Fotó: SXC

Nemcsak a hazai állóvízben tocsogó cégek vágyálma, de a kormány kifejezett szándéka is, hogy minél több hazai kis- és középvállalkozás jelenjen meg a nemzetközi piacokon. A magyar kkv-szektor részesedése az exportból egyelőre még elég alacsony, alig 11 százalék, ezt szeretné a kormányzat különféle ösztönzőkkel és támogatásokkal 20 százalékra tornázni az unió következő, 2014-től 2020-ig tartó költségvetési időszakában.

A külpiacra való lépés sajnos nem sétagalopp, tele van buktatókkal, legyen szó ellátási láncról, külföldi kereskedelmi partnerről vagy épp külföldön gyártatott termékről. A hazai biztosítók egyáltalán nem biztos, hogy minden számba vehető hibalehetőségre fedezetet nyújtanak, éppen ezért érdemes felkeresni egy szakembert, aki választ tud adni a kérdésekre. Ezzel azonban még nem ér véget a kényes pontok tárháza, nézzük tehát meg egy kicsit közelebbről, mire is érdemes fókuszálni, ha külföldi kalanddal kacérkodunk.

1) Helyi sajátosságok. Minden országnak megvannak a maga törvényei, sztenderdjei, írott és íratlan szabályai, amelyek hatással lehetnek a külföldi partnerre, és itt nemcsak az adószabályokra kell gondolni, hanem az építési, egészségügyi és biztonsági előírásokra vagy épp a rendkívüli időjárás vagy zavargások helyi kezelésére. Ha például Ön közel-keleti vagy észak-afrikai partnerrel készül egyezséget kötni, készüljön fel, hogy a politikai zavargások milyen kihatással lehetnek az üzletmenetre.

2) Beszállítók. Amennyiben külföldi beszállítókra támaszkodik a hazai üzlete, három lényeges dolgot mindenképpen tartson szem előtt. Először is: ha a külföldi termék létfontosságú a saját cége számára, biztosítsa, hogy akkor is legyen belőle készleten, ha a külföldi beszállító csak kevesebbet vagy egyáltalán semennyi utánpótlást nem küld, esetleg rossz minőségűt. Előfordulhat, hogy Önnek kell majd berendezést szereznie a beszállítója számára, ha nem akarja, hogy teljesen elakadjon az áruszállítás. Szintén a folyamatosság biztosítása érdekében szükséges nagyon megnézni a területet, ahol a beszállító működik. Nyilvánvalóan a földrengés- vagy áradásveszélyes területek magasabb kockázatot jelentenek. Harmadrészt győződjön meg róla, mennyire képes a folyamatos termelésre a partnere, és győzze meg, hogy Ön is hosszú távon, komolyan gondolja az üzletet. Komoly üzleti partnerként nyilvánvalóan jobb pozícióban tud majd tárgyalni, legyen szó minőségről, árról, folyamatosságról, bármiről.

3) Kötelezettségek. Mielőtt belevágna az üzletbe, mindenképpen beszéljen egy ügyvéddel, egy biztosítási szakemberrel és egy bankárral, milyen kockázatokkal jár az exporttevékenység. A határokon (különösen az EU határain) túlmutató ügyletek esetében ugyanis a partnerek egészen más stílusú szabálytalanságokat, csalásokat is elkövethetnek, mint a csak hazai piacon működő vállalkozások. Alaposan át kell böngészni a szerződéstervezetet, hogy pontosan meg tudja határozni a saját és cége felelősségi határait. Készüljön fel arra is, ha kenyértörésre kerül a sor, külföldi partnere saját pályáján fogja beperelni.

4) Logisztika. A szállítmányok biztonsága nemcsak az időben történő érkezésre vonatkoznak, hanem az áru sértetlenségére is. A zúzott kő kivételével talán minden más termék esetében fennáll, hogy nem (épségben) érkezik célba, akár környezeti behatás, akár emberi mulasztás, akár meghibásodás miatt. Emiatt szükséges valamiféle biztosítást kötni az árura, hiszen nagy értékű, de kis súlyú termékek esetében szinte biztos, hogy a szállító biztosítása nem fedezi majd a kárt.