Túl nagy méret és túl sok kép
Az első és legfájóbb kompromisszum a design. Rengeteg menő hírlevél köt ki a spam mappában, vagy ha mégis eljut beérkező üzenetek közé, általában csak üres kereteket látni az egészből. Ennek több oka is van. Egyrészt a képek növelik a hírlevél méretét, és a legtöbb levelező rendszer blokkolja a fél megánál nagyobb leveleket. Másrészt a legtöbb levelező rendszer, ha át is engedi a levelet, blokkolni fogja magát a képet.
A képet, ha nem csak design szerepe van, hanem információtartalma is, érdemes linkelni. De ha mégis a beágyazás mellett döntünk, használjunk minél kisebb méretű képeket, és ügyeljünk rá, hogy jóval nagyobb legyen a szöveg aránya, mint a képé. Arra is figyeljünk, hogy képre ne rakjunk szöveget, mert azt a spamszűrők nem tudják értelmezni.
Adjunk meg a képekhez alternatív szövegeket, melyek abban az esetben jelennek meg, ha minden igyekezetünk ellenére mégse jelennek meg a beágyazott képek.
Eléggé evidens tényezőnek tűnik a jó tárgy, hiszen ez dönti el, hogy egyáltalán megnyitja-e bárki a levelünket, ha megérkezett. Ezért sokan még mindig az "akciós" és hasonló szavakkal próbálnak hatni, pedig az emberek többségének túlságosan is tele van a postaládája hasonló szavakkal teletömött tárgyú spam levelekkel. A tárgyunk legyen egyedi, értelmes és informatív. Nem csak az emberek nem szeretik a csupa nagy betűs, klisékkel teletűzdelt tárgyakat, de bizony a levelezőrendszerek sem, ezért kerüljük a speciális karaktereket, a nagybetűs és megtévesztő szövegeket, illetve a spamekre jellemző kifejezéseket.
Nem érdemes próbálkozni azzal sem, hogy „Re:” vagy „Fwd:” rövidítések mögé rakjuk a tárgyat. Egyrészt nem korrekt, másrészt ezt a trükköt is ismerik a spamszűrők és kifejezetten harapnak rá, főleg, ha a címzettnek mi nem vagyunk a címlistájában. (A jó tárgysor írása nem is olyan egyszerű. Itt ír róla részletesen a Piac & Profit szakértője!)
Formázás és tartalom
Levelünk legyen letisztult, kiegyensúlyozott és mindig az olvasót tartsa szem előtt. Ahogy ma már szinte minden webes tartalomra igaz, a hírlevelekénél is figyelni kell a reszponzivitásra, hogy a küldemény mobilon és különböző méretű kijelzőkön is szépen, olvashatóan jelenjen meg. Ugyanakkor a programozással csínján kell bánni. A spamszűrők nem szeretik a kódokat, sokszor veszélyforrásként ítélik meg őket, így kerüljük az olyan elemeket, mint a javascript vagy iframe.
Persze végső soron a tartalom a legfontosabb pont. Itt lehet a legnagyobbat bukni, ugyanis a legrosszabb, ami egy hírlevéllel történhet, nem az, ha felfogja a spamszűrű, hanem ha azt maga az olvasó nem tartotta elég relevánsnak, igényesnek vagy informatívnak, ezért személyesen rakta be a spam mappába. A vonzó tartalom készítéséről itt olvashat bővebben.
A célközönségre célozzunk
Rossz adatbázissal is a spam mappában köthetünk ki. Sokan vásárolnak emailcím-listákat, ami gyorsabb és könnyebb megoldás, mint saját adatbázist építeni, de sokszor annyit is ér: a vásárolt listákban szereplő címzettek jelentős része nem tartozik a célközönségünkbe, így nem is meglepő, ha spamlista a vége a történetnek. (Hogy az adatbázis segítségével hogy növelhetjük a hírlevelünk hatékonyságát, arról itt olvashat.)
Saját listát mindig jobb építeni, de azt is karban kell tartani. Folyamatosan frissíteni és tisztítani kell. A már megszűnt címeket például mindenképp ki kell szedni, mert a nagyobb szolgáltatók figyelik, hogy a kampány milyen arányban tartalmaz nem létező emailcímeket, és egy bizonyos szám felett, az egész kampány megy a kukába.
De megéri a plusz munka: egy olyan olvasó, aki maga iratkozott fel a levelünkre, sokkal értékesebb közönség ezer megvásárolt címzettnél, akik jó eséllyel minimum kéretlen levélként fognak tekinteni üzenetünkre.
