2015-ben végre csökkenésnek indult a kényszertörlések száma, ugyanis a tavalyi évben 27 százalékkal kevesebb eljárást regisztráltak, mint egy évvel korábban. A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési-eljárások száma az elmúlt években folyamatosan növekedett, egészen a tavalyi évig. Kényszertörlést például abban az esetben indítanak, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. 2014-ben még több mint 42 ezer ilyen eljárást kezdeményeztek, azonban 2015-ben alig haladta meg számuk a 31 ezret. A tavalyi év folyamán, az év elejét és végét összehasonlítva havonta csökkenő trendet tapasztaltunk a kényszertörlési eljárások számában, csupán a szeptemberi időszakban mutatkozott eltérés a nyáron felhalmozódott ügyek számának megugrása miatt.
A cégek megszűnése azonban minden eddiginél nagyobb arányt öltött tavaly, riasztó sebességgel zsugorodott a cégvilág. Ez ugyan első pillantásra csődhullámnak tűnik, de a valóságban konszolidációt jelent.
A cégek számához viszonyítva arányaiban a legtöbb kényszertörlés a nagykereskedelemben, a szálláshely-szolgáltatás területén és az adminisztratív tevékenységgel foglalkozó iparágban történt. Ezeken a területeken a bedőlési arány (felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya) is magas, azaz fizetésképtelenség által igen erősen sújtott iparágaknak számítanak.
Megyei szinten a cégek számához viszonyítva Budapesten, Pest megyében és Komárom-Esztergom megyében indult a legtöbb kényszertörlési-eljárás. Ezeken a területeken a kényszertörlések cégszámhoz viszonyított aránya a 6 %-ot is meghaladta. Zala, Tolna, Vas és Bács-Kiskun megye volt a kényszertörlések által legkevésbé érintett terület, mivel ezekben a megyékben az eljárások cégszámhoz viszonyított aránya 2 % alatt maradt.
A felszámolások száma is visszaesett
2014-ről 2015-re hatalmasat csökkent a felszámolások száma is. Míg 2014-ben valamivel több, mint 17 500 ilyen eljárás indult, addig 2015 évben csak alig 10 ezer, azaz 44 százalékkal kevesebb cég szűnt meg ily módon. Érdekesség, hogy ilyen alacsony még 2008-ban sem volt a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon. 2012 volt a legnehezebb év, ugyanis ebben az esztendőben az előző évihez képest több mint dupla annyi, közel 23 ezer felszámolási eljárás indult.
A végelszámolások száma is csökkent tavaly, bár csak minimális mértékben. 2015-ben és 2014-ben is valamivel kevesebb, mint 8 ezer végelszámolás történt, ami a felszámolásokhoz hasonlóan alacsonyabb a 2008-as válság előtti szintnél is. Végelszámolások tekintetében is a 2012-es év volt a csúcs, amikor a végelszámolások száma jelentősen meg is haladta a felszámolásokért. Abban az évben közel 3 és félszer több végelszámolás indult, mint 2015-ben.
Bedőlések: Szabolcs és Heves a legveszélyesebb
2015-ben a rekord alacsony felszámolási szám miatt a bedőlési arány is jelentősen mérséklődött. 2014-ben a cégek több mint 3 százaléka vált egy éven belül fizetésképtelenné. 2015-ben ez a szám 1,85%-ra csökkent, ami jelentős javulás a cégek fizetésképtelenné válásának tekintetében.
A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkezők listáján az első két helyen hosszabb ideje a privát egészségügyi ellátás és a privát oktatás áll. A gépipar és a vegyipar 2014-ben még kockázatosabb szektornak számított, 2015-ben azonban bekerültek a 10 legkisebb kockázatú iparág listájára. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása szektor nem tudott lépést tartani a többi top listás ágazattal, mivel a bedőlés aránya itt kisebb mértékben csökkent a többi területhez képest.
Az építőipar évekig a legkockázatosabb szektornak számított, 2015-ben azonban már két iparág is megelőzte. A szálláshely-szolgáltatás már egy ideje vezeti a legkockázatosabb iparágak listáját, az élelmiszergyártás azonban csak most került a lista 2. helyére, megelőzve az építőipart. Az élelmiszergyártás 2014-ben még a 7. helyen szerepelt, és innen ugrott a 2. helyre. A kommunális szektorban nagy átalakulások történtek 2015-ben ezért nem meglepő, hogy felkerült az iparág a lista 5. helyére, pedig korábban még alacsony kockázatúnak számított.
Megyei szinten Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dőlnek be a legnagyobb arányban (3,49% és 3,02%-ban) a vállalkozások, míg Komárom-Esztergom és Vas megye cégei vannak a legnagyobb biztonságban 1,23%-os, illetve 1,39%-os bedőlési aránnyal. Az előző évhez képest minden megyében csökkent a BBI (Bisnode Bedőlési Index), melynek eredményeként a legtöbb közigazgatási egység bedőlési aránya 1,5 és 2 % közé mérséklődött.