Akár 60-70 ezer potenciális munkavállalót is érinthet a rehabilitációs foglalkoztatás, a cégvezetők azonban gyakran azt gondolják, nincs a vállalkozásukban megfelelő munkakör, amelyet megváltozott munkaképességű dolgozókkal tölthetnének be – ez derül ki a BKIK tanácsadói szolgáltatásának eddigi tapasztalataiból. Egy év alatt a tanácsadást több mint 100 fővárosi vállalat vette igénybe, elsősorban kereskedelmi cégek, vendéglátóhelyek, feldolgozóipari cégek, de sok a jelentkező a szociális intézmények között is, sőt, a központi adminisztráció szervezetei is érdeklődnek.
Jellemzően a nagyobb, minimum 50 főt foglalkoztató szervezetek azok, akik szívesen vágnának bele a rehabilitációs foglalkoztatásba – ezzel egyébként a BKIK elmondása szerint nemcsak a munkaerő-problémákat hidalhatják át, de anyagilag is jól járhatnak: a speciális igényekkel rendelkező munkavállalók foglalkoztatásával járó többletkiadásokat a magyar állam adókedvezmény formájában kompenzálja, ami a nagyobb vállalatoknál több 10 millió forintot is jelenthet, de kisebb cégeknél is milliós nagyságrendű tétel lehet.
Ugyanakkor a legtöbb vállalkozásnak kevés az ismerete a rehabilitációs foglalkoztatást illetően, ezért a cégek négyötöde el is esik az ezzel járó adókedvezményektől, ahogy az az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet legutóbbi kutatásából kiderül. A legtöbb bizonytalanság a BKIK tapasztalatai szerint is a betölthető munkaköröket övezi. A kamara tanácsadó szolgáltatása segít a vállalkozásoknak megtenni az első lépéseket: információt nyújtanak a rehabilitációs foglalkoztatásról, átvilágítják a cégeket és segítenek összekapcsolni a szociális és munkaügyi szervezeteket a megfelelő vállalatokkal.
