Így számolhatják el a vállalkozók a családi járulékkedvezményt!

A január 1-jétől bevezetett családi járulékkedvezmény az egyéni- és társas vállalkozókat is megilleti. Ahhoz azonban, hogy ezt a kedvezményt ténylegesen igénybe tudják venni, több feltételnek is teljesülnie kell.

A kedvezmény igénybevételéhez fontos, hogy bizonyos feltételek teljesüljenek - kép: Pixabay

Ezek közül a legfontosabb, hogy a járulékkedvezmény csak a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmet terhelő járulékok terhére érvényesíthető – figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online. A Tbj. 24/A.§-a szerint egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. Amennyiben a társas vállalkozót munkaviszonyban foglalkoztatják, akkor az ezt terhelő járulékok használhatók a kedvezmény igénybevételére. Mindezek a bonyolult megfogalmazások azt próbálják egyértelműsíteni, hogy ha a vállalkozó ténylegesen nem vesz fel jövedelmet, - ezért személyi jövedelemadó kötelezettsége sincs, - akkor az ún. minimumjárulékokból nem vehet igénybe kedvezményt. Tehát csak a ténylegesen felvett jövedelem jogosít a családi kedvezmény igénybevételére.

A Tbj. 51.§-a értelmében a családi járulékkedvezmény havi összege a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő: természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összege.

A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. Mivel nem minősülnek biztosítottnak, nem érvényesíthet családi járulékkedvezményt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozók sem.

A törvény értelmében a munkaerő-piaci járulékkal szemben nem lehet kedvezményt érvényesíteni.

Figyelem, a következőkre fontos odafigyelni.

Az adóelőleg levonására jogosult foglalkoztatónak átadott a családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozattal kapcsolatban: a nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a foglalkoztatott köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. Továbbá a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával – közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak.

Ki is minősül kkv-nak? Nem egyszerű a helyzet
Az elnagyolt és kidolgozatlan szabályrendszer miatt már évek óta problémát jelent annak értelmezése, hogy egy adott vállalkozás kis- és középvállalkozásnak (kkv) minősül-e. Pedig a kkv-kat megillető kedvezmények miatt a minősítésnek igen komoly következményei lehetnek.
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük. Igaz ez abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti.

A dolgozó kérheti foglalkoztatóját, hogy a családi kedvezményt kizárólag a személyi jövedelemadó-előleg alapjával szemben vegye figyelembe. Ha ezt a nyilatkozatot megteszi, úgy a munkáltató nem fogja alkalmazni a járulékkedvezményt még akkor sem, ha a családi kedvezmény teljes összegű igénybevételére az adóelőleg-alap nem nyújt fedezetet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a minimumjárulék miatt az összes természetbeni egészségbiztosítási járuléka ennél több lesz. Ennek az az oka, hogy a főfoglalkozású egyéni- és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a Tbj. szerinti minimálbér másfélszerese, a nyugdíjjárulékot a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig a minimálbér 112,5%-a után kell havonta legalább megfizetni.

Az egyéni vállalkozónál a minimálbér általában a garantált bérminimumot (2014-ben 118.000 Ft/hó) jelenti. Ennek 1,5-szerese 177.000 Ft. Ezután kell természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni, ami 7080 Ft. Ebből 4.000 forint a családi járulékkedvezmény és 3.080 forint a befizetendő.

Az elszámolásra példákat itt találhat!

Ha nem háromgyerekes, sokba kerül a munkavállaló
Az adó mindig soknak tűnik, de nem árt tudni, hogy állunk másokhoz képest. Egy most megjelent friss összehasonlítás szerint még mindig stabilan az utolsó helyen állunk a bérterhekben a régióban – kivéve, a sokat kereső háromgyermekes munkavállalókat.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo