Lényegesen többet kell idén befizetniük, és lényegesen csökken a vállalkozói jövedelmük az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó vállalkozásoknak.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Egy evás társas vállalkozásnak nettó 100 ezer forintos bevétel esetén a 27 százalékos áfával növelve 127 ezer forint lesz az adóalapja, amelynek 37 százaléka 46 ezer 990 forint. Ezenfelül csak az iparűzési adót kell levonnia, amelynek szabályai 2012-ben nem változtak: továbbra is a bruttó bevétel 50 százaléka után kell a székhely szerinti iparűzési adót megfizetni, ami 2 százalékkal számolva 1270 forint. Összesen tehát a vállalkozás adófizetési kötelezettsége 48 ezer 260 forint, vagyis a tényleges jövedelem 78 ezer 740 forint lesz. 2011-ben 25 százalékos áfa- és 30 százalékos eva-kulcs mellett viszont az adófizetési kötelezettség 38 ezer 750 forint (szemben a 48 ezer 260 forinttal), a tényleges jövedelem pedig 86 ezer 250 volt. Vagyis míg tavaly a nettó számlaérték 86,25 százaléka maradt a vállalkozásnál, 2012-ben már csak 78,74 százaléka. Vagyis tavaly a nettó bevétel 13,75 százalékát kellett adóként befizetni, idén pedig 20,7 százalékot. (A költségvetésbe tavaly 172,3 milliárd forintot fizettek be az egyszerűsített vállalkozói adókörbe (eva) tartozó vállalkozások.)
Az evás egyéni vállalkozók a megemelt eva mellett a minimálbér (garantált bérminimum) emelkedése miatt is többet fognak idén fizetni. A minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka után 27 százalék szociális hozzájárulási adót, a minimálbér (garantált bérminimum) után 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a minimálbér (garantált bérminimum) 150 százaléka után 8,5 százalékos munkaerő-piaci és egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük. Vagyis a járulékuk 108 ezer forintos garantált bérminimummal számolva 57 ezer 375 forint, ami számukra fix költséget jelent. Az iparűzési adót ők is a bruttó összeg 50 százaléka után fizetik. Mindezt egybevéve 100 ezer forint nettó bevétel terhe - 108 ezer forintos garantált bérminimummal számolva - több, mint a nettó bevétel: összesen 105 635 forint! Természetesen a bevétel növekedésével javul a helyzet a fix költség miatt.
Elvtelen eva?
Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő az eva adómértékének emelésekkor azt mondta, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó "teljesen elvtelen, szakmailag indokolhatatlan tákolmány", amelyet a hangadó réteg (újságírók, ügyvédek, adószakértők stb.) alkalmaznak, a több mint 1 millió vállalkozóból 96 ezer tartozik a hatálya alá. Tízszázalékos költséghányadnál, 37 százalékos adó mellett nagyjából annyit kell fizetni evában, mint amennyit kellene az eva által kiváltott három adónemben - mondta. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) Vámosi-Nagy Szabolcs szerint még az evánál is rosszabb, de valószínűleg nem szűnik meg, hiszen nemrég bővítették ki a sportolókkal, ahol tényleg tisztít ez a rendszer. Ha egy országnak a közös költségek fedezésére bizonyos összegre van szüksége, amit adókkal kell beszedni, akkor, ha a kék szeműek kevesebbet fizetnek, a zöld szeműeknek többet kell fizetniük - mutatott rá.
A heti 36 órás munkaviszony melletti evás egyéni vállalkozó terhei szintén nőnek. Ők az eva és az iparűzési adó mellett 7 százalékos természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizessenek. A számított adó alapja az eva-törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka. Ennek megfelelően 100 ezer forintos nettó (127 ezer forint bruttó) bevételből 46 ezer 990 forint evát, 1270 forint iparűzési adót, 355,6 forint egészségbiztosítási járulékot, valamint 508 forint nyugdíjjárulékot kell fizetniük. Ez összesen 49 ezer 123,6 forint.
Viharos adónem
Az adóhatóság korábban nyilvánosságra hozott adatai szerint 2010 végén közel 96 ezer evázó volt, közülük 39700 egyéni vállalkozó, 56200 pedig társas vállalkozás. Az evát alkalmazó egyéni vállalkozók és társas vállalkozások körében egyaránt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység a legnépszerűbb. Az eva alanyok mintegy 42,5 százaléka ezeken a területeken működik, s itt realizálódik a bevételi teljesítmények még ennél is nagyobb hányada. Az ágazati reprezentáltság egyértelműen mutatja, hogy elsősorban azok a vállalkozások választották ezt az adónemet, amelyek tevékenységéhez valójában alig kapcsolódik kiadás a könyvelés és a bankszámlavezetés díján túl, vagyis amely cégek számára az egyszerűsített vállalkozói adót 2003-tól valójában bevezették.
Az evából származó bevételek folyamatosan emelkedtek: 2003-ban 31 milliárd, 2004-ben 67 milliárd, 2005-ben 91,4 milliárd, 2006-ban 143,1 milliárd, 2007-ben 152,8 milliárd, 2008-ban 166,5 milliárd, 2009-ben 169,7 milliárd, 2010-ben 181,9 milliárd forint jutott a büdzsébe. Az idei év első kilenc hónapjában 86,5 milliárd forint eva folyt be a költségvetésbe. A költségvetési törvényben az idei évre eredetileg 196,1 milliárd forintos eva előirányzat szerepelt, de ezt a parlament 180,1 milliárd forintra csökkentette Az evázó adóalanyok összesített árbevétele tavaly 594 milliárd forint volt, ami 11,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az eva adóalanyok mintegy 39 százaléka 2,5 millió forint alatti, csaknem 57 százaléka 5 millió forint alatti éves bevételt ért el 2010-ben.
Mint a NAV megállapította: a recesszió késleltetett hatással ugyan, de ezt az adózói réteget is elérte. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényt 2002. november 12-én fogadta el a parlament, az adónemet az évi 15 millió forintnál alacsonyabb bevétellel rendelkezők választhatták. Bevezetését az adminisztráció egyszerűsítésével, a gazdaság fehérítésével, az „össznépi számlajáték" megszüntetésével indokolták. Az egyszerűsített adó szabályai az elmúlt évek alatt több ízben szigorodtak. Az árbevételi limitet 2004-ben 25 millió forintra emelték, az adókulcsot pedig 2006. október 1-jétől 25 százalékra, továbbá kiterjesztették az év végi adófeltöltési kötelezettséget az evásokra is. 2009 februárjától a számlatartási kötelezettségek szigorodtak: súlyos bírság terhe mellett meg kell őrizni a beszerzésekhez kapcsolódó számlákat is, aminek célja a gazdaság fehérítése volt. Az adókulcs 2010-ben nőtt 30 százalékra, miután az áfa kulcsa 2009 nyarán 25 százalék lett.
Az eva megszüntetése az elmúlt években többször szóba került, de végül mindig lekerült a napirendről. A kivezetését pártolók azzal érveltek, hogy működtetése sérti az adósemlegességet, indokolatlan kedvezményt jelent azoknak, akiknek nincs igazi költségük, s megszüntetése átláthatóbbá tenné az adórendszert. A pártolók viszont a fekete és szürkegazdaság újbóli előretörésével érvelnek leginkább, amikor az eva mellett voksolnak. Sokan úgy vélik, az adónem életben tartásával több pénz áramlik a költségvetésbe, mint ha kivezetik azt.
