Kép:PP
Egy friss tanulmány szerint az USA sokkal hatékonyabb adott mennyiségű forrásból való innovációk megvalósításában, mint az EU - ebből a szempontból is javítani kell a versenyképességünket – kezdte előadását a Piac & Profit által szervezett K+F, Innováció a 21. századi Európában konferencián Friedler Ferenc, az NKFIH általános és innovációs elnökhelyettese. Hozzátette, a sikerhez nem csak jó pályázati kiírások kellenek, hanem jó pályázatok is. Ehhez pedig együttműködés kell, az, hogy „ismerjük egymás dolgait” – fogalmazott a szakember.
Az innováció – mondta Friedler – célorientált dolog. Hogy hatékonyan működjön, ahhoz szisztematikus folyamatok mentén kell haladni, amihez viszont tudni kell, hogy mi a cél. Egyszerűsíteni? Hatékonyabbá tenni valamit? A célból kell levezetni a lépéseket, amik végül elvezetnek hozzá.
Fontos, hogy a folyamatokban résztvevő partnerek mindegyike együttműködésként tekintsen az innovációra és végig részt vegyen a folyamatokban. Nem hatékony, ha a partnerek kizárólag jelentésekben kommunikálnak egymással. A jó folyamathoz folyamatos együttműködés, folyamatos visszacsatolás kell, enélkül nehezen alakul ki versenyképes termék – tette hozzá az elnökhelyettes. Hogy ez megtörténjen, foglalkozni kell azzal is, hogy a pályázatok milyen formában működnek. A kapcsolatok fenntartásához megfelelő szervezetekre van szükség.
- Fontosnak tartjuk, hogy egyensúly legyen a partnerek között, ne az egyik vezérelje a másikat, hanem valódi együttműködés alakuljon ki. A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal nem pénzre pályázókat vár, hanem komoly fejlesztési kapacitással, innovációs kapacitással rendelkező szereplőket. – mondta.
Cégek nélkül nem megy
A sikerhez versenyképes innovációs rendszerhez kell, aminek alapja az akadémia/egyetemi háttér, a kormányzati közreműködés és a legfontosabb, a vállalatok/gazdasági szereplők részvétele. Utóbbiak nélkül az innováció nem kel életre, nem növeli a versenyképességet. Ezért fontos, hogy a pályázati konzorciumokban legyen olyan szereplő, akinek révén az innováció megvalósulhat. A korábbi próbálkozások nem voltak túl sikeresek, általában a működés lezárult akkor, amikor a projekt lezárult. Hogy ezt elkerüljék, az NGM irányító hatóságával együttműködve olyan működési feltételeket és beszámolási kötelezettséget terveznek a következő ciklus pályázatainál, ami ezt biztosítja.
Rengeteg költés, kevés hasznosulás
Nem is egyszerűen célról, hanem arról kell beszélni az innováció esetében, hogy mi az a probléma, amit a mi innovációnk meg fog oldani. Hogy mi az, amiben mást, jobbat fog nyújtani a mi fejlesztésünk a piacon levőknél. Ez az a gondolkodás, amivel valós eredményt lehet elérni - hangsúlyozta Dr. Vicze Gábor, Magyar Spinoff és Startup Egyesület elnöke, aki több, az európai rendszerben meglévő ellentmondásra hívta fel a figyelmet: bár erős a felsőoktatási kutatói rendszer, de az innovációk üzleti hasznosulása alacsony. Bár a privát cégek k+f költései magasak, de a leginnovatívabb cégek között alig van európai. Ez az európai paradoxon: rengeteg költés és kevés hasznosulás. Az USA és Ázsia hatékonyabban működik ezen a területen, a szakember szerint elsősorban az átalakuló innovációs modellnek köszönhetően.
Muszáj nemzetközi szinten képben lenni, mivel a radikálisan új megoldások aránya csak nagyjából 1%. Az innovációk jelentős része valamilyen meglévő, éppen zajló fejlesztésre épül rá, ahhoz tesz hozzá valamit. Hogy esélyünk legyen, ismerni kell, mi zajlik a világban.
Nagyon fontos piaci visszajelzések beépítése az innovációs folyamatba. Csak így derülhet ki, hogy életképes-e az ötlet. A fejlesztést minél előbb közel kell vinni a piachoz, hogy láthassuk a visszajelzéseket, hogy merre kell tovább haladnunk. Ez a módszertan nem csak startup cégek számára hasznos, hanem a cégen belüli innovációk elindítása és becsatornázása érdekében is. Gyorsabbá, hatékonyabbá és olcsóbbá teszi a cégen belüli fejlesztési folyamatokat is.
Nem pályázat kell, hanem kockázatvállalás
Az innováció kifejezetten fontos hazánk számára, mert Magyarországon korlátozott a nyersanyagkincs, a digitális technológiához pedig leginkább csak okos emberekre van szükség. Ez a terület közel 400 milliárdos exportot tett ki az elmúlt évben, aminek 90%-a hozzáadott érték. Az Egyesület véleménye szerint néhány év alatt megduplázható lenne, tehát kiemelt fókuszt érdemelne. Az IVSZ kutatásának tapasztalatai szerint az IKT export dinamikusan növekszik (3 év alatt 60%), ennek 50%-a magyar kkv. Tehát úgy tűnik, ez az a terület, ahol a magyar kkv-k világviszonylatban tudnak versenyezni. A további gyors növekedés legnagyobb gátja a szakemberhiány.
A vállalkozások számára életfontosságú, hogy életciklushoz illeszkedő innovációs modellt válasszanak - tehát mindenek előtt vállalkozói attitűd oktatására van szükség, hogy a fiataloknak legyen fogalma arról, hogy mit jelent egy ötletből terméket formálni és legyen reális képük erről a világról. Például tragikusan alacsony a kockázatvállalási hajlandóság, pedig enélkül üzleti területen nem lesz áttörés - mondta a szakember.
A magyar cégek által előszeretettel választott, kisebb kockázatot jelentő pályázati források ráadásul gyakran eltorzítják a korai fázisú cégeket. Az ilyen forrás csak akkor működik jól, ha nem túl nagy arányban vesznek részt a finanszírozásban, illetve, ha egy nagyon tiszta, előre lefektetett stratégia megvalósításához illesztve használják - vélte Málnay Barnabás, a Mobilitás és Multimédia Klaszter igazgatója.
Ma elképzelhetetlen az innováció a kockázati tőke iparág nélkül, a kormányzati és a nagy cégek által menedzselt lehetőségek mellett ez a leginnovatívabb módja az innovációk finanszírozásának - tette hozzá dr. Erdei Sándor, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) board tagja.
