Mára számos olyan cég működik világszerte, amely a társadalmi vállalkozásokhoz hasonlóan az úgynevezett „hármas optimalizálás” elvét követi, vagyis döntéseiben egyforma fontossággal veszi figyelembe a profittermelő képességet, a társadalmi, valamint a környezeti hatást. Amerikában külön minősítést is kiérdemelhetnek, és az úgynevezett „B Corp”-ok, vagyis „benefit corporation”-ok adókedvezményekre is jogosultak lehetnek (részletesen itt olvashat erről).
Ha egyelőre külön neve nincs is az ilyen alapvető módon felelősen működő hazai vállalkozásoknak, a gondolat azért sok helyen megjelenik. Sorozatunkban „magyar B-corp”-okat mutatunk be, vagyis olyan cégeket, ahol a siker fokmérője nem csak a profit.
A cél: modellnek lenni
A Kék Madár Alapítvány 2007 tavaszán nyitotta meg az első Ízlelő családbarát éttermet. – Az alapvető cél egy modellértékű társadalmi vállalkozás létrehozása volt, amely révén be tudjuk mutatni, hogy lehetséges az üzletileg fenntartható, társadalmilag maximálisan felelős működés – mondja Mészáros Andrea, az Ízlelő étterem ügyvezetője.
Az Ízlelő a fogyatékkal élők többségi társadalomba való integrálását, foglalkoztatásuk lehetővé tételét tűzte ki fő célul. Azt, hogy olyan embereknek adjanak lehetőséget a munkára, akik az elsődleges munkaerőpiacon nem vagy csak nehezen tudnának elhelyezkedni. Most az étterem 14 alkalmazottja közül tizenketten – a két étteremvezető kivételével mindenki – megváltozott munkaképességű munkavállaló. Az is nagyon tudatos, hogy éppen a vendéglátás mellett döntöttek. – Meggyőződésem szerint, ha az ép emberek számára lehetőséget teremtünk, hogy közvetlenül találkozzanak a fogyatékkal élőkkel, az segít leküzdeni a természetesen meglévő szorongást, amit olyanok közelségében érzünk, akiket nem ismerünk. Az étteremben a betérők sok emberrel kerülhetnek kapcsolatba, így személyes tapasztalatok révén segíthetik a fogyatékkal élőkkel szembeni előítéletek és feszélyezettség csökkentését – magyarázza a vezető.
Aprólékos tudatosság
A vállalkozás megtervezésében és elindításában az angolszász társadalmi vállalkozások mintáját követték elsősorban azért, mert a NESst Társadalmi Vállalkozásfejlesztő Program karolta fel az ötletet, és segített szakmai tanácsaival. Erre különösen nagy szükség volt, mert a vállalkozás alapítói nem rendelkeztek üzleti gyakorlattal, valamennyien segítő szakmákból érkeztek. Az angolszász országokban az általános elvárás szerint egy jól felépített társadalmi vállalkozásnak körülbelül a negyedik-ötödik évtől kell nullszaldósan működnie, az Ízlelő étterem ezzel szemben a nyitás utáni nyolcadik hónap óta folyamatosan nyereséges. – A sikerhez a társadalmi vállalkozásokat jól ismerő szakértők segítsége mellett hozzájárult, hogy jól határoztuk meg azt a piaci rést, ahova beférünk – mondja Mészáros Andrea.
A tervezett helyszínen, Szekszárdon akkor 33 másik étterem működött. Többségük vezetésével külön-külön beszéltek, sőt tanácskoztak olyan vállalkozókkal is, akik csődbe mentek ugyanezen a piacon. E beszélgetésekből kiderült, hogy minden vendéglátóhelyen volt átlagosan 7–10 olyan vendég, aki a megszokott kínálatnál magasabb színvonalú, egészségesebb ételeket szeretett volna. A máshonnan hiányérzettel távozók köre lett az Ízlelő célcsoportja. Vagyis egy olyan „rétegéttermet” hoztak létre, amely még nem létezett az adott piacon. Döntő részben helyi alapanyagok felhasználásával – tehát a környezet iránt is felelős működési móddal –, kíméletes eljárásokat használva készítik ételeiket, külön figyelmet fordítva a sokszor elhanyagolt húsmentes menükre. Az árak magasabbak a környéken megszokottaknál, de a választott célcsoport számára ez még tolerálható.
A vendégek másik jelentős csoportja az egészséges étkezés iránt elkötelezett kisgyermekes családoké. Ennek eredménye az is, hogy mostanra a környékről több magánüzemeltetésű bölcsőde és óvoda is az étteremből rendeli a menüt a magasabb ár ellenére, kifejezetten a szülők kérésére.
Precíz működés
A felelős működés az alapelv, de az üzleti – tehát nem szánalomból táplálkozó – sikerhez a magas színvonalú menü létfontosságú, ezért ez áll a prioritási lista első helyén. A minőségi alapanyagok és kíméletes elkészítés mellett kiemelten figyelnek a menü változatosságára is, a szabály szerint legalább három hónapig nem térhet vissza ugyanaz az étel. A menü összeállításáról és a speciális konyhai feladatok megtervezéséről egy valódi mesterszakács gondoskodik. A környéken ismert név marketing eszköznek is remek volt, szakmai tudása pedig elengedhetetlen mind a speciális ételek, mind a nagyon is speciális igényű konyha munkájának irányításához. – A kollégák között van, aki csak zöldséget szeletel, vagy más egyszerű munkafázis elvégzésére képes. Ezért sok esetben sokkal több fázisra kell bontani egy konyhai munkafolyamatot, mint egy átlagos intézményben, egy étel elkészítéséhez akár hat ember együttes munkája kell. Profi koordinációra is szükség van, hogy a végeredmény ne hagyjon kívánnivalót maga után.
Mindez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy több emberre van szükség a munka elvégzéséhez, mint egy ép munkavállalókat foglalkoztató vendéglátóhelyen, ami a fogyatékkal élő alkalmazottak után járó támogatásokkal együtt fenntartható. Az alkalmazottak – többek között kerekes székes felszolgáló és hallássérült szakács – átlagosan 60 százalékos bér- és járuléktámogatással foglalkoztathatók, ez azonban – hangsúlyozza az ügyvezető – épp annyi, amennyit megkapna egy cukorbeteg banki alkalmazott is.
Sikersztori indul
Az ötlet bejött, a konyhai kapacitást az indulás után másfél évvel kellett megduplázni, ma átlagosan 120, erősebb napokon akár 236 adag ételt is felszolgálnak. Bár a vendégtér növelése már korábban esedékes lett volna, erre idén került sor. Így a korábbi 24 helyett hetven-nyolcvan ember tud étkezni az étteremben, egy időben. Ezzel a kapacitással a vezetés szerint elérték a szekszárdi lehetőségek csúcsát, azonban további fejlődésben gondolkodnak: franchise-rendszerű bővülést terveznek.
A Magyar Franchise Szövetség is segít a kézikönyv elkészítésében, a hálózat a „social franchise” hazai meghonosítója lesz. Egyelőre három partnerrel tervezik a bővítést. Az induláshoz lökést adhatnak a várhatóan ősszel induló uniós pályázatok, amelyek között van kifejezetten társadalmi vállalkozások számára tervezett is. A pénzre szükség van, mert az éttermek teljesen akadálymentes kialakítása körülbelül 40 millió forintos beruházást jelent, és kevés az esély képzett fogyatékos szakácsok és felszolgálók felvételére is, így a szakképzést is a program keretein belül kell megvalósítani. Ha elindul a rendszer, egy újabb stratégiai cél mellé tehetnek pipát.
