A technológiában rejlő hatékonyság véges, és a legtöbb műszaki szakember, vagy maguk a gépek szállítói viszonylag hamar, már a nehézségek első jeleinek észlelésekor léptek; energiatakarékos módszereket alkalmaztak, ciklusidőket módosítottak, gépeket állítottak le. A megrendelések csökkenésével a cégek foglalkoztatott létszámot is kénytelenek voltak csökkenteni, ami átszervezésekben, munkaidő rövidítésben, és sajnos, elbocsátásokban is testet öltött. Már a piaci szűkülés kezdetén minden cégvezető hangoztatta, hogy a válság előtti foglalkoztatási politika idejétmúlt, akármeddig is tart a kilábalás, újabb, modernebb szemléletmódra lesz szükség. (Ezért készült az új Munka Törvénykönyve, amely azonban a gyakorlatban úgy tűnik, semmilyen változást nem hozott eddig.)
Ebben az újító szellemben kereste meg az Alfa-Human Kft.-t az egyik termelő partnere, hogy legyenek segítségére az új Munka törvénykönyve előírásainak megfelelően a munkaközi szünet értelmezésében, és a beépítésében a munkaidőbe fizikai (termelő) munkakörök esetén. (Egy friss felmérés szerint a legtöbb munkavállalót érintő jogsértés a munkaközi szünet be nem tartása volt.)
Bonyolult szervezés, jelentős megtakarítás
A több évtizedes, nagy múltú ipartelepen működő, meghatározó autóipari beszállító, a termelési hatékonyság növelése, valamint a fizikai és szellemi munkakörben foglalkoztatottak beosztásában lévő különbségek kiküszöbölésének érdekében úgy határozott, hogy a termelésben, több műszakban, megszakítás nélkül dolgozók munkaközi szünetét a jövőben nem tekinti a munkaidő részének, csakúgy, mint az adminisztrációban és a vezetésben dolgozókét. Ez a szándék amellett, hogy mintegy 4,5%-os munkaerő, így személyi költség megtakarítást jelent a cégnek, jelentős munkaszervezési kérdéseket is felvet, és természetesen szakszervezeti, munkavállalói ellenállásba ütközik.
Megéri?
A fenti változások természetesen (eddig) nem találkoztak a szakszervezet álláspontjával, és a dolgozók elégedettségével, még ha ez bérfejlesztéssel is járna. Érvelésük szerint a jól megszokott beosztástól való eltérés a dolgozóknak nagy változást okozna, mert több házaspár dolgozik az ipartelepen, akik életritmusát felborítaná ez a beosztás, mindamellett, hogy többletmunkát is jelent. (A munkavállalók elégedettsége és a céghez való kötődése sokat ér a vállalatoknak, érdemes foglalkozni vele. Itt adunk néhány tippet, hogyan növelhető az elköteleződés.)
Ottó Csaba, a Man at Work munkaerő-kölcsönző cég ügyvezetője is úgy látja, hogy partnereik minden hatékonyságot növelő megoldást megvizsgálnak és elemeznek. A legtöbb cég enyhe növekedési pályára állt, de a költségfigyelés és kontrolling nagyon hangsúlyos. Az ügyvezető szerint a bérköltségek 4,5%-os változása nagyon jelentős tétel.
A szakemberek számára az a kérdés vetődik fel, hogy az újfajta munkaidő beosztással keletkező megtakarítás arányban áll-e azokkal a költségekkel, amelyeket a (várható) fluktuáció és az ezzel járó betanítás, munkaruha és egyéb járulékos költségek jelentenek. Illetve, hogy mitől különbözik egy jól működő vállalkozás egy úgynevezett gazdasági egységtől – hogy hol húzódik a határ a hatékonyság és a munkavállalói elégedettség között. Persze nagyon nehéz kimutatni az elégedettséget kulcsmutató- vagy költségszámokban, a gazdasági visszaesés pedig mindenkit különös óvatosságra ösztönöz… A tárgyalások még folynak, érdeklődve várják a végleges megegyezést, és addig is gyűjtik a tapasztalatokat.
