Egy céges karácsony vagy Mikulás parti nem tekinthető hivatali, szakmai rendezvénynek, mivel főként a vendéglátásról szól, így az egyes meghatározott juttatások kategóriába tartozik. Az ügyfelek, vendégek és alkalmazottak reprezentációs ellátása bármilyen rendezvény, meghívás keretében mindig meghatározott juttatásnak minősül.
A céges rendezvényeknél fontos hangsúlyozni: a reprezentációhoz nem elegendő körülmény, hogy üzleti partnereknek rendezzük. Ha szakmai program nem kapcsolódik hozzá, és az főleg vendéglátásról szól, az a céges karácsonyhoz hasonlóan nem reprezentációnak, hanem juttatásnak minősül.
Ugyanakkor a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült ráfordítás, így áfája levonható. A költségek 1,18-szorosa után viszont 15 százalék személyi jövedelemadó és 22 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetendő.
Ide tartozik minden étel, ital, megvendégelés, „bárki kapja”.Sőt, ha ez például egy év végi rendezvény, aminek a szórakoztatás a fő célja – azaz nem szakmai –, akkor a terembérlettel és szervezéssel is számolni kell.
Szakmai rendezvényeknél a helyszín és a műszaki feltételek biztosításához kapcsolódó költségek elszámolhatók mint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, és a magánszemély oldaláról sem minősülnek bevételnek, vagyis nem adóköteles reprezentációs kiadások. Ilyen például az eszközök bérleti díja, vagy a terem bérleti díja és például a programszervezés költségei.
Azon dolgozók utaztatása, elszállásolása, akik munkaviszonyban állnak a kifizetővel és közreműködnek a rendezvény lebonyolításában, nem lesz adóköteles reprezentációs költség. Az ő esetükben ezen összegek a hivatali, üzleti utaztatáshoz tartoznak. Az étkezési költségük azonban nekik is egyes meghatározott juttatásként könyvelendő.
Mi a helyzet az ajándékkal?
Ha az üzleti ajándék feltételei nem állnak fenn, például a munkavállalónak adnánk ajándékot, akkor mód van ún. csekély értékű ajándék juttatására. Csekély értékű ajándék a minimálbér 10%-át (12750 Ft) meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. Ezt legfeljebb évi három alkalommal lehet adni, és egyes meghatározott juttatásként adózik (1,18-szoros értéke után 15 % az szja és 22% az eho). Csekély értékű ajándékot vállalkozás tagja nem kaphat.
Ennél nagyobb értékű ajándék esetén minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon kell juttatni az ajándékot, azaz vagy mindenkinek kapnia kell, vagy egy mindenki által megismerhető szabályzatban kell rögzíteni, ki kaphatja meg. A szabályzatban olyan ismérveket kell rögzíteni, amelyek a munkavállalók teljesítményétől függetlenek, pl. munkakör, beosztás, munkaviszonyban eltöltött idő, életkor. Az adóteher ebben az esetben is 43,66%, mint fentebb. (Forrás: Munkablog, Adózóna)
