Tavaly Magyarországon 10 éves trend fordult meg azzal, hogy csökkenni kezdett a dolgozói elkötelezettség. Az elmúlt 3 év adatai azt mutatják, hogy a folyamat nem állt meg, újabb 1 százalékpontos csökkenés tapasztalható. Egy átlagos magyar vállalatnál a dolgozók 60 százaléka elkötelezett, ők azok, akik szívesen ajánlják a munkahelyüket másoknak, nem terveznek állást változtatni, és elváráson felül teljesítenek. Globális (63%) és európai (58%) viszonylatban is látható a csökkenés, mindkét esetben 2 százalékpontos esésről van szó.
„A munkavállalók munkahelyi élményére számtalan esemény van hatással. Gondoljunk csak azokra a külső hatásokra, amelyeket egy felvásárlás vagy a gazdasági fellendülés okozta munkaerő-piaci túlkínálat okozhat egy szervezet életében. Az elkötelezettségre az állandó belső változások is hatnak, például a folyamatjavító kezdeményezések, a szervezeti struktúraváltások és a manapság oly népszerű kultúrafejlesztő akciók. Ebben a turbulens környezetben a vállalatok nehezen azonosítják azokat a pontokat, ahol visszajelzést kérnek a munkavállalóiktól, pedig úgy vélem, hogy ez a növekedés záloga. Ahhoz, hogy a cégek jobban megértsék a dolgozóikat, több és gyakoribb visszajelzést kell kérniük tőlük” – mondta Venesz-Kormos Judit, az Aon Hewitt Nemzetközi Elkötelezettség üzletág vezetője.
Öt év a kritikus pont
A dolgozói elkötelezettséget a munkahelyen eltöltött idő is befolyásolja. 3–5 év között nemcsak a karrierrel a legkritikusabbak a munkavállalók, hanem az elkötelezettség szintje is ekkor a legalacsonyabb. Azoknak, akik kevesebb, mint 3 hónapja vannak egy cégnél még 71 százaléka elkötelezett, ám ez a kezdeti lelkesedés 3–5 év múlva jócskán lecsökken, ekkor már csak a dolgozók kicsivel több mint felénél tapasztalható az elkötelezettség.
A 25 év alatti fiatalok sokkal kritikusabbak, és mindössze 55 százalékuk elkötelezett. Ők könnyen továbbállnak, fontos számukra az önmegvalósítás, szeretnének hasznos munkát végezni a munkahelyükön, kevésbé szeretik a napi feladataikat, és úgy érzik, hogy a munkájuk kevésbé illeszkedik a képességeikhez. Az 55 év feletti populáció tagjai viszont átlag felett elkötelezettek, inkább a stabilitásra törekednek, ritkábban gondolnak a munkahelyváltásra, és valószínűleg életkorukból adódóan nehezebbnek gondolják az álláskeresést. Ugyanakkor kevésbé érzik elfogadónak a munkahelyi kultúrát, amely fontos pontja lehet a hosszabb távú foglalkoztatásnak, és a különböző generációkkal való közös munka sikerének.
Magabiztosabbak a munkavállalók
Nőtt a munkatársak munkaerő-piaci magabiztossága. Az előző évhez képest még könnyebbnek látják az álláskeresést, és kevésbé tartanak a jelenlegi elvesztésétől is. Míg tavaly a megkérdezettek 48 százaléka mondta azt, hogy könnyen talál munkát, idén már 56 százalék vélekedett így. Ha a férfi–női különbségeket elemezzük, akkor azt látjuk, hogy a férfiak sokkal magabiztosabbak a munkaerőpiacon, és kevésbé félnek, hogy elveszítik állásukat.
Magyarországon a munkavállalók pozitívan értékelik, ha közös célokért dolgozhatnak együtt a kollégákkal, úgy látják, hogy a közvetlen vezetőjük egyértelmű elvárásokat támaszt feléjük, magas színvonalú munkát vár el, és kellő mértékben támogatja őket a közös siker elérésében. Ezzel szemben kritikusak a szervezeti egységek közötti együttműködéssel kapcsolatban, és kevésbé érzik, hogy az előrelépési lehetőségük kiemelkedően jó lenne.
Bár a munkaerőhiányra a szervezetek a bérek emelésével reagáltak, a dolgozók még mindig kritikusak azzal kapcsolatban, hogy a bérezésük a teljesítményükkel arányos-e. Jobban vélekednek róla, mint tavaly, 9 százalékpontos emelkedéssel, immár 46 százalékuk mondta, hogy elégedett, de ez az elkötelezettségre nem volt hatással.
