Alkalmazkodnia kell a gazdáknak

A klímaváltozás hatására egyre szaporodnak a szélsőséges időjárási események, hamarosan megnyílhat az európai piac az amerikai termékek előtt, munkaerőhiány, új technológiák: csak néhány a mezőgazdaságban most kritikus fontosságú tényezőkből. De mit tehetnek a magyar gazdálkodók, hogyan javíthatják a versenyképességüket és milyen támogatásra számíthatnak a köztestületüktől? Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével beszélgettünk.

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Piac&Profit: Az elmúlt években számos gond, szélsőséges időjárási jelenségek, egyre növekvő munkaerőhiány sújtották az ágazatot, egyes hírek szerint bizonyos növényfajták termelésével végleg fel is hagynak a termelők. Az Ön tapasztalatai, illetve tagjaik visszajelzései szerint mennyire súlyosak ezek a problémák az ágazatban?

Győrffy Balázs: A mezőgazdaság speciális gazdasági ág, amely rendkívül kitett az időjárási és piaci viszonyoknak, ezért annak teljesítményét csak több év átlagában lehet értékelni. Minden évben vannak olyan ágazatok, ahol jó eredmények születnek, de olyanok is, ahol veszteségeket kell elkönyvelnünk a termelőknek. Amennyiben a trendeket elemezzük, jól látható, hogy az éghajlatváltozással együtt fokozódnak a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek közvetett módon erősíthetik a piaci ciklikusságot is. A kertészet elsősorban az idénymunka tekintetében küzd foglalkoztatási nehézségekkel, míg a szántóföldi gazdálkodás a magasabb gépesítettség okán inkább szakképzett munkaerő hiányában szenved. Az állattenyésztő gazdaságok pedig az egész éven át tartó folyamatos nehéz fizikai munka elrettentő hatása miatti vannak nehéz helyzetben. Gondot jelent továbbá a generációváltás és a gazdaságok zökkenőmentes átadása is. A problémák tehát léteznek, de megítélésem szerint egyik sem olyan, amit ne lehetne megoldani. Jó magyar szokás, hogy általában csak a negatív dolgokról beszélünk, a pozitív körülményeket pedig természetesnek vesszük. Gondoljunk csak arra, hogy az elmúlt években milyen mértékben javult az ágazat pénzügyi-finanszírozási helyzete. Korábban a fő problémát az jelentette, hogy nem jutottak a gazdálkodók beruházási és forgóeszköz hitelekhez, vagy olyan magas kamatszinten kapták a forrást, amit nagyon nehéz volt kigazdálkodni. Ehhez képest jelenleg a kedvező finanszírozási lehetőségek gyakorlatilag korlátlanul és igen alacsony kamatszinten rendelkezésre állnak a fejlesztésekhez.

Győrffy Balázs: szinte korlátlan mértékben állnak rendelkezésre források - Kép: NAK

Mik az idei év tapasztalatai?

A nyári betakarítású növények hozamai rendkívül magasak voltak, minden fontosabb növény esetében meghaladták az előző év, illetve az előző öt év értékét. Termésmennyiségük összességében mintegy 8 millió tonna körül alakul, ez 20 százalékkal magasabb, mint az ötéves átlag. A jó hazai termés mellett a globális terméskilátások is bőségesnek ígérkeznek. A világ búzatermelése rekordszintet érhet el, a globális búzakészlet soha nem tapasztalt szintre duzzadhat. Ez természetesen lenyomta a nemzetközi, és ezáltal a hazai felvásárlási árakat is. Az alacsony terményárakra a költségek lefaragásával válaszoltak a gazdák, így igyekeztek versenyképesek maradni. Ami rossz hír a növénytermesztőknek, az segítséget jelenthet az állattenyésztőknek. Az alacsonyabb gabona felvásárlási árak ugyanis a takarmányárak mérséklődését vetítik előre. Az állattenyésztési ágazatok közül a baromfiágazatra jelenleg kiegyensúlyozottnak tűnő piaci viszonyok a jellemzőek. Sajnos ez már nem mondható el a sertés- és a tejágazatról. Míg a sertéstermelők a jelenlegi piaci árak mellett már csökkenteni tudják az elmúlt másfél évben felhalmozott veszteséget, addig a tejtermelők továbbra is jelentős veszteségeket kénytelenek elkönyvelni. A termelők szempontjából az idei év fontos feladata volt még a Vidékfejlesztési Program pályázatira való felkészülés.  A Vidékfejlesztési Program keretében ez idáig közel negyven pályázat jelent meg, és jelenleg is folyamatban van több mint harminc pályázati felhívás előkészítése. (Az agrárkamara a gazdálkodók sikeres pályázatai érdekében pályázatírói hálózatot hozott létre.)

Hogyan segít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a termelőknek a kárenyhítésben, és a felkészülésben?

Az elektronikus kárbejelentésben és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásában a Kamara falugazdász-hálózata is közreműködik, valamint a megyei kormányhivatalok felkérése esetén a helyszíni ellenőrzések lefolytatásában is segédkezünk. Hosszú távon azonban sokkal fontosabbak a kármegelőzésekkel kapcsolatos feladatok, melyek lehetnek beruházás jellegűek, mint például a növényházi termesztés bővítése, vagy az árbevétel kiesést mérséklő kockázati alapok létrehozása és a támogatott biztosítások igénybevétele. Mindezekhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanácsadási tevékenysége járulhat hozzá, ami a legújabb, technológiai, piaci és szabályozási ismeretek átadásával segítheti tagjait az eredményesebb gazdálkodásban. Emellett dolgozunk az országos jégeső-elhárítási rendszer kiépítésén is.

A termelőket hátrányosan érinti az oroszországi élelmiszeripari és mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi korlátozás(ok). A részben emiatt az országba áramló esetenként silány minőségű áruk rontják a magyar gazdálkodók pozícióit a hazai piacon. A készülő amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodás pedig tovább ronthat a helyzeten. Ön szerint mit tehetnek a termelők és hogyan segít(het) a helyzeten a kamara?

Az orosz embargó fenntartásával nem értünk egyet, és ezt több alkalommal is jeleztük az Európai Unió vezetői felé. Ahogyan az Unió tervezett nemzetközi gazdasági együttműködésivel kapcsolatban is megfogalmaztuk véleményünket. Úgy tűnik, hogy már a régi tagországok vezetői részéről is inkább a szkepticizmus a jellemző a TTIP tekintetében. Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy az európai mezőgazdaságra a TTIP-nél is súlyosabb veszélyt jelentenek az EU és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) országai között ismét megnyitott tárgyalások. Értékben kifejezve a külkereskedelmi mérleg már most közel 20 milliárd euró deficitet mutat. Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés esetében a Mercusor-tagországokból az EU-ba irányuló termékek több szempontból – főként a környezetvédelem és állatjólét terén – jelentősen elmaradnak EU által elfogadott termelési viszonyoktól és feltételektől, így azok jóval olcsóbbak. A szabadkereskedelmi egyezményeket övező bizonytalanságok is rávilágítanak arra, hogy már az igen közeli jövőben egyre erősebbekké válhatnak a versenyfeltételek a mezőgazdaságban. Véleményem szerint a nagyobb hozzáadott értékű termelés felé történő elmozdulás lehet a gazdák számára a megoldás. Az alacsonyabb termelési költségek azonban csak innovációval és a gazdák szerveződésével érhető el, ahogyan ezt a nyugat-európai példák is mutatják. A kamara feladata az, hogy ezeket a példákat bemutassuk a magyar termelőknek, illetve hogy adaptálhatóvá tegyük a hazai viszonyok közé.

A klímaváltozás következtében középtávon jelentősen változik Magyarország éghajlata, elsősorban a csapadékelosztás és az éves hőmérsékleti maximumok következtében. Hogyan készülnek-készülhetnek erre fel a magyar gazdálkodók, és milyen pályázati, támogatási lehetőségeik vannak-lesznek az elkövetkező években?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt figyelmet fordít az öntözésfejlesztésre. Felmértük például az öntözési igényeket. Ennek eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a jelenleg öntözött alig 100 ezer hektáron felül további 300 ezer hektár öntözésére lenne igény. Kezdeményezői voltunk annak, hogy az illegálisan fúrt kutakat utólag engedélyeztetni lehessen. Így lehetővé vált, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai elindulhassanak az öntözésfejlesztési pályázatokon. Ami a növényeket illeti, kétségtelen, hogy a szárazságtűrő fajták, illetve hibridek előretörése várható, hiszen - az idei év kivételével – a jövőben kevesebb csapadékra lehet számítani. A klímaváltozás – mint azt sokszor a saját bőrünkön tapasztaljuk – együtt jár a szélsőséges időjárási elemek, így például a jégeső gyakoribb megjelenésével. Az országos jégeső-elhárító rendszer ezért is elodázhatatlan. (A rendszer kiépítéséről nemrégiben született döntés, erről itt olvashat részletesebben!)

Sci-fi a földeken
Vezető nélküli traktorok szántják a földeket, elvetik a magot, műtrágyáznak, permeteznek, betakarítanak, vagy milliméter-pontossággal ültetvényt telepítenek. Amikor elvégezték az adott feladatot, kiállnak a terület határára, és megvárják a gazdát, aki hazakormányozza a traktort. Bár még nem általános az emberi erőforrás nélkül közlekedő munkagép, az ezt lehetővé tevő M2M technológia már számtalan módon teszi hatékonyabbá a mezőgazdasági munkákat.
Az automatizálás és a fejlett IT-eszközök használata egyre terjed a magyar gazdálkodók körében is. Ön szerint hol lesz ennek a folyamatnak a vége, milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járhat ez a magyarországi gazdák számára?

A versenyképesség fenntartása érdekében mindinkább szükségessé válik a költségek optimalizálása. Ennek támogatására, valamint az emberi hibák kiküszöbölésére alkalmas lehet az IT eszközök használata. A gazdaságban létrejövő hatalmas adathalmaz kiértékelésére és a megfelelő lépések megtételére az informatikai háttér mellett szakértői segítségre, valamint a pénzügyi rendszer reformjára is szükség lehet. Gyakran emlegetjük a precíziós gazdálkodást, mint a jövő mezőgazdaságába vezető utat. Ki kell azonban jelentenünk, hogy a precíziós gazdálkodás nem a jövő, hanem a jelen. Ha szétnézünk Nyugat-Európában, vagy az Egyesült Államokban, azt tapasztaljuk, hogy ezek a termelőeszközök és módszerek már régen teret nyertek a mezőgazdaság szinte minden ágazatában, a szántóföldi növénytermesztéstől az állattenyésztésig. Az ott előállított termékekkel csak akkor lehetünk versenyképesek, ha mi is a gyorsan felzárkózunk, és minden lehetséges kutatás-fejlesztési, beruházási és közvetlen támogatásban-előnyben részesítjük az ezeket a technológiákat alkalmazó gazdálkodókat. Rövidlátó az a szemlélet, mely szerint ezek a technológiák jelentősen csökkentik a mezőgazdasági foglalkoztatást. Nem veszik figyelembe, hogy pusztán arról van szó, hogy adott esetben traktorvezető helyett programfejlesztőre és informatikusra lesz szükség. Ez tehát inkább egy átrendeződését jelenti a munkaerő felhasználásának. Emellett természetesen sokáig lesznek még olyan ágaztok és termékek, amelyek előállításához nélkülözhetetlen a kézi munkaerő. Ilyenek például a kertészeti és állattenyésztési ágazatok, melyek bővítésével növelhető a foglalkoztatás.

2020 után várhatóan megváltozik az Európai Unió által biztosított források szerkezete? Ön milyen változásokra számít, illetve mit tartana kívánatosnak?

Egyelőre nehéz megjósolni, hogy milyen változások várhatóak 2020 után az uniós agrártámogatások terén. Úgy gondoljuk, hogy a támogatások rendszere megmarad a mostanihoz hasonló formában, mindössze szerkezetében várunk átalakulást. Várhatóan megnő majd a visszatérítendő források hányada, és kiegészül egyéb pénzügyi konstrukciókkal, például kamattámogatott hitelekkel. A közvetlen támogatások esetében pedig a jelenleginél is fokozottabb hangsúly kerülhet a fenntarthatóságra és a környezetvédelemre, így a gazdálkodók várhatóan szigorúbb feltételek mellett tudják majd lehívni ezeket pénzeket. Egy biztos: a termelőknek javítaniuk kell a versenyképességüket, hogy kevésbé legyenek kitettek a változó támogatási rendszernek, és akkor is talpon tudjanak maradni, ha beszűkülnek ezek a források.

Nincs elég újító a mezőgazdaságban
Míg az élelmiszeripar az elsők között, addig a mezőgazdaság az utolsók között szerepel az újítók listáján, amelyet a K&H állított össze. Az innovatív élelmiszeripari termékek listáját a tejtermékek, míg az exportra alkalmas áruféléket a zöldség-gyümölcsfélék vezetik.

Véleményvezér

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.
Hatalmas adóemelésre készül Putyin

Hatalmas adóemelésre készül Putyin 

Fogy Moszkva pénze, jön tehát a hadisarc.
A Brexit rajongók azt ígérték, csökkentik a bevándorlást, ehhez képest fordítva történt

A Brexit rajongók azt ígérték, csökkentik a bevándorlást, ehhez képest fordítva történt 

Az Egyesült Királyság gazdasága mindig is a világ egyik legliberálisabb területe volt, úgy akartak szigorítani, hogy ezen az elven nem változtattak. Meg is lett az eredmény.
Háromszoros áron vettük meg a repteret a görögökhöz képest

Háromszoros áron vettük meg a repteret a görögökhöz képest 

Ez a vásárlás nem vonul be a magyar államosítások aranykönyvébe.
Szlovákok indítottak reklámkampányt magyaroknak, hogyha átruccannak a határon mennyivel olcsóbb minden

Szlovákok indítottak reklámkampányt magyaroknak, hogyha átruccannak a határon mennyivel olcsóbb minden 

Ha külföldre megy valaki, el ne felejtsen üres bevásárlószatyrot vinni.
Puccskísérlet a Budapesti Műszaki Egyetemen

Puccskísérlet a Budapesti Műszaki Egyetemen 

A Fidesz, ha elfoglalta Brüsszelt, akkor a Budapesti Műszaki Egyetem következik.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo