A Coface Hungary Hitelbiztosító legfrissebb elemzése szerint 2010 első negyedévében közel 12 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma 2009 hasonló időszakához képest, bár a növekedés üteme lassul, ami részben annak köszönhető, hogy az elmúlt 4-5 év már elég magas bázist eredményezett.

A fizetésképtelenségi eljárások számának növekedés mértékének csökkenése tulajdonképpen összefüggésben van a gazdasági recesszió végével, amely a fejlett iparosodott országokban már látható ám Magyarországon ezek a jelek még nem tapasztalhatóak, nálunk még inkább növekedés látható a fizetésképtelenségi eljárások számát tekintve. Emellett a Coface Magyarországon továbbra sem tapasztalja a fizetési morál javulását. A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem és az építőipar. Ezek mellett az ingatlanközvetítéssel foglalkozók kerültek nagy bajba az első negyedévben derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.

Fizetésképtelenségi eljárások száma  

Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.

Az eljárások 54,44%-át a felszámolási eljárások adják, ezek volumene 12 százalékkal nőtt. Az ügyek másik nagy részét a végelszámolások teszik ki, számuk 9 százalékkal növekedett és alig javul a helyzet az „igazi csődeljárások" számát tekintve, megállapítható, hogy a tavaly szeptemberi csődtörvény módosítás még nem érte el célját, számuk ugyan emelkedik, de az eljárások közötti aránya változatlanul elenyésző.

Ágazati eltérések

Az építőipar megtartotta listavezető helyét 1 140 eljárással (19 százalékkal több, mint 2009-ben). A már meglévő ágazati problémákat az erőteljesen mérséklődött finanszírozási hajlam és a radikálisan csökkenő kereslet csak erősítette. Ezt az ágazatot - eltekintve a nagy szereplőktől - a Coface továbbra is átláthatatlannak tartja, a piaci szereplőket nehéz minősíteni. Ebben az iparágban bizonyosan csökkenie kell a cégek számának. De hiába csökkenne tartósan a kockázatos cégek száma - teszi hozzá Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője - nem jelentené feltétlenül azt, hogy rövid időn belül eléri azt az egészséges arányt, amit a hazai gazdaság mérete megkíván.

A dobogó második és harmadik fokán a kis- és nagykereskedelem áll, 943 és 922 eljárással. Negyedik helyen, az előző évhez hasonlóan, ismét az ingatlangazdálkodás áll, 508 fizetésképtelenségi eljárással. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátás, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy arányban.  

A fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett iparágak 2010. első negyedév

kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a szolgáltatók, a kereskedelmi vállalkozások valamint a textilipar állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: az építőipari cégek, az acél és fémipar, a turizmus és vendéglátást végzők, a fuvarozók, a fa és bútoripar, a papír és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.

Építőipar a legrosszabb helyzetben

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (18,62%-a, összesen bejegyzett cégek 13,32%-a). Jellegzetes eltéréseket a kereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 23,78%-a, összesen bejegyzett cégek 18,4%-a), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 5,99%-a, de a bejegyzett hazai cégek 4,80%-a), regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban - az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,48%-a, összesen bejegyzett cégek 13,87%-a) teljesített a legjobban.

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy leginkább a gépjárműiparban romlott a helyzet. A globális pénzügyi válság hatására kialakult keresletcsökkenés világszerte jelentősen visszavetette az autógyárak termelését, ami a fizetésképtelenségi eljárások jelentős növekedését okozta ebben az ágazatban. Szintén  nagymértékű romlást regisztrált a Coface a logisztikai szektorban is. Az említett ágazatokban fizetésképtelenségi eljárások számának növekedése megközelíti az 50%-ot. Egyértelmű, hogy ők a válság igazi nagy vesztesei hiszen az összes eljárásban képviselt arányuknak nagymértékű növekedése világosan a visszaesésnek tudható be. Szintén nagy elmozdulás tapasztalható a pénzügyi közvetítőknél, melyet többnyire a visszafogott banki hitelezési tevékenység, valamint a hitelfelvevők sokkal visszafogottabb kereslete miatti visszaesés generált.

Energiaipar nincs válságban

Az alacsony bázisérték miatt az energiatermelőknél tapasztalhatunk további jelentős növekedést, de figyelembe véve az eljárások csekély számát - összesen csak 11 eljárásról beszélünk - jól látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs iparági válságról.

Magyarországon továbbra is a fizetési kockázatok növekedésére kell számítani azokban az ágazatokban is, melyeknél a globális és regionális trendek már javulást ígérnének. A hosszabb távú javuláshoz szükség volna az Unió gazdaságának jelentősebb gyorsulására, valamint a belső fogyasztás és a beruházások élénkülésére. Amíg ezek nem változnak jelentősen, addig a magyarországi cégek kockázati megítélésben sem várható érdemi javulás.

A fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett tevékenységek 2010. első negyedév  

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2010 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás közel 50%-át). Budapesten az eljárások 41%-át, Pest megyében, pedig 10%-át indították.

Közép-Magyarország jobban áll

Az országos átlagnál jóval fejlettebb közép-magyarországi régiót kevésbé viselte meg a válság, amely részben a kedvezőbb pénzügyi helyzetüknek és nem kis részben a jóval tudatosabb követeléskezelési magatartásuknak köszönhető. Egyértelműen látszik, hogy a közép-magyarországi régió fejlettebb, gazdaságilag erősebb, mint az ország többi része - állítja Bagyura. A magyar cégek 53,74 százaléka Budapesten és Pest megyében van bejegyezve, de a fizetésképtelenségi eljárások aránya ehhez viszonyítva kisebb, az összes eljárás alá vont cég 50,41 százaléka került ki ebből a régióból. A kereskedelmi vezető úgy véli, hogy a közép-magyarországi régió cégeinek fizetésképtelenségi kitettsége alacsonyabb, mert amíg országos átlagban a fokozottan kockázatos cégek aránya 55 százalék, addig a Közép-Magyarországon ez az arány alacsonyabb valamint a cégek is tőkeerősebbek. A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban itt is az építőipari és kis- illetve nagykereskedelmi cégek érintettek csak úgy, mint azt az országos kép is mutatja.

A fizetésképtelenségi eljárások régióként (negyedév)

Az első negyedévi eljárások megyei részarányát a megyékben bejegyzett cégek arányával összevetve, markáns eltéréseket tapasztaltunk Bács-Kiskun megyében (eljárások 5,33%-a, összesen bejegyzett cégek 3,3,78%-a), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (eljárások 2,98%-a, összesen bejegyzett cégek 1,96%-a), valamint Nógrád megyében (eljárások 1,99%-a, összesen bejegyzett cégek 0,91%-a). Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások 9,54%, de a bejegyzett hazai cége 13,81%), valamint Baranya megye (eljárások 2,38%, de a bejegyzett hazai cége 3,36%) teljesített a legjobban.