Kevés pénzből is lehet jó a honlap

Akár éttermünk van, akár egyéni vállalkozóként keressük a megbízásokat, egy honlap segít abban, hogy megismerjék cégünket, megismerjenek minket. Az online jelenlét még mindig sok vállalkozónak idegen téma, vagy ami rosszabb, egy kötelező rossz, amennyiben nem látja meg az ezzel járó előnyöket. Ennek két eredménye szokott lenni: vagy nagyon sok pénzt fizetünk egy erre szakosodott cégnek, vagy nagyon kevés pénzből választunk egy összecsapott megoldást. Mondani se kell, hogy egyik sem jó. Ha programozni nem is tanulunk meg, már azzal, hogy a koncepciót magunk találjuk ki, sok pénzt spórolhatunk meg, és a végeredmény is nagyságrendekkel jobb lehet. De hogyan kezdjünk hozzá?

Kell ez nekem?

A digitális korszakban nem az a kérdés, hogy kell-e, hanem az, hogy miért kell. Megrendeléseket szeretnénk az oldalon keresztül, automatizálva elősegíteni? Szeretnénk rendszeresen szakmai vagy tájékoztató jellegű tartalmakat megosztani? Vagy pusztán egy egyszerű bemutatkozó oldalt szeretnénk, egy online névjegyet? Ha tudjuk, hogy egy viszonylag statikus vagy épp egy rendszeresen frissülő oldalt akarunk, máris jobban meg tudjuk fogalmazni igényeinket a megbízott cég felé, aki így pont annyit fog fejleszteni, amennyire szükségünk van és nem többet. De ha magunknak csináljuk az oldalt, ugyanilyen fontos, hogy megfogalmazzuk az oldal alapvető célját. Amennyiben úgy döntünk, hogy magunk állunk neki a fejlesztésnek, ebben a cikkben és ebben az írásunkban is talál némi segítséget hozzá. Nem csak a fejlesztésen spórolhatunk a tudatos hozzáállással, de a webhely-szolgáltató kiválasztásánál is. Ha tudjuk, hogy egy egyszerű statikus oldalt szeretnénk, aminek látogatószáma nem fogja napi szinten a több tízezret súrolni, akkor elég nekünk a legkisebb csomag, amihez általában 100 megabyte jár, és évente mindössze pár ezer forintba kerül.

Képek

Egy kép többféle módon kerülhet sok pénzbe: 1. megvesszük a használati jogát. 2. csináltatunk egy fotóssal, dizájnerrel, grafikussal. 3. nem figyelünk kellőképpen a jogokra, és hatalmas büntetést varrnak a nyakunkba, mert kvázi elloptuk valakinek a fényképét, grafikáját – még ha mindezt nem is szándékosan tettük. Arról, hogy milyen jogok védik az interneten lévő képet, korábban mi is írtunk. De mit tehetünk akkor, ha erre nincs elkülönített keretünk, de azért szeretnénk, ha honlapunk színes-szagos lenne? Vannak honlapok, ahonnan szabad felhasználásra is tölthetünk le képeket, ezeket mindenképp érdemes átnézni. Ilyen a Pixabay, Pexels, vagy a Shopify által létrehozott Burst is. Persze nem baj, ha idővel lesz egy fénykép rólunk és/vagy a csapatunkról is, hiszen ez sokat segít a sokszor arctalan világhálón a bizalomépítésben, de első lépésként ezeken az oldalakon találhatunk a vállalkozásunk tematikájához illő képeket.

Milyen esetben nem szükséges engedély a szerzői mű felhasználásához?

A szerzői jog által védett művek bármely felhasználásához főszabály szerint a szerző engedélye szükséges. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor a felhasználó személyek érdekeit a törvény előrébb sorolja a szerző védendő jogainál. Így meghatározott felhasználói kör vagy felhasználási célok esetén nem szükséges a szerző engedélye a mű használatához. Milyen esetekben lehet szabadon felhasználni a szerzői műveket?

Tartalom

A honlap szövegezése az egyik legkényesebb rész. Sokat bukhatunk egy rossz megfogalmazáson, vagy azon, ha nem tartjuk elég tájékozottnak a vásárlót, ezért túlságosan lebutítjuk a tartalmat, vagy ha épp ellenkezőleg, szakértőnek képzeljük honlapunk látogatóit, és a laikusnak érthetetlen szakzsargonnal árasztjuk el az oldalunkat. Ha nagyon nem bízunk magunkban, akkor felkérhetünk egy szövegírót, vagy marketing céget a munkára, de a saját termékünket, szolgáltatásunkat ideális esetben mi ismerjük a legjobban, és rengeteg pénzt spórolhatunk azzal, ha magunk nézünk szembe ezzel a feladattal. A honlapon lévő szöveg minden része a vállalkozásunk tartalommarketingjét szolgálja. Még a bemutatkozás is. Ezért érdemes minden apró részre kellő figyelmet fordítani. Nem érdemes erőltetni minden bekezdésben az eladást, mert nem fog működni, sőt akár ellentétes hatást is kiválthat a célcsoportunkból. Erőszakos eladás helyett érdemes inkább informálni. A sikeres tartalomgyártáshoz meg kell tanulnunk a célcsoportunk fejével gondolkodni. Ezt segíti az elképzelt, ideális vásárló (buyer persona) megalkotása, melyről itt olvashat bővebben.

Betűk

Annak, aki eddig online csatornák nélkül működtette üzletét, bagatell dolognak tűnhet a betűtípus kiválasztása, pedig esztétika és funkcionalitás szempontjából is fontos, hogy megfelelő betűkkel dolgozzunk, és weblapunk ne csak szép, de olvasható is legyen. A digitális betűöntödéknél rengeteg féle betűtípust választhatunk, sokszor nem kevés pénzért cserébe. De azért itt is találni átmenetet a word dokumentumokból unalomig ismert betűk és a pénzszórás között. Ehhez érdemes a következő oldalakat meglátogatni, ahol rengetek klassz betűkészlethez juthatunk hozzá ingyen: Fontspace, 1001 Free Fonts, Google Fonts.

Nem tanácsos keverni a betűtípusokat, és ügyelni kell arra is, hogy a hosszabb, nyomtatásban kiadott szövegeknél a talpas (serif) betűtípust könnyebb olvasni, míg monitoron inkább a talpatlan (sans-serif) betűtípust használjunk. Akit igazán érdekel a téma, az Robert Bringhurst „The Elements of Typographic Stye” című könyvében többszáz oldalnyi hasznos és érdekes információhoz juthat a betűcsaládokról.

Mit ad a dizájn?

Sok kkv életében a dizájn a mai napig a prioritási lista vége felé áll, pedig ha jó, az komoly versenyelőnyt jelent. A megjelenés nemcsak a szépségről, átláthatóságról és a felhasználói élmény fokozásáról szól, hanem sokat elárul szervezetünk gondolkodásáról és versenyképességéről is.

Véleményvezér