Komoly változások a cégek életében - mire figyeljünk?

A veszélyhelyzet miatt újabb munka- és cégjogi változások léptek életbe – az április 10-én megjelent kormányrendelet alapján új szabályok alkalmazandók a munkaidőkeretre, illetőleg a jogi személyek működésére. Bár a március 18-án életbe lépett munkaidő-beosztást ért változásokat az áprilisi rendeletben kibővítették, azonban az újabb lehetőségek mellett vannak olyan szabályok, amiktől nem lehet eltérni. Összességében a cégjogi változásokat érintő rendelet pedig bizonyos tekintetben egyszerűbb eljárási szabályokat tartalmaz a jogi személyekre vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítva legyen a vállalat folyamatos, veszélyhelyzet alatti működése. Mindezek részleteire hívja fel a figyelmet a MAZARS és az együttműködő Borsy Ügyvédi Iroda összefoglalója, melynek segítségével tisztább képet kaphatunk a lehetőségekről és azok kereteiről.

(Fotó: depositphotos.com)

A korábban, március 18-án életbe lépett változások szerint a munkáltató a munkaidő-beosztást a szokásos közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja. Egyoldalúan elrendelheti a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést, a távmunkavégzést és – a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében – a szükséges és indokolt intézkedéseket is megteheti.

Az áprilisi rendelet ezt a felsorolást kibővítette miszerint, a munkáltatónak joga van arra, hogy a korábban elrendelt munkaidőkeretet legfeljebb huszonnégy hónapos időtartamra meghosszabbítsa.

„Fontos felhívni a munkáltatók figyelmét, hogy ugyan a kormányrendelet lehetőséget ad az eltérésre, de a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejére, a napi pihenőidőre és a heti pihenőnapra vonatkozó szabályozástól nem lehet továbbra sem eltérni.” - mutatott rá Dr. Borsy Sára, a Borsy Ügyvédi Iroda alkalmazottja.

Cégjogi változások - elektronikus lehetőségekkel kiegészülve

A jogi személy döntéshozó szerv ülése nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés a rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került. Ha az ülést mégis szükséges megtartani, a módosítás lehetőséget ad arra, hogy a személyes érintkezést kikerülve, elektronikus hírközlő berendezés (skype, videotelefon) segítségével megtartható legyen.

Az elektronikus ülésen megtartott szavazást követően határozat is hozható elektronikus úton, melynek módjára három lehetőséget biztosít a rendelet, a tagok létszáma alapján:

  1. ha jogi személy tagjainak száma legfeljebb öt fő, és a döntéshozó szerv határozatképessége a rendeletben meghatározott módon lehetséges, akkor a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni,
  2. ha öt főt meghaladó, de tíz főt meg nem haladó taglétszámú jogi személy esetén a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik,
  3. a tíz főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén pedig, ha a jogi személy ügyvezetése azt kezdeményezi.
Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy a jelen jogszabályban foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése jogosult.

Amennyiben a fent említett elektronikus ülésre vonatkozó szabályokat nem szükséges tartani, az ügyvezetés jogot kap arra, hogy:

  1. a) határozzon a számviteli beszámoló elfogadásáról,
  2. b) határozzon az adózott eredmény felhasználásáról,
  3. c) döntsön olyan ügyekben, mely a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozik ugyan, de a veszélyhelyzet miatt szükséges arról rendelkezni, mert az a törvényes működés fenntartásához elengedhetetlen, vagy például az észszerű gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügy.
Vannak azonban olyan ügykörök melyekről, még a jelen helyzetben sem jogosult dönteni az ügyvezetés. Így például a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet.

Fontos szabály, hogy a döntéshozó szerv határozathozatalára – ha törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, abban az esetben is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy a kormányrendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.

Továbbá, ha valamelyik jogszabály bármely szerv ülésének nyilvánosságát írja elő, a veszélyhelyzet ideje alatt megtartott ezen ülések nyilvánosságától el lehet tekinteni.

„Ha a jogi személynek egy tagja vagy alapítója van, és a döntéshozó szerv hatáskörében írásban határoz, akkor a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.” - emelte ki Dr. Borsy Sára.

Szükséges megemlíteni, hogy a kft. és a zrt. törzstőkéjének kötelező leszállítására csak úgy van lehetőség, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra össze kell hívni egy rendkívüli közgyűlést, és ott van mód az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalára.

A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Ha nincs jelenleg elfogadott eljárásrend vagy az eltér a rendeletben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke határozza meg és közli az érintettekkel. Kiemelendő, hogy az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

„Fel kell arra is hívni a figyelmet, hogy a határozatok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt is mindenképpen sor kerül, ugyanis, ha ez idő alatt a testület tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a tag a járvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra.” - mondta Dr. Borsy Sára, a MAZARS együttműködő ügyvédi irodájának alkalmazottja, majd hozzátette, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni, és a határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni, akár úgy is, hogy a többi tag kiesése esetén a határozathozatalra egy személy a jogosult.

A veszélyhelyzet ideje alatt előfordulhat, hogy egy vezető tisztségviselőnek vagy testületi tagnak, esetleg állandó könyvvizsgálónak megszűnik a mandátuma. Ebben a helyzetben is segítségünkre van a rendelet, mert kimondja, hogy a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni.

A jogszabály a veszélyhelyzet ideje alatt az e-mailt írásbeli jognyilatkozatként kezeli bizonyos esetekben. Ilyen például, hogy a tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel. Ha a tag jogi személy, a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni. Természetes személy esetében a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat (személyi adatok) tartalmaznia kell.

Fontos azonban, hogy ha a jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellett sem akadályozott a döntéshozatalban, a döntéshozó szerv működésére vagy az egyszemélyi tag döntéshozatalára nem kell a rendeletet alkalmazni.

Véleményvezér

Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo