Stand up - Álló munkahely
Tegye fel a kezét, ki tudja, hogy Charles Dickens és Ernest Hemingway munkanapjaiban mi volt a közös? Arra azt hiszem, kevesen gondolnak, hogy mindketten szerettek állva dolgozni. Szóval nem is akkora újdonság az a munkamódszer, ami néhány éve kezd beszivárogni az irodai trendek közé is. A hosszú ülőmunka ugyanis veszélyes, egy átlagos munkavállaló, aki íróasztalhoz kötött, egy átlagos munkanapon majd hat órát tölt a székében. A tudósok kísérletei szerint pedig ez már olyan mértékű aktivitáshiány, amit munka utáni sporttal sem igazán lehet kompenzálni.
Ennek okán született az új trend, álló munkaállomásokat kell berendezni az irodákba. Ez már itthon sem szokatlan, néhány hónapja mesélte egy ismerősöm, hogy súlyos gerincproblémáit csak műtéttel sikerült enyhíteni, és az ülőmunkát kifejezetten tiltották számára. Marketingesként az íróasztala volt a stabil bázisa, ám a munkáltatója, egy multicég, értékes munkaerőnek tartotta, és hogy ne veszítse el, biztosították a feltételeket egy álló munkaasztal kialakításához.
Klinikai kutatások szerint egyébként számos betegség kialakulásában bűnös az ülőmunka. Az elhízás a legevidensebb, ám ha álló helyzetben végezzük a napi penzumot, több kalóriát égetünk. A cukorbetegség és a metabolikus szindróma is jellemzőbb az ülő munkát végzőknél. A vizsgálatok szerint, aki hosszú órákon át csak ül, anyagcsere problémái adódhatnak, ám az álló helyzet jobb keringést biztosít, így a vércukorszint szabályozása kiegyenlítettebb. De említhetnénk a szív- és érrendszeri betegségeket, a szívinfarktus kockázatát, a magas vérnyomást is. A tudományos kutatások azt is kimutatták, hogy állás is enyhíti hátfájást és a stresszt, valamint javítja az éberséget, jobb hangulatban telnek az órák, jobban koncentrálunk és még a testtartásunk is szebb lesz.
Coworking, avagy együtt lenni jó
Szabadúszók, folyamatosan úton levő vállalkozók, vagy független időbeosztásban dolgozó munkavállalók számára fenntartani egy komplett irodát, vagy egy munkaállomást értelmetlen és pénzkidobás. (És egyre több cég ilyen szakemberekkel dolgozik számos pozícióban, ld. keretes írásunkat.) Ezért látunk gyakran kávézókban laptop képernyőbe meredő, két tárgyalás között lévő menedzsert, de gyakori, hogy otthonról dolgoznak azok, akik nem egyetlen munkáltatóhoz vagy megrendelőhöz kötődnek. Ahol a munkához leginkább internetre és egy laptopra van szükség, ott ennek semmi akadálya.
Vannak azonban, akik úgy érzik, ez nagyon elszigetelt életforma, vagy esetleg kínos órákig egy kávézóban ücsörögni. Ez a helyzet szülte a ma már nálunk is gombamód szaporodó coworking irodákat, és nem csupán a fővárosban. Az egyik népszerű kezdeményezés például Pécsett működik évek óta.
És hogy mi az előnye a coworkingnek? Például soha nem kell egyedül dolgozni, mindig lesznek emberek körülöttünk, akik akár tapasztalataikkal vagy szaktudásukkal is segítenek. Az ötletelés és az időnkénti beszélgetés mondhatni közös érdek. Sokak szerint inspiráló és motiváló ez a fajta munkakörnyezet. A költségek megoszlanak, nem kell egy komplett iroda bérlését és rezsijét kinyögni, mindenki beletesz a kalapba. Így akár a töredéke a költségünk szemben egy hagyományos iroda anyagi vonzatával. Mindezért azonban egy tipikus irodai környezetet kapunk, komfortos székeket, modern, a dizájnelemeit sem nélkülöző enteriőrt, akár kisebb megbeszélésekre alkalmas zárt tárgyalóval.
Ami mellette szól még, hogy ha például kezdő vállalkozók vagyunk, a kapcsolati tőkénket itt alaposan felturbózhatjuk, a szakmai kapcsolatainkat remekül kiépíthetjük és a személyes márkánk útját is egyengethetjük. A coworking tehát tanulás és egyéni de mégis valahol közös munka.
Mára már a legelterjedtebb megoldás a néhány év alatt a teljes irodai munkát átalakító egyterű iroda. Van, ahol kisebb boxok törik meg a teret, máshol tényleg teljes az átláthatóság, a lényeg azonban ugyanaz: több ember fér el adott négyzetméteren és sok szempontból a munka is lehet hatékonyabb így.
Gördülékenyebb lehet a kommunikáció és a hatékonyság a kollégák között, hiszen bárki bármikor elérhető. Nem kell telefonálgatni, elballagni a másik irodájába, rögtön látjuk, ha a helyén van és megoszthatjuk vele a problémánkat. A közvetlen vezetőink is jelen vannak, így egy egy döntés meghozatala esetenként nem húzódik indokolatlanul sokáig.
Ugyan ezt a fajta munkahely kialakítást már sok évtizede ismerjük az amerikai filmekből, de ma már az előnyei mellett a hátrányait is bőven megtapasztaltuk. Ha ilyen helyen dolgozunk, a leghasznosabb kiegészítő, amit beszerezhetünk egy fülhallgató. Az állandó egyenletes (néha igen intenzív és hangos) beszédmoraj ugyanis zavaró lehet a munkában. Más komfort tényezőkkel is lehet gond, például az ilyen irodákban nem szabhatjuk egyénileg a hőmérsékletet vagy a fényerősséget, pedig különbözőek vagyunk, így ezen igényeink is eltérőek. Én dolgoztam már takaróba burkolódzva is open office-ban, míg a kolléga egy szál pólóban brillírozott. Azt is el kell felejtenünk, ha nyitott irodában dolgozunk, hogy a nagy hajtás közepette az asztalunknál bekapjuk az ebédet. Az ételszag nagyon zavaró, és az evőeszközök csörgése se inspiráló a még dolgozó kollégáknak, erősen zavarja a koncentrációt.
A mostanra egyértelmű hátrányok miatt az egyterű irodákban is egyre több az innovatív fejlesztés. Sok helyen változatos elvonuló tereket alakítanak ki a tervezők, ahol, ha épp arra van szükség, egyedül vonulhatnak vissza dolgozók telefonálni vagy elmélyedni egy-egy feladatban, vagy épp egy mini tárgyalót foglalhatnak le, ha csak a közvetlen kollégával kéne egyeztetni valamit, és nem akarják az egész iroda figyelmét elvonni ez keveseket érintő témával. A innovatív gyártók is egyre újabb lehetőségekkel állnak elő: speciális akusztikai terelő elemeket dobnak piacra, amivel a közös térben sem száll végig minden hang a termen.
Bármelyik típusú munkahely kialakítása mellett is tesszük le a voksunkat, mérlegeljük, hogy nekünk, a cégünk működésének hosszú távon mi éri meg a legjobban, és itt ne csak az anyagi költségvonzatával kalkuláljunk, hanem az emberi igényekkel is.
