A házipénztár az nem a malacpersely!

Az adószakértők, könyvvizsgálók számos esetben tapasztalják, hogy nincs minden rendben, pedig a házipénztár szabályos vezetése elengedhetetlen egy vállalkozás számára. Sokan egyszerűen nincsenek tisztában a házipénztárakat érintő részletes és teljes szabályozással.

2015. május 22.

Piac&Profit

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja meg.

Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban kell rögzíteni. „A számviteli nyilvántartásokba, csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni” – mutatta be a vonatkozó szabályozást Héhn Miklós az RSM-DTM számvitel üzletágának vezetője.

Mikor szabályos a bizonylat?

Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan, a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

5 praktikus tipp tagi kölcsönhöz

A tagi hitel egyik leggyakoribb formája, hogy a tagok, az általuk nyújtott kölcsönnel emelik meg a társaság törzstőkéjét, hogy ebből fedezhessék a cég költségeit. De ha nem vigyázunk, s az adóhivatal túl soknak találja a vállalkozásnak nyújtott tagi kölcsönt, utánanézhet, hogy volt-e a tagnak elegendő adózott jövedelme ahhoz, hogy tagi kölcsönt adjon. Ezért fontos, hogy a hitelnyújtást szerződéskötés előzze meg, és a mögöttes könyvelés precíz és átgondolt legyen. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány hasznos tippet, mire ügyeljünk.

A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani.

A pénzeszközöket érintő bizonylatok adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételek legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-ig kell a könyvekben rögzíteni.

Mivel minden vállalkozás másként működik, ezért a törvény által előírtakat minden vállalkozásnak a saját működését figyelembe véve, a pénzkezelési szabályzatban kell meghatároznia, amely a számviteli politika szerves részét képezi. Ebben kell meghatározni a cég házipénztár vezetésének alapszabályait és a vagyonának védelmére irányuló rendszer kialakítását. A számviteli szabályzat egyenesen a cég bibliája lehet.

Mit kell tartalmaznia a pénzkezelési szabályzatnak?

Hol, mennyi és ki a felelős? Leegyszerűsítve erre a 3 kérdésre kell választ adnia a céges pénzkezelési szabályzatnak a vállalkozás készpénzforgalmával, folyószámlájával és bankkártya-használatával kapcsolatban.