Az üzleti Etikai Díj alapítói kétévente nevezik meg a Fenntarthatóság Szakmai Követét. Az elismerést az a szakember kapja, aki mindennapi munkájában elkötelezetten törekszik arra, hogy vállalati ügyfelei körében elterjedjék és erősödjék a fenntartható fejlődés iránti felelősségvállalás. Idén a Fenntarthatóság Szakmai Követe titulust az alapítók Márta Irénnek ítélték oda. Ebből az alkalomból kérdeztük a BCSDH igazgatói posztját betöltő szakembert, hogy mi az a hajtóerő, ami a társadalmi felelősségvállalásért és fenntartható gazdaságért végzett munkája mögött rejlik.
Megszámolni is nehéz, hogy az elmúlt években hányszor ismerték el a munkádat. Ez a díj miben más?
– Egyrészt egyáltalán nem számítottam rá. A díjat jelölés alapján ítélik oda, és álmomban sem jutott volna eszembe, hogy engem is jelölhet valaki, és máig sem tudtam kideríteni, hogy ki tartott méltónak erre a díjra. Másrészt, a Fenntarthatóság Szakmai Követe elismerést nagyon széles körű szakmai zsűri véleménye alapján ítélik oda, ami nagyon hitelessé teszi. Ezért nagyon boldog voltam, hogy én is elnyerhettem.
Hol kezdődött, mikorra tudnád visszavezetni, hogy elkötelezettséget éreztél a társadalmi felelősségvállalás iránt?
– Ha visszatekintek, akkor minden a gyermekkorban kezdődött. A környezethez, a természethez való szoros kötődésemet apámtól kaptam. Édesanyámtól pedig az ember fontosságát, szeretetét, egymás különbözőségének, elfogadásának tiszteletét kaptam örökségként. Első munkahelyem a Délmagyarország Könyv és Napilap Kiadó volt. Ott csöppentem bele olyan tevékenységbe először, aminek igazi társadalmi vonzata volt. Az ottani napilapnál számtalan emberi-környezetvédelmi probléma jutott el hozzám, és jó érzés volt tenni ezekben az ügyekben. Az egyik legfontosabb, ami az emlékeimben megmaradt, a szegedi augusztus 20-ai tűzijáték megrendezése volt. Vidéken a kilencvenes évek elején egyáltalán nem volt természetes a tűzijáték az államalapítás ünnepén, és kevesen jutottak el Budapestre, sokszor maradt a televízió. Így elmentem vállalkozásokhoz, megkerestem az önkormányzatot, elmondtam, mit akarok, és ők mellém álltak. Ilyen módon lett Szegeden is tűzijáték, légi parádé, aszfaltrajzverseny. De az igazság az, hogy a társadalmi felelősségvállalásnak rá is lehet kapni az ízére: amikor ott kimentem délután, és hömpölygött a tömeg, láttam a sok boldog arcot, és tudtam, hogy ez az én érdemem is, akkor rájöttem, hogy milyen jó érzés jót tenni.
– Bárhol is vagyok, bárhová is kerülök, az a mottóm, hogy ha valamit csinálok, akkor tehetem úgy is, hogy másoknak is segítsek ezzel. A BCSDH legutóbbi üzleti ebédjét például úgy szerveztük, hogy kiszámítottuk, mekkora az esemény karbonlábnyoma, és megtaláltuk a módot, hogy csökkentsük, illetve semlegesítsük azt a nullára. Az élelmiszereknél ügyeltünk arra, hogy ne legyen felhasználatlan maradék, ami megmaradt, azt pedig a Budapest Bike Maffia segített eljuttatni a hajléktalanokhoz. Kiszámítottuk azt is, hogy mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe a résztvevők utazása stb. során, és ennek ellentételezésére iskolakertekben elültettünk 31 almafacsemetét. Amíg ezek megnőnek, az elkövetkező 20 évben megkötnek annyi szén-dioxidot, ami ellentételezi a kibocsátásunkat, és egyben finom almát is adnak az iskolák tanulóinak. Ezt a mindennapokba is át lehet ültetni. Ha például egy cég most ajándékot választ a partnereknek az év végén, akkor rendelhet katalógusból, de kereshet olyan civil szervezetet vagy alapítványt, ahol ilyen ajándékok készítésével foglalkoznak. Így pedig az ajándékokra szánt pénz is jó helyre kerül, azokhoz, akiknek szükségük van a támogatásra. Ezek a megoldások pedig nem járnak feltétlenül plusz költséggel: a BCSDH-nál ugyanis a pazarlás megszüntetésével sikerült annyit megspórolnunk az élelmiszereken, amennyiből sikerült finanszírozni a fenntarthatóságot szolgáló ellentételezéseket.
Most már tíz éve működik a BCSDH, így visszatekintve ennyi idő alatt javult a vállalatok hozzáállása a fenntarthatósághoz?
– Van javulás, de például a fenntarthatósági jelentések készítése nem terjedt el olyan gyorsan, mint reméltük. Ennek az egyik legfőbb oka, hogy az érintett felek nem igénylik. Két gazdasági szereplő között, amikor üzletet kötnek, még nem mindig merül fel a kérdés, hogy ugyan rendelkeznek-e fenntarthatósági jelentéssel. Persze azért van előrelépés: lassan, de biztosan. Ezt szolgálja a BCSDH „A jövő vezetői” programja is, ahol fiatal döntéshozókat képezünk a fenntarthatóság kérdéseiben. El fog jönni az idő, amikor a gazdaságban már többségben lesznek azok, akik értékként, versenyelőnyként tekintenek a fenntarthatóságra.
Már most is előnyben vannak ezek a vállalatok?
– A törvényi szabályozás még mindig elég megengedő, hazánkban is implementáltuk az uniós szabályokat, megszabtuk azt a cégkört, amelynek kötelező fenntarthatósági jelentést készítenie, de az ebbe a körbe tartozó cégek köre elég szűk. Pedig fontos lenne, hogy szabályozói oldalról igenis támogassák azokat a gazdasági szervezeteket, amelyek átláthatóan, etikusan működnek. Ugyanakkor olyan vállalatok vannak a tagjaink között, ahol a vezetők már felismerték, hogy hosszú távon csak felelősen szabad egy céget működtetni. Ha valaki például odafigyel az energiafelhasználására, már egyedül ebből egy sor olyan megtakarítási lehetőséget fog találni, amely pénzügyi előnnyel is járhat. Mi feltárjuk és megosztjuk ezeket a megoldásokat. 10 évvel ezelőtt 15 cég érezte fontosnak a fenntarthatóságot Magyarországon. Ma már 80 tagunk van, akik a magyar GDP 30 százalékát adják. Már 70 olyan valós üzleti megoldást tudunk bemutatni, amelyek ténylegesen válaszokat adnak a fenntarthatósági kihívásokra. Ez mindenképpen optimizmusra ad okot. Már a munkánk célja is inspiráló: azért dolgozunk, hogy egy felelősebb, átláthatóbb, fenntartható világban éljünk. Nagyon nagy szükségünk van erre. Mert ez egyben a túlélésünket is jelenti.
- Át kell nézni a cég stratégiáját, hogyan jelenik meg benne a fenntarthatóság, és erőforrásokat kell rá allokálni
- A vezetői felelősség terén fel kell mérnünk, hogy a cégvezetés célkitűzéseinek, bónuszának meghatározásában vannak-e fenntarthatósággal kapcsolatos konkrét mérőszámok, emeljünk be ilyeneket, legyen a fenntarthatóságnak dedikált vezetője
- Működjünk etikusan, és partnereinktől is várjuk el ugyanezt
- Tegyünk az átláthatóságért, rendszeresen hozzuk nyilvánosságra legfontosabb adatainkat, mutatóinkat
- Tartsuk be az emberi alapértékeket: tiszteljük az emberi jogokat, és üzleti döntésinket is ezek figyelembevételével hozzuk meg
- Legyünk tisztában környezeti felelősségünkkel: milyen a cég környezetre gyakorolt hatása, mit bocsát ki, mit használ fel, mennyire fenntartható forrásból szerezzük be a nyersanyagokat, stb., és tegyük meg a szükséges lépéseket, és ugyanezt várjuk el partnereinktől is
- Működjünk partnerségben a körülöttünk élőkkel, a cégünket körülvevő szűkebb és tágabb közösséggel és használjuk ezt a fenntarthatóság kiterjesztésére is