Nem nagyon lehet általánosságokat mondani, lesz, akinek csökkenni fognak az adminisztrációs kötelezettségei, lesz, akinek nem. Általában azonban inkább növekedésről lehet beszámolni – mondta a Piac & Profit Adóváltozások – 2017 konferenciáján Gál Dezső, a Minősített Könyvelők Egyesületének alelnöke. (A konferencián az is kiderült, nem véletlen, hogy a nagyvállalatoknak kedvez az idei tao-módosítás.)
A kivások, evások, megbízható adózók biztosan jól járnak, ahogy a NAV által megajánlott adóbevallásokkal a magánszemélyeik esetében is biztosan csökken majd az adminisztráció. A katás vállalkozásoknál azonban már van mire figyelni: a 2017-es változásokkal elvált ugyanis egymástól a kedvezményes adózási forma összeghatára (12 millió forint évente), és az áfamentesség értékhatára (8 millió forint). Ha utóbbit átlépi egy vállalkozás, az egyébként kiemelkedően egyszerű adónem választása esetén is fel kell készülni az adminisztrációra.
Az online pénztárgép, vagy helyette a pénztárgép-használatra kötelezett, bizonylatkibocsátási kötelezettségét számlával teljesítő adózók havi adatszolgáltatásához előírt adatlapon teljesítendő havi adatszolgáltatás, az EKÁER, a 100 000 forint feletti áfatartalmú számlák bejelentése a cégek számára mind plusz adminisztrációs terhet jelentenek, és a nem megbízható adózói kategóriába sorolt cégek is plusz adminisztrációra készülhetnek egy esetleges ellenőrzés során. Ez önmagában sem kényelmes a cégek számára, de az ennél komolyabb gond vele, az, hogy az adatszolgáltatás hiányossága, hibái után is kaphatnak bírságot a cégek – hangsúlyozta a szakember.
Fontos, hogy nem a könyvelő feladata minderre figyelni – hívta fel a figyelmet Gál Dezső. A felelős vezető dolga gondoskodni az adminisztrációs kötelezettségek megfelelő teljesítéséről, a könyvelők inkább csak segítséget tudnak nyújtani ebben. Főként, hogy sokszor nincsenek is minden adat birtokában, ami az adatszolgáltatáshoz szükséges lenne. Az EKÁER-bejelentés kitöltése például nem kerülhet át a könyvelőkhöz, hiszen nem jutnak hozzá a megfelelő adatokhoz – pedig fontos adminisztráció, amit keményen ellenőriz és bírságol a NAV. Az adatszolgáltatás általában nem is része a könyvelői szerződésnek, azt minden esetben egyedileg kell mérlegelni, mivel minden esetben más. A felelősség pedig minden esetben a cégvezetőé, ahogy a bírságot is rá fogják kiszabni, nem a könyvelőre.
Az adózásban nincs esemény utáni tabletta – hangsúlyozta a szakértő, előre kell gondolkodni, és tervezni! Muszáj előre tervezni, hogy pontosan lássuk, mik a kötelezettségeink, milyen veszélyeknek vagyunk kitéve.
De mitől nőtt?
Az adminisztrációs terhek egy része valóban teher a szakértő szerint, hiszen számos esetben olyan adatok szolgáltatására kötelezettek a cégek, amelyek a hivataloknak egyébként már rendelkezésre állnak. Ilyenek például a KSH adatszolgáltatások vagy épp a kilépő munkavállalókra vonatkozó információk.
Másik részük viszont, bár a cégvezetők számára felesleges tehernek tűnik, valójában arra jó, hogy egyre hatékonyabban fellépjünk a feketegazdasággal szemben. Ez pedig közös érdek – hangsúlyozta a szakértő. A készpénzfizetési korlát és a fordított áfa bevezetése, a vevő adószámának feltüntetése a számlákon, az online rendszerek, az EKÁER mind ezen irányba mutat – vagyis a feketegazdaság elleni küzdelem az egyik egyértelmű oka a „papírmunka” növekedésének.
Ami most jön
Több területen is változik az elektronikus adatszolgáltatás kötelezettsége. Az első komoly változás a számlázás online bekötése, vagyis az, hogy 2017. július 1-jétől az általános forgalmi adó alanya külön jogszabály szerint köteles adatot szolgáltatni a NAV részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák, külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról (módosításáról vagy érvénytelenítéséről is), amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Hogy ez valójában hogy fog működni, azt egyelőre nem tudni. Van olyan forgatókönyv, ami szerint kezelhető, más szerint viszont szinte kibírhatatlan adminisztrációs terhet jelent majd.
Fontos változás a belföldi áfa összesítő értékhatárának csökkentése. A nyilatkozat értékhatára is lecsökken 1 millió forintról 100 000 forintra (tehát ha az áthárított adó összege eléri ezt az összeget) 2017. július 1-től, ami a könyvelők szerint egyértelműen túlterheli a vállalkozásokat.
A hibák esetén ráadásul különösen súlyos a szankció, ezen esetekben szorzatos szankciókat szab ki a NAV, vagyis, ha egy számla nem kerül a rendszerbe, akkor x, ha kettő, akkor 2x a szankció mértéke – hívta fel a figyelmet a szakértő. A rendszer egyébként abban is segít a NAV ellenőreinek, hogy könnyedén kiszúrják a hibákat. Mivel minden számláról látják majd az adatokat, mire a tételes bevallást beküldik a vállalkozások, az ellenőrök tulajdonképpen már látják is, minek kéne abban szerepelnie.
