Világszerte egyre szigorúbb szabályokkal igyekeznek keretek közé szorítani az elmúlt években hihetetlen gyorsasággal terjedő magánszálláshely-kiadásokat. New York egy tervezett jogszabály szerint illegálisnak minősítené, hogy a rövid távon kiadó lakások megjelenjenek az Airbnbhez hasonló oldalakon, és brutális bírsággal sújtaná a lakáskiadókat, az osztrák főváros elébe megy az Airbnb szabályozásának, az észtek az egész megosztás gazdaságára érvényes szabályozáson dolgoznak, Velencében pedig meglehetősen durva szövegű plakátokon hívják fel a turisták figyelmét arra, hogy milyen rossz hatással van az Airbnb és az ahhoz hasonló oldalak a város életére.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) nyáron elkészült tanulmánya szerint a hazai turizmusra is komoly hatást tett a megosztás gazdaságának belépése a szálláshelyek piacára. Az MSZÉSZ tanulmánya kiemeli, hogy Budapesten a KSH adatai szerint 2010 és 2015 között négyszeresére nőtt a magánszállások száma, tavaly 4047 vendéglátó összesen 8848 szobát adott ki. Idén nyáron az Airbnb portálján 5000 feletti, a Bookingon több mint 2000 budapesti lakás szerepelt. A magánlakásokat kereső vendégek körében szélsebesen nő Budapest népszerűsége, ezt illusztrálja például, hogy a skift.com 2016. májusi elemzése szerint 2015-ben az Airbnbn Erzsébetváros volt a 13. legtrendibb úti cél, az előző évihez képest 145 százalékos forgalomnövekedéssel.
A MSZÉSZ szerint szükség van a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatára, valamint kiegészítésére fogyasztóvédelmi és a vendégek biztonságát garantáló kritériumokkal. A szállodákéhoz hasonló bejelentési kötelezettséget írnának elő a magánlakások rövid távú kiadóinak is, a társasházakban pedig a többi tulajdonos hozzájárulását is javasolják feltételként. Megfontolásra ajánlják azokat a külföldi példákat, amelyek limitálják az éves bérbeadási napok számát és a kiadások hosszát. Az akár 50–100 lakást szállodaszerűen üzemeltető lakáshotelek hatósági vizsgálatára külön felhívják a figyelmet.
A tanulmány indokoltnak tartaná – legalábbis Budapesten – a szobánkénti évi 32 ezer forintos átalányadó összegének felülvizsgálatát, arra hivatkozva, hogy egy lakásra éjszakánként 25–40 ezer forintos árat lehet elérni. A lakásokat kiközvetítő portáloknak előíratnák, hogy kizárólag engedéllyel rendelkező ingatlanokat szerepeltessenek, valamint szolgáltassanak adatokat a hatóságoknak. Ezenkívül javasolják a KSH-adatszolgáltatás átalakítását is.
