Jó üzlet lehet a használtruha-értékesítés, de a sikerhez esszenciálisan fontos, hogy a kereskedő megtalálja a megfelelő áruforrást, és képes legyen kiépíteni egy stabil ügyfélkört. Sok magánszemély egyszerűen kidobja, más esetben karitatív szervezeteknek adományozza a kinőtt vagy feleslegessé vált ruhákat, pedig akár pénzzé is tehetné azokat. Az egyik budapesti, nagykörúti turkálda tulajdonosa lapunknak elárulta: sok visszatérő eladója van, akik mindig nála adják le a textíliákat. Fizetéskiegészítésnek semmiféleképpen sem rossz megoldás, mert a darabonként értékesíthető ruhákért akár több ezer forintot is kaphatnak.
„Nem is gondolnák, milyen kiterjedt ügyfélkörünk van. Mi márkás ruhákat árulunk. Számos jómódú ember is nálunk vásárol, mert tudja, egy vadonatúj ruha két mosás után már ugyanúgy használtnak számít, mint ha nálunk vette volna, csak éppen a turkáldás ár többszöröséért juthat hozzá a nagyobb üzletekben. Némelyik jelmeztervező vagy színházi kellékes is gyakran betér hozzánk, hogy az érdekesebb darabokat felhasználhassa munkája során” – mondta el lapunknak a tulajdonos.
Nem véletlenül éli reneszánszát ez a kereskedelmi forma, a magyarok ugyanis – az európaiak többségéhez hasonlóan – elsősorban az ár alapján döntenek a fogyasztási cikkek megvásárlásakor.
Csakhogy mielőtt ilyen üzletbe fognánk, érdemes tájékozódni, milyen adózási vonzatai vannak ennek a vállalkozásnak. „Ha egy kereskedő eléri az évi 6 millió forintos bevételt, kötelezően áfát is kell fizetnie. Hogy az áruját pontosan mennyiért szerezte be, ebből a szempontból nem számít. Mivel egy magánszemélytől nem elvárható, hogy számlaképes legyen, a kereskedő nem köteles számlával igazolni az áru rendeletét, de átvételi elismervénnyel vagy szállítólevéllel igen. Ha valaki üzletszerűen szeretne használtruha-értékesítéssel foglalkozni, a tevékenység megkezdése előtt az adóhatóságnál ki kell töltenie egy adatlapot, amelyen rögzíti, hogy áfakörös vagy áfamentes az üzlete. Évi hatmillió forintos bevételig a vállalkozók választhatják a KATA-adózási formát. Ez esetben havonta 50 ezer forint adót kell megfizetniük” – mondta el a Piac&Profitnak Bogdán Emese mérlegképes könyvelő.
A használtruha-kereskedésnek azonban számtalan buktatója is van. A divat ugyanis ezen a területen is változik. Lintner Ákos öt évvel ezelőtt még társtulajdonosa volt egy amerikai katonai ruházatokkal foglalkozó vállalkozásnak. „Fénykorunkban egy 1000 négyzetméteres raktárban működtünk, ahol 30 munkatársunk szortírozta állapot szerint a Magyarországra bálákban érkező árukészletet. A legjobb minőségű darabokat egyenként értékesítettük, a többit pedig kilós áron. Jól ment az üzlet, egészen addig, amíg az amerikai kapcsolatunk el nem kezdett egyre silányabb minőséget szállítani. Egy idő után kénytelenek voltunk a küzdelmet feladni. Nehezen ellenőrizhető forrásból kockázatos az árubeszerzés” – hangsúlyozta a cégvezető.
