A végső díjazottak többszöröse szállt ringbe az immár 15 éve minden évben odaítélt elismerésért. Itthon készült termékek, technológiák, eljárások, szolgáltatások és előállítóik pályáznak a védjegy viseléséért. Az idei díjazottakról itt olvashat.

Rosszul jár, aki valótlant állít

A pályázat szigorú követelményrendszerre épül. A pályázók 14 pontból álló kiírás szerint kell, hogy elkészítsék a pályázati dokumentációjukat. Három fordulón keresztül szűkül a mezőny, míg végül a „maradékból” a főzsűri egy javaslatot terjeszt a Kiírók Tanácsa elé. Idén több mint száz pályázatból választották ki az 58 díjazottat. Elvileg nincs megszabva, hogy egy évben hány termék vagy szolgáltatás nyerheti el a címet, de ahogyan Kiss Károlyné Ildikó, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója mondja, a szigorú kritériumrendszer mellett erre nincs is szükség.

Idén az általános kiírási feltételek teljesítése mellett fokozott figyelmet kapott a hazai és nemzetközi piacokon való versenyképesség, a megfelelőség, az energiatakarékosság, valamint a termékben és a gyártás során használt környezetbarát megoldások. Minden pályázatnál fontos bírálati szempont volt az is, hogy a fogyasztónak milyen előnyöket kínálnak más árukkal szemben és az is, hogy hogyan teljesülnek a fogyasztóvédelmi törvény előírásai.

– Sok cég azért esik ki az első szakaszban, mert a termékére vonatkozó tanúsítások, szakvélemények, használati utasítások nem felelnek meg az elvárásoknak. Arra is van példa, hogy a termék piaci helyzetéről közölt adatok nem tükrözik a valós képet. A pályázó például önbevallás alapján felülértékeli a hazai vagy a külpiacon elfoglalt helyét, ami végül a szakértői ellenőrzések során kiderül. 23 pályázati főcsoport és azon belül több termékkategória között kell a bírálási szempontokat figyelembe venni. A kritériumrendszer más és más, a zsűriben ülő szakemberek azonban minden esetben tudják, hogy mit nézzenek ahhoz, hogy végül az odaítélt elismerés valóban betöltse a szerepét. A pályázók általában a jogszabályi forgalombahozatali engedély, megfelelőség kritériumrendszeréhez igazodhatnak a pályázat elkészítésekor, illetve személyes beszélgetések során kapnak segítséget – magyarázza Kiss Károlyné Ildikó.

A végső fordulóban a termékek fizikailag bemutatkoznak, a gyártásról és a forgalmazásról egy kisfilmből tájékozódhatnak a bírálók, valamint korábban már megismerhették a vaskos, 60-70 oldalas dokumentációt. A negyedik forduló tulajdonképpen maga a döntés-előkészítés. A főzsűri tagjai önállóan szavaznak, meghatározott pontrendszer szerint. Ez határozza meg, hogy mely pályázatok esélyesek a díjra, ám a végső döntést a Kiírók Tanácsa hozza meg. Ezen a ponton még mindig előfordulhat, hogy például kétesnek ítélik a termék exportpiaci helyzetét, de sok minden egyéb is szerepet játszik a döntésben a pályázat célja szerint. – Elsősorban olyan produktumot, valamint azok előállítóit szeretnénk célozni, akik tevékenységük során kiemelt fontosságot tulajdonítanak a minőségnek és annak az elvárásnak, hogy a fogyasztók üzletileg és társadalmilag is megfelelő értékhez jussanak.

Utókövetés minden évben

A pályázat elkészítése komoly adminisztrációt és időben jelentős elfoglaltságot jelent a pályázók számára, ám az elnyert cím marketingértéke jelentős. A szervezők azt mondják: a Magyar Termékek Nagydíj címet viselő áru esetében fogyasztóként biztosra vehetjük, hogy a termék vagy szolgáltatás ár–érték aránya megfelelő, azt kapunk a pénzünkért, amit várunk, és a fenntarthatósági szempontok is jelen vannak a termék előállítása és forgalmazása során.

Pályázni újdonságokkal és már bevezetett termékekkel egyaránt lehet. A tanúsító védjegy viselése egy évig ingyenes, a védjegy további használata azonban a rendszeres utóellenőrzés függvénye. Ekkor már fizetni is kell a címért, mindig annyit, amekkora összeg az elnyerés évében megjelent kiírásban szerepelt.