Piac & Profit: Immár több mint negyedéve ön felel a magyar cégek, köztük a kkv-k innovációs képességeinek javulásáért. Mik voltak a tapasztalatai az elmúlt hónapokban?
Szigeti Ádám: Elég vegyes a kép, ami a kkv-szektort illeti. Fontos kettéválasztani a mezőnyt annak mentén, hogy a vállalkozások mennyire innovatívak. Vannak a saját terméket, szolgáltatást fejlesztő cégek, amelyek eredményesen adaptálják a legkorszerűbb technológiákat. Látványos sikerekre is találunk számos példát: akad olyan magyar űripari vállalat, amely a világ nagy űrügynökségeinek végez gyártást, vagy olyan, amely Srí Lankától Afrikáig szállít víztisztító technológiát. Mellettük pedig ott vannak a csak helyi piacra dolgozó kkv-k, amelyeknek sokszor saját honlapjuk sincs, semmiféle adaptív termékkel nem rendelkeznek. I tt persze nem pékségről vagy cukrászdáról van szó, hiszen ott viszonylag kevés lehetőség nyílik az innovációra, még akkor is, ha egyébként tökéletesen haladnak a korral, és mondjuk online felületen lehet náluk személyre szabott süteményt rendelni. A magyar gazdaság versenyképességét, teljesítőképességét inkább azok a cégek határozzák meg a nemzetközi porondon, amelyek világszinten értékesíthető terméket képesek fejleszteni.
Mi lehet a gond azoknál a vállalatoknál, amelyeknek alacsony az adaptív innovációs képessége?
- Számtalan oka lehet, hogy egy szervezet miért nem képes lépést tartani a fejlődéssel. A magyar kkv-szektorra leginkább az jellemző, hogy kevés társaság képes igazi középvállalattá kinőni magát, és hogy magas a generációváltás előtt álló cégek száma.
A szemléletmóddal, az elérhető tudással is lehet gond…
- Az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy a szemléletmód változzon. Igyekszünk minél több fórumot teremteni ahhoz, hogy a kormányzat mellett a tudásbázisok képviselői, a hazai cégek és vállalatok, azaz az ökoszisztéma minden szereplője számára lehetőség nyíljon a párbeszédre, az innováció fontos kérdéseinek megvitatására. 2020-ig új Innovációs Stratégiára van szükség, amelynek megalkotása egybeesik a következő uniós költségvetési ciklus tervezésével is.
- Azt látnunk kell, hogy az ITM létrejöttével jelentősen átalakulnak az eddigi szerepkörök. Egyrészt több olyan nagy k+f projekt is létrejött, vagy közel áll a megvalósuláshoz, mint a szegedi lézerközpont vagy a zalaegerszegi járműipari tesztpálya. De a Szabadalmi Hivatal vagy az NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) szerepe is megváltozik a jövőben. A szabályozási és támogatás-elosztói szerepkörök mellett nekik is részt kell vállalniuk a szemléletformálásban. Nagy jövő áll a most 25 éves Bay Zoltán Kutatóintézet előtt is. Terveink szerint a társaságot egy olyan, alkalmazott kutatásokkal foglalkozó intézet-hálózattá fejlesztjük, amely az ország minden pontján képes lesz kutatás-fejlesztési támogatást nyújtani a vállalkozásoknak.
Uniós vagy állami forrásból oldják meg ezeket a fejlesztéseket, és milyen összegekre számíthatnak az ökoszisztéma résztvevői?
- A jelenlegi uniós költségvetési ciklus forrásait többnyire már lekötötték, de azért még akad nyitva álló konstrukció. A legtöbb, innovációs szempontból is fontos pályázat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében volt elérhető, összesen közel 450 milliárd forint értékben. Jelenleg mintegy 70 milliárd forintot tesz ki az Innovációs Alap, amelybe főként a vállalkozások által befizetett innovációs járulék kerül. A terveink szerint az Innovációs Alap mellett létrehozzuk az önálló Kutatási Alapot, várhatóan szintén 70 milliárd forint körüli keretösszeggel. Az Innovációs Alapból ezentúl kizárólag a céges fejlesztések kapnak támogatást, míg a Kutatási Alapból az egyetemi projekteket, a kutatási pályázatokat finanszírozzuk majd.
Tehát megduplázódik az erre fordítható állami keret?
- A kutatók a terveink szerint mindenképpen több pénzzel gazdálkodhatnak a jövőben. Jelenleg is több formában juthatnak forráshoz, de a Kutatási Alapban mindez egy helyen, az eddiginél egyszerűbb, átláthatóbb módon lesz elérhető. Az egyszerűsítés igénye a vállalkozásokra vonatkozó pályázati rendszerrel kapcsolatban is megjelenik. Áttekinthetőbb rendszert akarunk, amely rugalmasabb is a projektekkel kapcsolatban, és még inkább a valós igényekhez igazodik.
Számíthatunk tehát új innovációs, k+f pályázatokra a következő uniós ciklusban is? Milyen keretösszeggel, és mikor indulhatnak a pályázatok?
- Mindenképpen. Az új költségvetés még annyira képlékeny, hogy lehetetlen megjósolni, mennyi forrást tudunk erre a célra fordítani. Természetesen arra törekszünk majd, hogy az új pályázatokat mielőbb hozzáférhetővé tegyük.
Vannak esetleg konkrét célok, amelyek már most láthatók?
- Ami már most látható, hogy nagy hangsúlyt kap az egyetemi központú, de a vállalatokon keresztül megvalósuló innovációk erősítése. Science parkok létesítésére készülünk a nagy tudásközpontok közelében, ahová az innovatív cégek betelepülhetnek. Ilyen parkok kialakítására, fejlesztésére szinte biztosan lesz uniós forrás.
És mire számíthat az ökoszisztéma többi része?
- Tíz évvel ezelőtt még nem létezett startup ökoszisztéma Magyarországon. Ez mára sokat javult, de a nemzetközi példák alapján még van tere a fejlődésnek. A legjobbaktól érdemes tanulni, ezért Kalifornia és Svédország innovációs ökoszisztémáját tekintjük irányadónak. Az alapvető intézmények már rendelkezésre állnak, a következő fontos feladat a kutatóintézeti hálózat fejlesztése, és az egyetemek szerepének megerősítése lesz. Természetesen Magyarország versenyképességének javítása állandó munkát igénylő feladat, mert az innovációban rejlő kihívásokra folyamatosan válaszokat kell keresnünk a jövőben is.