Wolf Erik szerint a magyar cégek bátortalanabbak, mint külföldi társaik, pedig egy nagyobb kiállításon leendő üzletfelek és döntéshozók ezreivel találkozhatnak és alakíthatnak ki kapcsolatot.
Az óriási – már-már showműsornak is beillő – vásárok, mint például a napokban megnyílt hannoveri, nem csak nagyvállalatoknak szólnak, az elmúlt évek során számos kis- és középvállalkozás profitált már abból, hogy több százezres látogatottságú kiállítás résztvevője volt.
Egy ilyen nemzetközi bemutatón a résztvevők nem csak egymást ismerhetik meg, hanem azt is, hol tart épp a világ, mik a legfontosabb üzenetek az ipar, a technológia, az innováció területén.
Azt látjuk, hogy a magyar cégek bátortalanabbak, mint külföldi társaik, és hosszasan mérlegelnek, mielőtt elkötelezik magukat amellett, hogy nemzetközi kiállításokon is bemutatkozzanak. Annak ellenére, hogy a legtöbb cég szívesen nyitna a külföldi piacok felé, és szüksége lenne új, nemzetközi ügyfelekre is – magyarázza a magyarok kisebb érdeklődését Wolf Erik.
Ennek okát abban látjuk, hogy a vállalatok bizonytalanok az eredményt illetően. Egy ügyfelünk ezt úgy fogalmazta meg, hogy számított arra, mit fog tapasztalni kiállítóként, de csak a helyszínen szembesült azzal, milyen, addig felfoghatatlan üzleti potenciál rejtőzik abban, hogy egy vállalat egy ilyen hatalmas kiállítás egyik alkotóeleme, láncszeme lehet – teszi hozzá a képviselet vezetője.
A Hannover Messe a világ vezető ipari és technológiai kiállítása, ahol a látogatók nem kifejezetten csak Németországból érkeznek, hanem akár 30-40 különböző országból is. Tehát nem csak a német piacot lehet elérni, hanem gyakorlatilag a világ számos országát is. Emiatt is remek lehetőség a kiállítóknak egy ilyen esemény.
Ha a Hannover Messe-t vesszük alapul, elmondható, hogy egy kiállító cég – méretétől függetlenül – 5000 másik céggel, és 200.000, többségében döntéshozó látogatóval ismerkedhet meg. Nagyon rövid idő alatt tehát rengeteg üzleti kapcsolatra tehet szert az a cég, amelyik felkészülten érkezik, és tudja, mit szeretne a kiállítással elérni. Hazai szemmel felfoghatatlan mértékű üzleti lehetőséget nyújt egy ilyen megjelenés.
A magyar cégek rengeteg szállal kapcsolódnak az Európai Unióhoz, különösen Németországhoz. Az elmúlt évek során sokan felismerték közülük, hogy a külföldi kapcsolatok hozhatnak újabb sikereket. A tavalyi Hannover Messe-n 18 magyar vállalat volt ott kiállítóként, többségük a magyarországi közös pavilon résztvevője volt. Ezt nagyon jó megoldásnak tartjuk, hiszen a cégek ilyenkor egymást erősítik, és az összefogásuk eredményeként még több potenciális üzleti partnerrel ismerkedhetnek meg.
Idén 8 kiállító volt akik önállóan, állami segítség nélkül, saját elhatározásukból, saját költségvetésükből jöttek.
Azt gondoljuk, hogy a mai gazdasági helyzetben csak azok a vállalatok maradnak életben, amelyek előre gondolkodnak, és mernek új lehetőségeket kipróbálni – érvel a részvétel mellett Wolf Erik.
Máté Szilvia, a BD-Expo Kft. képviseletvezetője szerint egyre többen megértik, hogy ha a cég növekedni akar, ahhoz ki kell lépni az exportpiacra, hiszen egy bizonyos eredmény után a magyar piac kicsi.
Ehhez pedig nagyon fontos a nemzetközi vásárokon, kiállításokon való megjelenés, hiszen ott találkozik a kereslet-kínálat, és aki valamilyen ágazatban jelen van, az ott van annak bemutatóján. Egy ilyen kiállítás a szó szoros értelmében vásár, hiszen ott választják ki a kereskedők, a disztribútorok a leendő beszállítóikat.
Máté Szilvia az óriási szakmai világtalálkozókat egy elit klubhoz hasonlítja. Aminek ára van, de számos előnnyel is jár, olyannal, amihez más módon nem biztos hogy hozzá lehet jutni. Van olyan szakmai katalógus, amit évekig az iparág bibliájaként forgatnak az üzletemberek, mint egy szakmai telefonkönyvet. Aki abban benne van, az létezik a világpiacon, aki nincs benne, az nincs.
Máté Szilvia természetesnek tartja, hogy a piac az új szereplőkkel először bizalmatlan.
Kicsit olyan ez, mint amikor a korábbi epres néni mellett megjelenik egy új termelő, tőle sem veszünk azonnal több kosár gyümölcsöt – magyarázza kézzel fogható példával a helyzetet. A bizalom megteremtése pénzbe, sőt évekbe kerül.A másik nagy probléma – vélekedik Máté Szilvia – hogy az állami vásártámogatási szektor nem elég kiszámítható. Hiába támogatja ágazatokra lebontva a magyar állam a vásári megjelenést, ezeket a programokat csak nagyon röviddel a kiállítások előtt teszik közzé, amikor a legnagyobb vásárokra már nem lehet bekerülni.
Pedig nagyon sokat segítene, különösen az exportra törekvő kis családi vállalkozásoknak, ha tudnák, hogy később visszakaphatják a megelőlegezett összeg egy részét. Szerencsére egyre több magyar kkv felismeri a nemzetközi megjelenés jelentőségét, de a szakember szerint még mindig kevesen vannak. A magyar kkv-iparban sokkal nagyobb lehetőség van, mint ahányan képviseltetik magukat a nagy nemzetközi rendezvényeken.
