A vezetőképzés felértékelődése egyrészt látható abban a tendenciában, hogy a képzések, fejlesztések központjában a vezetők, közülük is inkább a középvezetők állnak (mindemellett a diplomások és az értékesítők is jelentős alanyai a képzéseknek, legkevésbé a fizikai munkaerőt képezik a cégek). Megfigyelhető az is, hogy arányaiban több vezetőképző tréninget terveznek a válaszadók 2010-ben, mint amennyit 2009-ben megvalósítottak. A vezetőképzés mellett a készségfejlesztő tréningek aránya is növekedni látszik, míg az iskolarendszerű, illetve az OKJ-s képzések esetében jelentősen csökkenő tendencia figyelhető meg - ismertette Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója.
A képzések kiválasztásánál a legfontosabb szempontoknak a következők bizonyultak: tematika; az oktató/tréner/coach személye; személyes benyomás; bizalom; ár; akkreditáció; valamint az ajánlatra való reagálás gyorsasága. A képzésekről való döntés alapját elsősorban a szervezeti igények képezték, ezt követte az éves képzési terv. Érdekes adat, hogy csupán a válaszadók 65 százaléka rendelkezett 2009-ben éves képzési tervvel és további 10 százalékuk tervezi ezt 2010-ben bevezetni. A képzésekkel kapcsolatos döntésben felértékelődött az ártényező szerepe, 2010-ben ezt lényegesen hangsúlyosabbnak találják a vállalatok, mint a korábbi évek során. Mindemellett a kompetencia-felmérés vagy kompetenciatérkép által feltárt hiányosságok is nagyobb szerephez jutnak a döntésben, ami biztató abban a tekintetben, hogy a kompetencia alapú fejlesztés igénye felértékelődni látszik.
A képzésekre fordított összeget a vállalatok legjellemzőbben saját erőből vagy a szakképzési hozzájárulásból finanszírozzák, s növekszik azok aránya, akik pályázati úton szerzett támogatásokból kívánják azt megfizetni. A képzésekről szóló bizonyítvány, tanúsítvány bár fontos a vállalatok számára, a felmérésből kitűnik, hogy a papír helyett egyre fontosabbá válik a munkaerő-fejlesztő programok, tréningek, coaching során a megszerzett tudás, készség.
Teljes cikk a HR Portálon.
