2017-ben a magyar online kiskereskedelem nettó forgalma már elérte az 545 milliárd forintot, 2018 első félévében pedig a forgalom megközelítette a 180 milliárd forintot, ami csaknem 25 milliárd forinttal (17%-kal) több, mint 2017 hasonló időszakában. 10 évvel ezelőtt még ennek tizede volt az éves online forgalom - vajon ez a rengeteg ember, akik ennyi terméket és szolgáltatást vásárolnak napi szinten online, ismeri a jogait, melyekkel vevőként élhet? És tisztában van a kötelességeivel?
Már nem a vevők száma nő jelentősen, hanem a kosárba tett dolgok értéke
Az utóbbi években folyamatosan emelkedik az átlagos vásárlási érték: 2018 nyarán már átlépte a 11 ezer forintot. Ezt a Bónusz Brigád saját adatai is alátámasztják: míg 2011-ben az átlagos kosárérték 8 ezer forint volt, addig 2018-ban már közel 12 ezer forint. A GKI Digital adatai szerint egy főre jutó éves online rendelésszám jelenleg 12 online vásárlás/év, az éves átlagos költés pedig megközelíti a 130 ezer forintot. A nálunk online vásárlásban előttünk járó cseh piacon, egy vásárlóra vetítve meghaladja a 230 ezer forintnak megfelelő cseh koronát, és persze a rendelésszám is magasabb a magyar átlagnál.
Mivel szélesíteni a hazai online vásárlói kört már igen nehéz a piaci korlátok miatt, az e-kereskedők ezért a vásárlók megtartására törekednek, valamint arra, hogy növekedjen ennek az online vásárlói kör vásárlási intenzitása – ez derült ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös felméréséből. Vásárlókat megtartani akkor lehet, ha foglalkozunk velük: ha azt érzik, hogy kéréseik nyitott fülekre találnak, az áru esetleges visszaküldése gördülékenyen zajlik, ha a webshop jól elérhető.
Vannak jól bevált helyeink, ahol már nem nézegetjük a webáruház megbízhatóságát, nem olvasunk kommenteket az adott helyről, hiszen akár több százszor is rendeltünk már az oldaltól. Kérdés persze, hogy ettől még tisztában vagyunk-e jogainkkal és kötelességeinkkel, hiszen így tudunk sikerrel reklamálni, vásárlástól elállni. Először is tudnunk kell, mik azok a dolgok, melyekről minden webáruháznak pontos tájékoztatást kell nyújtania: az alapadatok (termék/szolgáltatás lényeges tulajdonságai, szavatossága és ára, a szállítás költsége és módja, eladó adatai, a vállalt határidő) mellett az elállási és felmondási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről is tájékoztatást kell nyújtania. Például arról, hogy ha úgy döntünk, visszaküldjük a terméket, akkor a visszaküldés költségét a fogyasztónak kell viselnie – ezt sokan nem tudják és csodálkoznak, amikor egy 1000 forintos terméket 1000 forintért vissza is tudnak küldeni a webáruház részére – hívta fel a fuigyelmet Dr. Tiborcz Attila, a Bónusz Brigád jogásza.
Muszáj megtartanom, ha mégse tetszik?
Akár kifizette, akár nem, akár átvette, akár nem, a fogyasztó/vásárló az elállás jogát az átvétel napjától (szolgáltatás esetén a szerződés megkötésének napjától) számított tizennégy napon belül gyakorolhatja. Azaz, ha kicsi a farmer, benéztük az alkatrészt, mástól is megkaptuk a könyvet, akkor van két hetünk arra, hogy visszaküldjük.
Az eladó kötelezettsége pedig arra irányul, hogy haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított tizennégy napon belül visszatérítse a fogyasztónak a teljes összeget ugyanazzal a fizetési móddal, ahogy a vevő fizetett. Ilyenkor a fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését, mert egyes akciókban ilyen vevőcsalogató módszerekkel is lehet találkozni.
Átvételkor ki lehet-e próbálni a terméket?
Sokan belekukkantanának a dobozba fizetés előtt, ám a futár erre nem szokott lehetőséget adni: ő csak akkor adja át a csomagot, ha már fizettünk érte – persze egyes webáruházak már bizonyos plusz költségért ezt is lehetővé teszik vevőiknek. „Általánosságban elmondható, hogy a webshop hátránya éppen az, hogy a megvásárolt terméket nem lehet kipróbálni. Ezért létezik a 14 napos elállási jogosultság. Az, hogy átvételkor van-e lehetőség a csomag ellenőrzésére, kibontására, megvizsgálására a futárszolgálat és a vállalkozás általános szerződési feltételeitől, a futárszolgálat és a vállalkozás közötti jogviszonytól függ” – mondja Tiborcz Attila, a Bónusz Brigád jogásza.
Repülőjegy 100, pulcsi 200, Szafi lisztkeverék 89 forintért
És akkor lássuk a címben felvetett problémát: ha a boltban 200 forintot írtak a márkás kávé alá, ami valójában 2000 forint lenne, akkor az üzlet köteles a kiírt áron odaadni a terméket - ezzel a jogával sok ember tisztában is van és rendszeresen él is vele. De vajon ugyanez a szabály vonatkozik az online vásárlásokra is? Többször megesett, hogy valamiféle technikai hiba vagy épp egy elírás miatt hihetetlenül alacsony áron sikerül a kosárba tenni egy-egy terméket vagy szolgáltatás. Vajon köteles a webáruház üzemeltetője ezen az áron odaadni áruját?
Pár nappal ezelőtt ez a hiba a Bónusz Brigádon is megtörtént: 104 szemfüles vevő csaphatott le 890 forint helyett 89 forintért a Szafi népszerű gluténmentes lisztkeverékére. Az élményeket kínáló oldal természetesen jogszerűen járt el és nem hagyta, hogy csalódjanak vevői: akik voltak olyan gyorsak és a hiba elhárítása előtt ezen az áron tudtak vásárolni, ők megkapták a terméket ezen az áron.
Kockázatos-e az online vásárlás?
A jogász szerint természetesen van kockázata az online vásárlásnak, hiszen a terméket nem lehet előre kipróbálni (megtekinteni, megtapintani, ízlelni, megvizsgálni), a valóságban eltérő lehet a termék valamely tulajdonsága az online felületen látottaktól. Internetes csalás, személyes adatokkal való visszaélés kockázata is fennáll, valamint elképzelhető, hogy a webshop elérhetetlenné válik, megszűnik, garancia érvényesítése nehézzé vagy lehetetlenné válik.
Persze ezek a kockázatok csökkenthetők azzal, ha megbízható, igényes, komoly hátérrel rendelkező felületről, vállalkozástól vásárolunk és értékeléseket olvasgatunk az adott webáruházról és annak panaszkezelési gyakorlatáról, valamint erősen átnézzük az eladó oldalát. Fontos a megbízható futárszolgálat és az, hogy a fizetésre használt oldal rendelkezzen tanúsítvánnyal, valamint valóban tudjunk élni az elállási jogunkkal, ha nem vagyunk megelégedve a termékkel vagy egyszerűen meggondoljuk magunkat – sajnos ez utóbbi gyakran csak a már lezajlott vásárlás után derül ki.