Hatékony és eredményes - ez az igazi innováció

Célorientáltság és piaci beágyazottság nélkül nem lesz sikeres, hosszú távú eredményeket produkáló innováció. A versenyképesség érdekében át kell programozni a fejünkben az innovációról élő képet, a hatékonyságnak és kockázatvállalásnak is helyet kell szorítani - hangzott el a Piac & Profit K+F, Innováció a 21. századi Európában című konferenciáján.

A program iránti hatalmas érdeklődés is mutatta, "forró" a téma
Kép:PP

Egy friss tanulmány szerint az USA sokkal hatékonyabb adott mennyiségű forrásból való innovációk megvalósításában, mint az EU - ebből a szempontból is javítani kell a versenyképességünket – kezdte előadását a Piac & Profit által szervezett K+F, Innováció a 21. századi Európában konferencián Friedler Ferenc, az NKFIH általános és innovációs elnökhelyettese. Hozzátette, a sikerhez nem csak jó pályázati kiírások kellenek, hanem jó pályázatok is. Ehhez pedig együttműködés kell, az, hogy „ismerjük egymás dolgait” – fogalmazott a szakember.

Az innováció – mondta Friedler – célorientált dolog. Hogy hatékonyan működjön, ahhoz szisztematikus folyamatok mentén kell haladni, amihez viszont tudni kell, hogy mi a cél. Egyszerűsíteni? Hatékonyabbá tenni valamit? A célból kell levezetni a lépéseket, amik végül elvezetnek hozzá.

Fontos, hogy a folyamatokban résztvevő partnerek mindegyike együttműködésként tekintsen az innovációra és végig részt vegyen a folyamatokban. Nem hatékony, ha a partnerek kizárólag jelentésekben kommunikálnak egymással. A jó folyamathoz folyamatos együttműködés, folyamatos visszacsatolás kell, enélkül nehezen alakul ki versenyképes termék – tette hozzá az elnökhelyettes. Hogy ez megtörténjen, foglalkozni kell azzal is, hogy a pályázatok milyen formában működnek. A kapcsolatok fenntartásához megfelelő szervezetekre van szükség.

-  Fontosnak tartjuk, hogy egyensúly legyen a partnerek között, ne az egyik vezérelje a másikat, hanem valódi együttműködés alakuljon ki. A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal nem pénzre pályázókat vár, hanem komoly fejlesztési kapacitással, innovációs kapacitással rendelkező szereplőket.  – mondta.

(A magyarországi vállalkozások 95 százaléka egyáltalán nem foglalkozik innovációval. Vagyis sokan csak azt hiszik, mert nem tudják, hogy a fejlesztés, amit végrehajtanak, innovációnak minősül.)

Cégek nélkül nem megy

A sikerhez versenyképes innovációs rendszerhez kell, aminek alapja az akadémia/egyetemi háttér, a kormányzati közreműködés és a legfontosabb, a vállalatok/gazdasági szereplők részvétele. Utóbbiak nélkül az innováció nem kel életre, nem növeli a versenyképességet. Ezért fontos, hogy a pályázati konzorciumokban legyen olyan szereplő, akinek révén az innováció megvalósulhat. A korábbi próbálkozások nem voltak túl sikeresek, általában a működés lezárult akkor, amikor a projekt lezárult. Hogy ezt elkerüljék, az NGM irányító hatóságával együttműködve olyan működési feltételeket és beszámolási kötelezettséget terveznek a következő ciklus pályázatainál, ami ezt biztosítja.

Védeni kell a vagyont
Hogy kutatás-fejlesztéshez szervesen kapcsolódó szellemi tulajdon és annak védelme miért olyan fontos, azt talán már egyre kevésbé kell bemutatni. Az elmúlt évtizedekben a cégek piaci értékében egyre nagyobb szerepet játszanak az immateriális javak, jelentős mértékben eltolódott az értéknövekedés az immateriális javakat felmutatni tudó cégek irányába – mondta Farkas Szabolcs, a Nemzeti Tulajdon Hivatalának elnökhelyettese.
A Hivatal rendszeres felmérésének 2014-es eredményei szerint a magyar vállalati szférában is jelentősen nőtt a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek száma, és egyre többen látják, hogy a védett innováció növeli a vállalatok értékét. Az elnökhelyettes mindenkit buzdít, hogy a hazai oltalmi rendszeren keresztül indítsa el a védelmet – ez még nem jelent hatalmas anyagi megterhelést -, így további egy éve van arra, hogy befektető keressen és nekilásson a nemzetközi védelem megszerzésének. Mindenképpen megéri a befektetést, különösen, hogy a védelemhez is rendelkezésre állnak támogatott források. A rendszer lassú, de számos gyorsítási folyamatot építettek be a rendszerbe, ha ezekkel él az ügyfél, akár 6 hónap alatt is megszerezhető a szabadalom.
„Számítunk rá, hogy Önök is együttműködésnek tekintik a folyamatot, amiben dolgozunk, így lesz sikeres Magyarország gazdaságfejlesztése. Vegyék figyelembe, hogy szigorúak vagyunk mindenkivel, de ha olyan pályázat érkezik, amely támogatásra érdemes, az meg fogja azt kapni. Az ipari szereplőket pedig támogatjuk abban, hogy az egyetemi partnerekkel minél célorientáltabban lehessen eredményeket elérni ” - mondta Friedler.

Rengeteg költés, kevés hasznosulás

Nem is egyszerűen célról, hanem arról kell beszélni az innováció esetében, hogy mi az a probléma, amit a mi innovációnk meg fog oldani. Hogy mi az, amiben mást, jobbat fog nyújtani a mi fejlesztésünk a piacon levőknél. Ez az a gondolkodás, amivel valós eredményt lehet elérni - hangsúlyozta Dr. Vicze Gábor, Magyar Spinoff és Startup Egyesület elnöke, aki több, az európai rendszerben meglévő ellentmondásra hívta fel a figyelmet: bár erős a felsőoktatási kutatói rendszer, de az innovációk üzleti hasznosulása alacsony. Bár a privát cégek k+f költései magasak, de a leginnovatívabb cégek között alig van európai. Ez az európai paradoxon: rengeteg költés és kevés hasznosulás. Az USA és Ázsia hatékonyabban működik ezen a területen, a szakember szerint elsősorban az átalakuló innovációs modellnek köszönhetően.

Alapvetések innovációhoz

Muszáj nemzetközi szinten képben lenni, mivel a radikálisan új megoldások aránya csak nagyjából 1%. Az innovációk jelentős része valamilyen meglévő, éppen zajló fejlesztésre épül rá, ahhoz tesz hozzá valamit. Hogy esélyünk legyen, ismerni kell, mi zajlik a világban.

Nagyon fontos piaci visszajelzések beépítése az innovációs folyamatba. Csak így derülhet ki, hogy életképes-e az ötlet. A fejlesztést minél előbb közel kell vinni a piachoz, hogy láthassuk a visszajelzéseket, hogy merre kell tovább haladnunk. Ez a módszertan nem csak startup cégek számára hasznos, hanem a cégen belüli innovációk elindítása és becsatornázása érdekében is. Gyorsabbá, hatékonyabbá és olcsóbbá teszi a cégen belüli fejlesztési folyamatokat is.

A korábbi modellnél, mely szerint vannak a nagyvállalatok innovációs laboratóriummal, ahol fejlesztenek, majd a termékeket piacra viszik, megdőlt. Sokkal nyíltabb modell jött létre. Az ötletek ki-be járnak a cégekben, egyes ötletek kiválnak és egy külön cégben fejlődnek tovább – például, mert az ötlet jó, de a cég profiljába nem passzol. Így ezek az ötletek nem halnak el. A cégek elkezdtek ehhez alkalmazkodni, a Tesla pl. az összes szabadalmát nyilvánosan elérhetővé tette, hogy mások azok alapján fejleszthessenek tovább. Az ilyen lépések, ez a fajta változás nagy lehetőséget jelent a vállalkozások számára - mondta Vicze hozzátéve, hogy ez a folyamat nagy mértékben a digitális technológiákkal katalizált, könnyebb céget indítani, könnyebb globális piacokban gondolkodni.

Nem pályázat kell, hanem kockázatvállalás

Az innováció kifejezetten fontos hazánk számára, mert Magyarországon korlátozott a nyersanyagkincs, a digitális technológiához pedig leginkább csak okos emberekre van szükség. Ez a terület közel 400 milliárdos exportot tett ki az elmúlt évben, aminek 90%-a hozzáadott érték. Az Egyesület véleménye szerint néhány év alatt megduplázható lenne, tehát kiemelt fókuszt érdemelne. Az IVSZ kutatásának tapasztalatai szerint az IKT export dinamikusan növekszik (3 év alatt 60%), ennek 50%-a magyar kkv. Tehát úgy tűnik, ez az a terület, ahol a magyar kkv-k világviszonylatban tudnak versenyezni. A további gyors növekedés legnagyobb gátja a szakemberhiány.

A vállalkozások számára életfontosságú, hogy életciklushoz illeszkedő innovációs modellt válasszanak - tehát mindenek előtt vállalkozói attitűd oktatására van szükség, hogy a fiataloknak legyen fogalma arról, hogy mit jelent egy ötletből terméket formálni és legyen reális képük erről a világról. Például tragikusan alacsony a kockázatvállalási hajlandóság, pedig enélkül üzleti területen nem lesz áttörés - mondta a szakember.

A magyar cégek által előszeretettel választott, kisebb kockázatot jelentő pályázati források ráadásul gyakran eltorzítják a korai fázisú cégeket. Az ilyen forrás csak akkor működik jól, ha nem túl nagy arányban vesznek részt a finanszírozásban, illetve, ha egy nagyon tiszta, előre lefektetett stratégia megvalósításához illesztve használják - vélte Málnay Barnabás, a Mobilitás és Multimédia Klaszter igazgatója.

Ma elképzelhetetlen az innováció a kockázati tőke iparág nélkül, a kormányzati és a nagy cégek által menedzselt lehetőségek mellett ez a leginnovatívabb módja az innovációk finanszírozásának - tette hozzá dr. Erdei Sándor, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) board tagja.

 

 

 

Véleményvezér

Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya

Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya 

Hiányoznak az alapfeltételei egy jóléti Magyarországnak.
Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik

Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik 

Az állam kiegyensúlyozó szerepe felborult.
Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból

Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból 

A szírek hazavágynak.
Újabb bicskanyitogató esetre lelt Hadházy Ákos

Újabb bicskanyitogató esetre lelt Hadházy Ákos 

A nagy fideszes trükk.
Megdöbbentő fotók egy gyermekotthonból

Megdöbbentő fotók egy gyermekotthonból 

A képek mindennél beszédesebbek.
Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája?

Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája? 

Még egy lépcsőt lejjebb lépett a magyar belpolitika.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo