Kedden kerülnek az Országgyűlés elé a sokat vitatott adótörvények, amelyeket múlt héten kedden jelentett be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. (Az adótörvények bejelentéséről részletesebben itt olvashat.) A 2015-ös adócsomag eddig legtöbbet támadott módosítási javaslata az un. internetadó bevezetése. Az adóteher hírére évek óta először voltak komolyabb tömegmegmozdulások Budapesten és vidéki városokban.
Nem véletlenül verte ki a biztosítékot az internetadó: a holnap tárgyalni tervezett javaslat szerint az új adót minden megkezdett gigabyte adatforgalom után meg kell majd fizetni, amelynek mértéke a tervezet szerint nettó 150 forint lesz. Az adócsomag keddi kihirdetését követően úgy tűnik, hogy az eredeti javaslat máris módosul, ennek megfelelően a telekommunikációs különadó törvényből már korábban ismert felső adóplafon kerülhet az internetadó esetében is bevezetésre. Ez annyit jelent, hogy a magánszemély végfelhasználók esetében a maximális havi adóteher 700 forint + 27 százalék áfa lesz, a vállalkozások pedig havonta 5.000 forint + 27 százalék áfa adóteherrel kalkulálhatnak. Magánszemélyek esetében az adóteher így a 4,66 gigabyte feletti internethasználat esetében nem nő tovább, a vállalkozások esetében az a küszöb pedig 33,3 gigabyte.
"Mindezek után érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy egy várhatóan jelentős költségvetési bevételt nem generáló újabb adót – amelynek káros hatása forintokban mérve várhatóan a tervezett adóbevétel sokszorosa – érdemes-e egyáltalán bevezetni? Persze adótechnikailag is vannak kérdések, például: az adóplafon a vállalkozások esetében adóalanyonként vagy okos telefononként/eszközönként értelmezendő? Az adóplafon bevezetését tovább árnyalja a társasági adókötelezettségből levonhatóság, kérdés, hogy a gyors módosítási igény milyen társasági adóhatással kalkulált, még az is elképzelhető, hogy egyes szolgáltatók nem is fizetnek internetadót? Akkor pedig tényleg fel kell tenni a kérdést: nem lenne egyszerűbb a tervezett 20 milliárdról lemondani vagy más módon beszedni, erre számos más lehetőség állna a jogalkotó rendelkezésére” – tette el a kérdést Kalocsai Zsolt az RSM DTM elnök-vezérigazgatója legfrissebb blogbejegyzésében.
Magyarország a világ első internethasználati adójának bevezetésére készül - írta a Financial Times. A londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne szerint a terv a "mind dominánsabb" Fidesz és Orbán Viktor unortodox gazdaságpolitikájának legújabb példája. Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős távozó alelnöke szerint az intézkedés károsítaná a magyar digitális gazdaságot. „Magyarország egyébként is az Európai Unió átlaga alatt teljesít az internethasználat, a szélessávú szolgáltatások hozzáférhetősége és a digitális szabályozás tekintetében” – emelte ki az uniós biztos, aki szerint az intézkedés csak növeli lemaradásunkat. A Financial Timesnak adott nyilatkozatában a héten arra az álláspontra helyezkedett, hogy az internetes adatforgalom egyoldalú megadóztatása "nem okos ötlet"; növelné a fogyasztók által fizetendő díjakat és visszafogná a gazdaságot.A Barroso-bizottság most leköszönő politikusa egyébként vasárnap minden magyart az internetadó elleni tüntetésre biztatott Twitter oldalán.
Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke szerint a kormány a távközlési adó internetszolgáltatásra történő kiterjesztésétől 20-25 milliárd forint bevételt vár. „Nincs túl sok idő az észrevételek megfogalmazására, a szolgáltatók a javaslat visszavonásában lennének érdekeltek” – emelte ki az érdekképviseleti vezető. Kövesi kiemelte, hogy a javaslat benyújtása előtt semmilyen szakmai egyeztetés nem volt, így váratlanul érte a távközlési szolgáltatókat a szektort érintő új adóteher.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org), amely szerint internetszolgáltatás díja nem tartalmaz extraprofitot, amely ezt a pluszterhet fedezné, így elkerülhetetlenül emelkedni fog. "Az internetadó indokolatlan, mert az internet-hozzáférés nem luxus, nem termel extraprofitot, nem károsítja a környezetet, nem terheli a társadalom és a családok életét. Ezzel szemben az internet-hozzáférés a hétköznapi élet, az egyéni boldogulás, a gazdasági prosperitás elengedhetetlen eszköze, amely közvetlen és közvetett hatásain keresztül pozitívan befolyásolja az életminőséget, a tájékozódás, a tudáshoz való hozzáférés lehetőségeit; csökkenti a környezet káros terhelését, megkönnyíti és támogatja az emberek egymás közötti személyes, családi és gazdasági kapcsolatainak működését." A szövetség szerint az internetadó teljesen életszerűtlen, az internet-hozzáférések díjszabása az egész világon örvendetes módon egy irányba halad: a hálózatok igénybevevői általában csak a hozzáférésért fizetnek, a forgalom után nem. A forgalom alapú adó bevezetése drámai módon megváltoztatja a szolgáltatás üzleti környezetét, és a nemzetközi trendekkel harmonizáló díjszabások fenntartását ellehetetleníti.
A javaslat a munkabéren kívül adható juttatásokat (cafetéria) terhelő közteher-rendszer jelentős átalakítását kezdeményezi: az adható juttatások köre nem változik, de megnő az azok után a kifizető által fizetendő közteher. Az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteherrel, azaz a juttatások értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kell fizetnie a munkáltatónak (a mostani 16 és 14% helyett). Annak érdekében, hogy a munkáltató által valamennyi dolgozójának vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban rögzített módon adható juttatások ne jelentsenek konkurenciát a béren kívüli juttatásoknak, indokolt e juttatások közteher alapját megemelni – fogalmaz a javaslat. Ezek a cafeteriaelemek adóznak többet jövőre!
A javaslat szerint a közteher alapja ilyen esetekben a juttatás értékének 1,53-szorosa. Ennek következtében a béren kívüli juttatások után 51,17 százalék közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások esetében pedig 65,79 százalékot. A javaslat indoklása szerint ugyancsak ezt a köztehermértéket indokolt alkalmazni a béren kívüli juttatás értékhatára és a 450 ezer forintos éves keretösszeg túllépése esetén is az említett értékhatárok betartatása érdekében.
Jönnek a helyi adók!
Bővül a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere, a helyi adók mellett úgynevezett települési adókat vezethetnek be. A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, ám nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik.
A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, az ott nem szabályozott, a települési adót érintő eljárási kérdésekben (például a bevallás határnapja, az adófizetés esedékessége) pedig az önkormányzat rendeletet alkothat.
