Ezek közül a legfontosabb, hogy a járulékkedvezmény csak a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmet terhelő járulékok terhére érvényesíthető – figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online. A Tbj. 24/A.§-a szerint egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. Amennyiben a társas vállalkozót munkaviszonyban foglalkoztatják, akkor az ezt terhelő járulékok használhatók a kedvezmény igénybevételére. Mindezek a bonyolult megfogalmazások azt próbálják egyértelműsíteni, hogy ha a vállalkozó ténylegesen nem vesz fel jövedelmet, - ezért személyi jövedelemadó kötelezettsége sincs, - akkor az ún. minimumjárulékokból nem vehet igénybe kedvezményt. Tehát csak a ténylegesen felvett jövedelem jogosít a családi kedvezmény igénybevételére.
A Tbj. 51.§-a értelmében a családi járulékkedvezmény havi összege a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő: természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összege.
A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. Mivel nem minősülnek biztosítottnak, nem érvényesíthet családi járulékkedvezményt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozók sem.
A törvény értelmében a munkaerő-piaci járulékkal szemben nem lehet kedvezményt érvényesíteni.
Figyelem, a következőkre fontos odafigyelni.
Az adóelőleg levonására jogosult foglalkoztatónak átadott a családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozattal kapcsolatban: a nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a foglalkoztatott köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. Továbbá a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával – közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak.
A dolgozó kérheti foglalkoztatóját, hogy a családi kedvezményt kizárólag a személyi jövedelemadó-előleg alapjával szemben vegye figyelembe. Ha ezt a nyilatkozatot megteszi, úgy a munkáltató nem fogja alkalmazni a járulékkedvezményt még akkor sem, ha a családi kedvezmény teljes összegű igénybevételére az adóelőleg-alap nem nyújt fedezetet.
Fontos hangsúlyozni, hogy a minimumjárulék miatt az összes természetbeni egészségbiztosítási járuléka ennél több lesz. Ennek az az oka, hogy a főfoglalkozású egyéni- és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a Tbj. szerinti minimálbér másfélszerese, a nyugdíjjárulékot a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig a minimálbér 112,5%-a után kell havonta legalább megfizetni.
Az egyéni vállalkozónál a minimálbér általában a garantált bérminimumot (2014-ben 118.000 Ft/hó) jelenti. Ennek 1,5-szerese 177.000 Ft. Ezután kell természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni, ami 7080 Ft. Ebből 4.000 forint a családi járulékkedvezmény és 3.080 forint a befizetendő.
Az elszámolásra példákat itt találhat!
