A legszívesebben leütnék a főnököt

Hatalommániások, agresszívek a magyar vezetők, de ez csak a hab a tortán: a munkavállalókat riasztóan nagy számban éri hátrányos megkülönböztetés, nem ritkaság a szexuális zaklatás. Pedig többek között az emiatt sorra felmondó alkalmazottak sokba kerülnek a cégnek – míg jófejnek lenni nem kerülne semmibe.

Kép: EU-OSHA

Riasztó adatok derültek ki a magyar munkáltatókról egy friss felmérésben: a munkavállalók 14 százalékát illette már szexista megjegyzéssel a főnöke, és 4 százalékot ért már szexuális zaklatás is. A válaszadók 35 százalékát érte már negatív megkülönböztetés, leginkább a dohányzás, a divatos ruhák hiánya, a nemi identitás, a politikai nézet és a gyerek miatt. A dolgozók 62 százaléka nem igazán vagy egyáltalán nem elégedett azzal, ahogy a főnöke viselkedik vele, és csak 12 százalék „abszolút igen”.  A vélemények nem hízelgőek, nem véletlen, hogy csak a megkérdezettek 18 százaléka érzi kifejezetten jól magát a munkahelyén, 76 százalék viszont olyannyira elkeseredett, hogy szívesen be is húzna a főnökének – derült ki a Workforce felmérésének adataiból.

Csákvári Róbert, a Work Force ügyvezetője szerint sokan elfelejtik, hogy a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munkaerő hatékonyabban dolgozik, és ez sikeresebb céget eredményez. Mindez nemcsak a fizetésen, hanem igen jelentős részben a vezetőn múlik. Szerinte jó vezetőnek lenni nemcsak üzleti, hanem alapvető emberi norma és felelősség is, egy vezető sokak életéért felelős. Mindez abban az időszakban, amikor a munkaerőhiány miatt ma sok fizikai munkakörben könnyű állást váltani, így egy jó főnök a fluktuáció csökkentése szempontjából is HR-versenyelőny.

Kockázati tényező
A munkahelyi zaklatás, és ezen belül is a szekálás, megfélemlítés, az egyik legkomolyabb kockázati tényező a munkahelyi stressz szempontjából. Azok a munkavállalók, akik rendszeresen ki vannak téve szekálásnak, jóval magasabb stressz szintről, gyakoribb munka-család konfliktusról és alacsonyabb elégedettségről számolnak be. A szekálás gyakoriságának előfordulása összefüggést mutat a munka jellegével, a segédmunkások, szakdolgozók és irodai, ügyviteli dolgozók körében figyelhető meg legtöbbször. A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb. A szekálás leggyakrabban a felettes és a munkatársak részéről éri a dolgozókat. Szexuális zaklatás a munkatársak és az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről éri a munkavállalókat. Erőszakos fenyegetést és fizikai erőszakot is leginkább az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről szenvedik el.
Egyre több cégvezető szembesül azzal a ténnyel, hogy nemcsak megtartani nem tudja a munkásait, de újakat sem igen talál a helyükre. A jelenség főként az olyan alacsony jövedelmezőségű szektorokban jelent gondot, mint a turizmus vagy a vendéglátás. Ugyan a bérek emelése elkerülhetetlen, hogy megőrizzük a versenyképességünket, ám az sem mellékes, hogy milyen egyéb juttatásokkal tudjuk kényeztetni a dolgozókat. Persze ha tisztességes fizetésre alig-alig futja, akkor a magas adójú – ami szerencsére most egy hajszálnyit csökkenni fog – cafeteriaelemekre sem lesz pénz. Viszont érdemes olyan „juttatásokban” gondolkodni, amik nem kerülnek sokba, inkább figyelmességet jelentenek a munkaadók részéről. (Itt olvashat néhány példát arra, hogy „jófejnek” lenni nem kerülne semmibe.)

Nem olcsó mulatság a fluktuáció

Kutatásuk szerint az első helyeken az anyagi okok állnak azok között, amelyek miatt úgy dönt valaki, elhagyja az aktuális munkahelyét, a dobogó további fokain a túlterhelés és a stressz áll. Ríz Ádám Rávezető Projekt Kft. ügyvezető igazgatója szerint 2014-ben a munkahelyi stressz mintegy 440 milliárd forint veszteséget okozott a hazai gazdaságnak. A vállalatok többségénél a szükségesnél magasabb a stressz miatti hiányzások és a fluktuáció aránya, ami az érintett cégeknél folyamatosan komoly teljesítménycsökkenést okoz. Emiatt a kis-, közepes és nagyvállalatok átlagosan 4-5 százalékos bevételkiesést szenvednek el Magyarországon évente. (Mert nem a profik a drágák, hanem a kezdők!)

Az uniós átlag szerint a negatív következmények 50-60 százaléka a munkahelyi stressz számlájára írható. Magyarországon ugyanakkor a vállalatoknak alig 18 százaléka rendelkezik stresszkezelési cselekvési tervvel, noha az ügyvezető szerint a szervezeti stresszfaktorok jelentős részét egy jól átgondolt és következetesen megvalósított antistressz-akciótervvel gyorsan és hatékonyan lehetne kezelni. Hogy hogyan ismerhető fel a stressz, és mit tehetünk ellene, arról itt olvashat bővebben.

5 egyszerű dolog, amitől boldogabbak lesznek a munkavállalók
A hagyományos vélekedés szerint, ha a dolgozó elégedett a bérével, produktív a munkában. Az elméletek azonban hajlamosak megdőlni – ez sem kivétel. Boldogtalan alkalmazott azonban nem jól dolgozó alkalmazott, és ez nekünk sok pénzbe kerül. Íme öt dolog, amit tehetünk, hogy a munkavállalóink hosszú távon is boldogabbak legyenek a cégnél.
Márpedig éppen a stressz a gond a magyar munkahelyeken, és a főnökök ennek jelentős részét képezik: az alkalmazottak 16 százaléka állandóan stresszel a főnök miatt, 34 százalék elég sokszor, 24 százalék néha, és csak 26 százalék válaszolta, hogy ritkán vagy soha. A válaszadók 47 százaléka akkor is dolgozik, ha beteg, mert fél a következményektől (főnök véleménye, kirúgás stb.). Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a megkérdezettek 25 százaléka állást is váltana a munkahelyi bánásmód miatt, de valami miatt nem teheti, 33 százalék aktívan keres is állást, 8 százalék nem keres, mert elviseli jelen helyzetét, és mindössze csak 18 százalék érzi jól magát, így ők nem is keresnek. Mindössze 24 százalék nem érezte úgy soha, hogy behúzna a főnökének, 32 százalék pedig kifejezetten sokszor érzi.

Hiánycikk a motiváció

Kiugróan kevés főnök bírja a kritikát, és kevesen motiválnak megfelelően, de a lehetséges főnöki erények közül a megértés és támogatás sem jellemző. Sok az agresszív vezető is, és az objektivitás hiánya, a közvetlen emberi kapcsolatok ápolása további gyengeség. Gyakran nem világosak a vezetői elvárások, és nehezen vállalható a hangnem is, amellyel kommunikálnak a beosztottakkal.

Úgy tűnik, a kritikát sem viselik jól a főnökök: mindössze 18 százalékuk fogadja meg többször is beosztottja javaslatát, 45 százalék szerint azonban a főnök nem fogadja szívesen őket, 27 százalék kifejezetten mérges lesz ilyen esetben, sőt, 32 százalékot már fenyegették kirúgással kritikája miatt. (Pedig a negatív kritika is segíthet!)

A legtipikusabb főnöki hibák közül a legmagasabb értéket (70%), a hatalommánia kapott, közel 67 százalék voksolt arra, hogy a főnök ugyan nem ad ki világosan feladatot, de azért leszúr, ha nem azt kapja, amire gondolt, és magas az aránya (58%) annak is, hogy kivételez e vezető, illetve, hogy nem építi a csapatát (57%). A megkérdezettek 54 százaléka érzi úgy, hogy megalázza a főnöke, de fontos beosztotti észrevétel az is, hogy a vezető nem tanít, nem támogat, illetve, hogy agresszív és törtető. Nem véletlen, hogy csak minden ötödik munkavállaló érzi jól magát a munkahelyén.

Korbács helyett támogatás a menő a munkahelyen
A munkavállaló a vállalat legfontosabb erőforrása, s ezt végre a cégek is kezdik felismerni, köszönhetően többek között a munkaerőhiánynak. A munkavállalók motiválása, a dolgozói elkötelezettség növelése így nagyvállalati hívószóból mindenki számára kulcsfontosságú stratégiává lépett elő.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo