Két éven belül egy 30 ezer tonna éves kapacitású premixüzemet, egy laboratóriumot, valamint egy oktatási központot terveznek Kazahsztán déli részére. A beruházás második szakaszában - várhatóan 2028-ig - három, egyenként 100 ezer tonna éves kapacitással rendelkező takarmánygyárat is létesítenének a közép-ázsiai országban.
A kazah takarmányipar több mint 50 százalékkal, évi 6,3 millió tonnára bővülhet 2029-re. Az UBM számításai szerint a Kazahsztán baromfiiparának takarmányigénye másfélszeresére, mintegy évi 2,6 millió tonnára, sertésiparának takarmányszükséglete közel harmadával, évi 577 ezer tonnára, míg szarvasmarha ágazatának takarmány-felhasználása közel kétharmadával, évi 3,1 millió tonnára bővülhet 2029-re.
Így összességében az ipari takarmányigény Kazahsztánban várhatóan a jelenlegi - Magyarországéval nagyjából megegyező, évi 4 millió tonnás - szint több mint másfélszeresére, 6,3 millió tonnára növekedhet öt éven belül a cég becslése szerint.
Horváth Péter, az UBM csoport vezérigazgatója hangsúlyozta, az intenzív állattenyésztés elterjedésének köszönhetően Magyarország is a fejlett nyugat-európai országok technológiai szintjén áll az állattenyésztés és a takarmánygyártás területén. A beruházással szeretnék Kazahsztánban is elterjeszteni cégcsoportjuk kutatás-fejlesztési tevékenységére épülő kiemelkedő ágazati know-how-ját, valamint a legfejlettebb technológiát.
Kazahsztán és Magyarország között 1996 óta van érvényben egy kölcsönös beruházásvédelmi megállapodás, a két ország tíz éve kötött stratégiai partnerségi megállapodást a befektetési együttműködés erősítésére. A kazah nemzeti bank statisztikája szerint a magyar cégek 2005 óta 320 millió dollárt fektettek be Kazahsztánban.