A múlt évhez képest nagyot nőtt a külpiacok iránti érdeklődés a magyar kkv-szektorban - derül ki az Export Kooperáció kis- és középvállalkozások körében végzett nem reprezentatív felméréséből. 2011-ben a magyar vállalkozások jellemzően nem érezték magukban a potenciált az exportpiacra lépéshez, míg az idén ősszel már a megkérdezett cégek 50 százaléka deklaráltan tervez a külpiaci nyitással, vagy már korábban is volt export tevékenysége.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Másfél évvel ezelőtt a külföldi terjeszkedésben, illetve a vállalkozás nemzetközi jelenlétének bővítésében a cégek többsége nem látott potenciált. Az Export Kooperáció 2011-es kutatásán a külpiacra érett hazai vállalatok mindössze 20 százaléka gondolkodott az exportpiaci nyitás lehetőségében. Idén már minden második cég komolyan foglalkozik a külpiacra lépéssel, vagy már meg is jelent termékével, szolgáltatásával határainkon kívül.
Honnan a nagy lelkesedés?
Egyre több magyar vállalat gondolkodik a külpiacra lépésben
„Egyre többen látnak lehetőséget a külföldi terjeszkedésben, ugyanakkor a vállalkozások másik felének az export nem szerepel a stratégiájában. A változás egyik oka, hogy több szakmai szereplő karolta fel a külgazdasági témát és tartja azt napirenden: elkészült a Külgazdasági Stratégia, a HITA aktivitása érezhetően nő, az Export Kooperáció rendezvényein is nőtt az érdeklődés. 2012 augusztusában megjelent a piacra jutást támogató GOP-3.3.3 pályázat, ami felpörgette a piacot. Ezzel nagy lendületet kaptak a nemzetközi piacok felé kacsintgató magyar cégek” - mondta Gyurácz Németh Iván, az Export Kooperáció egyik alapító tagja, az M27 export tanácsadója.
Ugyanakkor a negatív gazdasági trendek is a nyitás felé terelik a magyar vállalat-vezetőket. A hazai kkv-szektort nagyon megütötte a válság, ami a hazai kereslet csökkenésére is negatív hatással lesz. Így a növekedéshez rövid és középtávon külföldi piacokban is kell gondolkodni. Aki időben felismeri az ebben rejlő lehetőséget, annak van esélye, hogy győztesen kerül ki, de sajnos lesznek, akik el fognak bukni. Érdekes adat, hogy egy évvel ezelőtt a megkérdezett vállalkozások 10%-a jelezte, hogy a „túlélésért küzd”, míg mára az exportra érett cégek körében már csupán 3% nyilatkozott így, ebben várhatóan sajnos az is benne van, hogy a többiek közben már tönkre is mentek.
Külső szakértők bevonása
Piacbővítésért irány a napfényes Brazília!
Az egyre erősödő belföldi fogyasztásnak köszönhetően a hazai exportőrök is profitálhatnak Brazília növekvő ütemű gazdasági fejlődéséből – derül ki az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb piacelemzéséből. A dél-amerikai ország fogadókészségét a hazai termékek iránt jól mutatja, hogy a 2012. január-szeptember közötti magyar export értéke mintegy 54,3 milliárd forintot tett ki, ami 56 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év ilyenkor. Az elemzés szerint a fejlődés motorja a dinamikusan bővülő helyi középosztály növekvő fogyasztása: az előrejelzések szerint 2014-ben a lakosság 16 százaléka tartozik majd az AB-státuszúak közé, míg a C-státusz esetén ez az arány eléri majd az 56 százalékot, szemben a 2009-es 11 és 50 százalékos adatokkal.
Hogy a célország piacát behatóan ismerő külső szakértőhöz forduljanak, még azoknak a vállalatvezetőknek is ritkán jut eszükbe, akik egyébként foglalkoznak a nemzetközi terjeszkedés gondolatával. A 2011-es felmérésben megkérdezettek 50%-a úgy nyilatkozott, semmiképpen nem venne igénybe külső segítséget míg ez az attitűd az elmúlt időszakban jelentősen változott, már nyitottabban állnak a szakértők bevonásához a cégek. Ennek elsősorban az oka az, hogy a napi teendők és a rendelkezésre álló szűkös erőforrások miatt érdemes külsősökre bízni ezeket a feladatokat. A 2 százalékról ugyanis jelentős mértékben: 23 százalékra nőtt a hajlandóság külső tanácsadók igénybevételére.
Az Export Kooperáció másik alapító tagja a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda szakértőjének véleménye szerint: a nemzetközi kapcsolatokat illetően lényeges különbséggel jár, ha egy kis- és középvállalkozás az Európai Unió valamely tagállamába vagy az Unióin kívüli országba kíván exportálni. A tagállamok közötti kereskedelmet jelentősen megkönnyíti a közös vámpolitika, valamint a belső piac szabadsága.
Irány kelet
Nehéz megítélni, hogy milyen lehetőségek rejlenek a magyar kis- és középvállalkozások számára „a keleti nyitás” kormányzati politikájában. Mindenesetre a Piac&Profit összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, amelyek a sikeres exporthoz kellenek. Az összeállításból kiderül az is, hogy milyen árucikkekre, melyik régióban mutatkozik kereslet, és az is, hogy az egyes országokban milyen kulturális szokásokhoz kell igazodniuk az üzletembereknek.
Azért, hogy ez utóbbi tovább erősödjön, az Európai Tanács döntése nyomán, az Európai Bizottság a közelmúltban két intézkedéscsomagot is előterjesztett: a Single Market Act I. és a Single Market Act II. intézkedéseiben hangsúlyos szerepet tölt be kkv-k helyzetének a javítása és a határon átnyúló kereskedelmük támogatása. Ennek keretében a Bizottság javaslatot tett a választható európai szerződési jog bevezetésére, egy egységesített ÁFA bevallási űrlap kialakítására, a vállalkozásalapítás időtartamának és költségének egységesítésére, a határon átnyúló követelésbehajtást megkönnyítő rendelet elfogadására, valamint az európai fizetésképtelenségi eljárás további harmonizációjára. Az Unió különböző támogatások és a szabályozási rendszer egyszerűsítése révén a kkv-k harmadik országok irányába történő exportját is igyekszik támogatni.
A helyi szabályok ismerete elengedhetetlen
Rövidtávfutók a hazai cégek egy maratoni versenyen
Miközben a csapból is a keleti piacok felé való nyitás fontossága folyik, arról kevés szó esik, hogy mennyire idejétmúlt technikákkal próbálkoznak a magyar cégek, mikor a világpiacra akarnak betörni – hívja fel a figyelmet a Creative Expert Consulting tanácsadócég. Magyarország 10 legfontosabb exportpiaca között csak egy szomszédos ország található (Ausztria), és egyetlen ázsiai ország sem. A válság ellenére a külkereskedelem az egyik legegészségesebb szegmense a magyar gazdaságnak, hiszen 2009 óta folyamatosan nő az export, és ezzel együtt a külkereskedelem pozitív egyenlege is. Mindezeknek azonban leginkább a nagyvállalatok a haszonélvezői, a mikro-, kis- és középvállalkozások pedig a hazai, vagy legfeljebb az uniós multik beszállítóinak szerepében érvényesülhetnek.
„Az Unión kívüli export esetén jelentős nehézséget és költséget okozhat a kkv-k számára a helyi jogszabályok ismeretének a hiánya. A szabályozási környezetet ezért mindenképpen érdemes már az exporttevékenység megkezdését megelőzően szakértő segítségével feltérképezni és a kereskedelmi menetrendet a helyi kötelezettségekre ügyelve megtervezni, kialakítani. ” - hívja fel a figyelmet, Szabó Dénes a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda szakjogásza, a Kooperáció alapító tagja.
„A történelem során bármelyik országban, ahol a helyi piac túl kicsinek bizonyult, a sikeres, jól felkészült és bátor vállalkozók indultak külföldre, hogy új piacokat fedezzenek fel. A híres amerikai 'Go West young man!' szlogent 1990-ben a Közép és Kelet Európai régióra így alkalmazták: 'Menj Keletre!' - amit én meg is fogadtam" - árulta el Klemens Wersonig, a TARGET Hungária Kft. alapító ügyvezetője, aki 20 évvel ezelőtt jött Ausztriából Magyarországra.
Külföldiként három dolgot tanácsol a magyar vállalkozásoknak: „Merj külföldre menni, tanulj angolul és figyelj a szomszédos országok fogyasztóira!” – Ez utóbbit szerinte azért is érdemes megfogadni, mert a magyarok sok mindenben sikeresek lehetnek külföldön is, ha figyelnek a szomszédos országok fogyasztóira.
Van pénz exportfinanszírozásra
A jelenlegi többszörösére kívánja növelni hitelezési aktivitását az Eximbank, mindezt oly módon, hogy a korábbi tulajdonosi finanszírozás helyett teljes egészében piaci forrásbevonásra térnek át. A csütörtökön lebonyolított első nemzetközi kibocsátás révén bevont félmilliárd dollár egyelőre elegendő az igények kielégítésére, újabb kibocsátásra az exportfinanszírozás iránti kereslet alakulásának függvényében kerül sor – hangzott el a nemrég a Magyar Fejlesztési Bankhoz került intézmény háttérbeszélgetésén.
Az Eximbank összesen 2 milliárd euró értékű 2 éves kötvényprogramot hirdetett meg. Ennek első akciója volt a csütörtökön kibocsátott 500 millió dollár összegű, 5 éves futamidejű, fix évi 5,5 százalékos kamatozású kötvényt. A papírokat 5,875 százalékos hozam mellett hirdették meg, ám a jelentős érdeklődés miatt – összesen 2,2 milliárd dollárra érkezett ajánlat – az értékesítés hozama 5,75 százalék lett. Figyelembe véve, hogy ez volt a bank első nemzetközi akciója, az Eximbank szakemberei sikeresnek értékelték az ügyletet.
