A piaci finanszírozás a normális, nem az uniós pénz

Súlyosan függenek a magyar cégek az uniós pénzektől, ezen pedig változtatni kell, különben komoly gond lesz a támogatások ciklikusságából – hangsúlyozta Nagy Márton az MNB alelnöke a Miniszterelnökség által rendezett konferencián.

2016. november 24.

Timár Gigi

Szükség van versenyképességi fordulatra Nagy Márton az MNB alelnöke szerint is. A rendelkezésre álló uniós források mennyisége magas, a felhasználás szerkezetében jelentős javulás várható. Ugyanakkor, hangsúlyozta, olyan nagy a támogatások hatása, hogy kihívást jelent ennek ciklikus hatása. Fel kell készülni erre, főleg, ha a kormányzat hamar ki akar fizetni mindent – mondta.

2015-ben a GDP 7% százalékát érte el az uniós pénzek felhasználása, az új ciklusban a GDP arányában a legnagyobb támogatási keret (22%-a a GDP-nek) áll rendelkezésre. Magyarország a fejlettségéhez képest sokkal több pénzt kaptunk, mi kaptunk a legnagyobb esélyt a felzárkózásra. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy összességében az MNB adatai szerint a hitelezés szerepe nagyobb volt a gazdaságfejlesztésben, mint az EU támogatásoké, ráadásul egyre több a visszatérítendő forrás, a hitelezés tapasztalatait lehet felhasználni.

Ugyanakkor gond, hogy az EU-s források kedvezményezettjeinek 70%-a más külső forrást nem használ. Vagyis a nyertes cégek olyan mértékben függnek az uniós forrásoktól, ami komolyan veszélyezteti a stabilitásukat, ezen muszáj minél előbb változtatni, diverzifikálni az MNB alelnök szerint. A vizsgált uniós források harmada (35%-a) veszteséges vállalkozásokhoz kerül. Ezt figyelni kell, mert a kérdés az, hogy képesek-e növekedésre ezekkel a támogatásokra. Ha a híd segít a fejlődésben, az rendben van, de nem cél, hogy életben tartson életképtelen vállalkozásokat. Probléma ugyanakkor az is, hogy az adatok egyértelműen azt mutatják, hiába a kkv szektoron van a fókusz, a legkisebb, leginkább forráshiányos vállalkozások még mindig arányaiban a legkevesebb támogatást kapják, ezen is változtatni kell.

Inkább ártanak nekünk az uniós pénzek?

Az Európai Unió alapjaiból érkező források a jelenlegi formában torzítják a magyar gazdaság működését, piacidegen viselkedésmintákat alakítanak ki, jelentős részben olyan kapacitásokat finanszíroznak, amire nincs kereslet, a gazdaság fenntartható növekedésére gyakorolt eredményességük pedig szinte alig látható.

A 2017. március 31-ével lezáruló NHP program kapcsán Nagy Márton elmondta, 36.000 vállalat rendelkezik NHP hitellel, sok tapasztalatot szerezhettünk a program kapcsán, ami később a visszatérítendő támogatások szétosztásánál is hasznos lehet. A tapasztalatok alapján Nagy Márton szerint egyértelmű, hogy a támogatások szétosztásánál is versengő allokációs mechanizmust – vagyis a bankrendszert – érdemes használni, ez a leghatékonyabb. Fontos a finanszírozási kereslet ágazati jellemzőihez való illeszkedés, valamint az, hogy hosszabb futamidejű, legalább 5 éves pénzügyi eszközöket tegyenek elérhetővé a vállalkozások széles köre számára. Nagyon fontos ugyanakkor az is, hogy jövedelmezőség tekintetében vizsgáljuk a vállalatokat, amelyek a forrásokat megkapják.

Amíg van uniós forrás, költsük el minél jobban, de már fel kell készíteni a vállalkozásokat arra, hogy át kell állniuk a piaci finanszírozási forrásokra! Lehet, hogy ott kell kezdeni, hogy megismertetjük velük, hogy mi az, hogy bankhitel vagy tőzsde. Már most arra kell ösztönözni őket, hogy nyissanak a piaci finanszírozás felé, hiszen a piaci finanszírozás a „normális finanszírozás”, nem az uniós forrás.

Lázár: őszintén a nehézségekről

Erősödünk, de még nem vagyunk erősek – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint a legnagyobb gond a tőkehiány Magyarországon. Az uniós pályázatok esetében a viták ellenére ragaszkodnak az álláspontjukhoz: minél gyorsabban minél több pénzt kell „kinyomni”. Hogy mi lesz 2020 után, nem tudjuk, addig valahogy lábra kéne állni. Mert a versenyképességünk, az bizony Lázár szerint sem úgy áll, ahogy kellene.

Véleményvezér