Kép: Pixabay

„Azoknak az adózóknak, akik úgy gondolják, hogy a megbízható adózói minősítéshez szükséges jogszabályi feltételeket teljesítették, de eddig nem kaptak ilyen értesítést az adóhatóságtól, mindenképpen érdemes ismételten áttekinteniük a számos előnnyel járó megbízható adózói minősítés jogszabályi feltételeit, és amennyiben indokolt, megtenniük a további lépéseket. A megbízható adózói minősítés elmaradása miatt érdemes mielőbb kifogással élni, amelyre a 2016. május 1-jétől számított hat hónapon belül van lehetőségük az adózóknak” – mondta dr. Pásztor János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője.

A megbízható adózóvá válás jogszabályi feltételei közül számos kritérium további értelmezést, magyarázatot igényel. Ilyen feltétel például az adóteljesítmény, amely alatt az adózó bruttó módon számított – költségvetési támogatással, adókedvezménnyel, adómentességgel növelt – összes, elévülési időn belüli adókötelezettségének egy évre vetített átlagát kell érteni. Ebben a számításban az általános forgalmi adó esetében a fizetendő, továbbá az előzetesen felszámított és levonható ÁFA értékei közül a nagyobb abszolút értékűt kell figyelembe venni.

Nem kizárt, hogy az adóteljesítmény fenti meghatározása több esetben problémákat vethet fel, mivel az Art. a kiemelt adózók kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról szóló  NGM rendelettel szemben nem tartalmazza például az adóteljesítmény-elemek megjelölését. Ráadásul az adóteljesítmény számításának részletes szabályai sem kerültek kidolgozásra. Az adóévtől eltérő üzleti évet választók esetén is gondok merülhetnek fel az adóteljesítmény számítása kapcsán: kérdéses, hogy esetükben hogyan kell értelmezni az egy évre vetített értéket az eltérő esedékességű bevallási és befizetési kötelezettségeikre tekintettel.

Érdemes továbbá figyelemmel lenni arra is, hogy az adóhatósági ellenőrzések során tett megállapításokkal kapcsolatban nem az adózó terhére megállapított adóhiányt, hanem az adókülönbözetet nevesíti a jogszabály. Az adózó terhére megállapított adókülönbözet összegét például sem az adózó javára azonos adónemben feltárt összeg, sem a korábbi időszakból származó elhatárolt veszteség figyelembe vétele nem érinti. Mindez szélsőséges esetben azt is eredményezheti, hogy egy adóhiány megállapítása nélkül záruló ellenőrzés is kizáró ok lehet. Szintén kérdéses, hogy az adóhatóság által megállapított adókülönbözetnek csak a jogerős határozattal megállapított adókülönbözet minősül-e, ahogyan az is, hogy az esetlegesen folyamatban lévő bírósági eljárások, illetve azok eredményei hogyan kerülnek majd figyelembevételre a minősítés során, illetve a bírósági eljárások lezárását követően.

(Kockázatos adósból egyébként alig hetvenet talált a NAV.)

A fenti kérdésekről a NAV honlapján elérhető, az adózói minősítéssel kapcsolatos tudnivalókról szóló 71. számú információs füzet ad részben tájékoztatást, ám ennek ellenére számos kérdés maradt, amely további tisztázásra szorul. Éppen ezért – figyelemmel a hathónapos jogvesztő határidőre is – a jogszabályi feltételek fennállása esetén a fenti felvetések hivatalos állásfoglalással való rendezését megelőzően is érdemes időben kifogással élni.