A július elsejétől induló új trafikok üzemeltetői szembesülnek először azzal a problémával, hogy egyelőre még nincs a piacon olyan engedélyezett pénztárgép, amely az új hatósági előírásoknak megfelelően képes online adatkapcsolatra a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. „A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalhoz nemrég több cég is beadta engedélykérelmét a saját pénztárgépére vonatkozóan, de az engedélyeztetési folyamat és maga a gyártás is időigényes, miközben a július elsején startoló nemzeti dohányboltok üzemeltetőit sürgeti leginkább az idő” – magyarázza Tóth Csaba András, a pénztárgép forgalmazással foglalkozó Timing In Central Europe Kft. ügyvezető igazgatója.
A trafikosoknak ugyanis nem csak a NAV felé kell az online adatforgalmat biztosítaniuk, hanem egy másfajta – szintén elektronikus – adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteniük a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. felé is. A koncessziós kiírás szerint olyan pénztárgéprendszert kell üzemeltetniük, amely napi készletnyilvántartást vezet és alkalmas arra, hogy a forgalmi adatokat online továbbítsa az NDN felé. „Így a trafikosoknak kell a leggyorsabban dönteniük, ráadásul egyáltalán nem mindegy, hogy milyen berendezést választanak, hiszen ha nem a jelenleg hatályos törvényeknek (dohány- és pénztárgéptörvény) megfelelő megoldást választják, akkor még az év során több százezer forintos többletberuházásra kényszerülhetnek” – fejti ki Tóth Csaba András. (Az első nemzeti trafikok július elsején nyithatnak. A témáról itt olvashat bővebben.)
A három lehetőség
Az induló trafikosok számára látszólag számos különböző – ugyanakkor gyakran csak félmegoldást jelentő vagy éppen félrevezető – lehetőség kínálkozik a törvényi előírásoknak megfelelő pénztárgép-rendszer kialakítására, ám valójában csak három megoldás közül választhatnak. A legolcsóbb lehetőség az, ha vásárolnak egy „hagyományos” engedélyezett pénztárgépet és egy számítógépet, valamint internet-előfizetést és egy szoftvert, amely nyilvántartja az árukészletet és elvégzi az NDN Zrt. irányába kötelező adatszolgáltatást. Ez a verzió ugyan akár 300 ezer forintból megvásárolható nettó áron, ám csak ideiglenesen − július 1-jéig − használható, mivel utána le kell cserélni a pénztárgépet egy már úgynevezett AEE panelt (Adó Ellenőrzési Egység) tartalmazó, újonnan engedélyezett pénztárgépre.
A végső és teljes körű megoldásként több cég kínál − előrendelés mellett − engedélyezési folyamat alatt lévő, új „mindentudó” rendszereket, melyek 400 ezer forinttól érhetőek el, de az árak széles skálán mozognak − hangsúlyozza Tóth Csaba András. Ezek már tartalmazzák az adóügyi panelt is, korszerű érintőképernyős POS terminált, kiegészítve minden szükséges eszközzel és szoftverrel, amely a dohánybolt működéséhez szükséges. Vannak olyan konstrukciók is, amelyekben lízingelni is lehet az új pénztárgéprendszert, amelyhez internet-előfizetésre sincs feltétlenül szükség, mivel az benne van a szolgáltatás havidíjában. (Az online kasszák számos olyan tevékenységről árulkodnak majd, amelyről nem is gondolnánk, hogy gyanús lehet az adóhatóságnak.)
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló „trafiktörvény” alapján 2013. július 1-jétől kizárólag nemzeti dohányboltban árusítható dohánytermék, azonban a meglévő készleteket a többi kiskereskedelmi bolt július 16-ig forgalmazhatja. A dohányértékesítő helyek számát településenként, 2000 lakosonként kell meghatározni, ebből következően 6000-8000 koncessziónyertes lesz, akik 20 évre kapják meg az értékesítési jogot.
Ez azt jelenti, hogy az éves szinten mintegy 500 milliárd forintos magyar dohánypiacon a korábbi körülbelül 40-42 ezer bejáratott, üzletileg többé-kevésbé sikeres egység helyett néhány ezer, zömmel újonnan alakuló, üzleti múlttal nem feltétlenül rendelkező vállalkozás szolgálja majd ki a vevőket, ami a korábbinál kockázatosabb helyzetbe hozza a dohány-nagykereskedőket – hívja fel a figyelmet az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmánya. (Arról nem is beszélve, hogy dohánybolt nélkül maradhat a fél ország.)