A startupok a gazdasági lapok címlapsztárjai a világ szinte minden országában, van, ahol egy-egy sikertörténet főszereplője már-már celeb. (Például a Sopreso, akik vallják, a startup tulajdonképpen annyit jelent, hogy ugrás közben kell gyártani az ejtőernyőt.)
Trend vagy valóban ilyen jelentős hatásuk van ezeknek a cégeknek a gazdasági növekedésre?
– Tényleg többet foglalkozunk a startup-kérdéssel annál, mint amennyit pillanatnyilag a cégkategória valós gazdasági súlya indokolna, de nem azért, mert trendik akarunk lenni. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság valóban észrevehetően növekedjen, sok minden egyéb mellett, nagyon fontos, hogy legyenek gyorsan növekvő, magas hozzáadott értéket előállító cégek. A technológiára épülő startupok ilyenek, amelyekből – nem egyik évről a másikra, és nem mindből – nagy növekedést generáló vállalatok lesznek. A hazai gyógyszergyárak például, amelyek ma a magyarországi nem állami K+F ráfordítások közel felét adják, és tényleg jelentős hozzáadott értéket állítanak elő, igazi startupként kezdték a múlt század elején. A hosszú távon sikeres államok folyamatosan ki tudták termelni az ilyen cégeket. Másrészt, ha megnézzük, hogy a LogMeIn körülbelül 250 fejlesztőt foglalkoztat Magyarországon, az általuk egy év alatt a költségvetésbe befizetett adó, járulék és áfa becsülhető összege körülbelül megegyezik a most induló Gazella program első évi költségvetésével. A startupok innovatív, agilis, pozitív szellemiségű vállalkozói kultúrát hoznak az országba, és erre szintén nagy szükségünk van. És még valami: fontos társadalmi értékeket hirdetnek, úgymint önállóság, kudarctűrés, a tekintélytisztelet hiánya. Ezek eddig jobbára hiányoztak a magyar kultúrából.
Említette a Gazella programot. Mostanában kevesebbet hallani róla, s úgy tűnik, lassabban halad a tervezettnél. Az inkubátoroknak már ki kellett volna választaniuk az első néhány ötletet, s az első körben meghirdetett forrást 2014 végéig fel kell használni.
– Eddig négy inkubátor kapott akkreditációt, de való igaz, hogy a program ténylegesen akkor indul, amikor a startupokat is kiválasztják. Az NFÜ megszűnt, a program forrását biztosító Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pedig átkerült az NGM-hez. Ezek a változások fékezték a munkát, ám közben azért nem ültünk tétlenül. A korábban hozott kompromisszumos megoldásokat a szakmával folytatott párbeszédek során felülbíráltuk, s ennek hatására a Gazella 2.0 még inkább tükrözi majd a piaci mechanizmusokat.
Ezek szerint lesz újabb pályázat inkubátoroknak?
– Igen. Az alap 2014-es forrásfelhasználásáról rövidesen dönt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, s az első negyedévre tervezett egyik program a Gazella 2.0. Már az új feltételekkel, s a változások visszamenőleg az első körben nyertes pályázókra is érvényesek.
Miben változik a program?
– A startupoknak juttatandó pénz odaítélésében az államnak eddig is csak formai szerepe volt. Az ígéretes ötletgazdákat, vállalkozásokat az inkubátorok választják ki piaci, emberi és technológiai szempontok szerint. Nemcsak izgalmas technológiákat keresnek, hanem izgalmas befektetési célpontokat is. Amiben a 2.0 kiírás más, az többek között az, hogy az inkubátoroknak módjukban lesz menet közben felbontani a szerződést a startuppal. Az ötletgazda eleve az inkubátor ajánlásával pályázhat az állami támogatásra, az élet azonban nem mindig rózsaszín, felléphetnek menet közben konfliktusok. Uniós szabályozás miatt az inkubátor tulajdonrésze nem érheti el a 25 százalékot, a kontrollja tehát nem túl erős. Viszont ha úgy látja, hogy akár emberi, akár piaci okokból, nem a várt módon halad a projekt, visszavonhatja a támogatónyilatkozatot. Ilyen esetben a fennmaradó összeget oda lehet ítélni másik startupnak. Az inkubátorok ezzel az állam érdekeit is képviselik. Ezenkívül még sok apró, de a működés során fontos technikai részlet is módosult. Változnak például a startupokra vonatkozó beszerzési szabályok. A kötelező közbeszerzési előírásokat a jogi lehetőségekhez képest a lehető legrugalmasabbra igyekeztünk szabni, hiszen egy induló vállalkozásnál nehéz előre megmondani, hogy az elnyert támogatásból mikor, milyen eszközt és hogyan fog beszerezni.
2013. július Az NFÜ kiírta a Technológiai start-up ökoszisztéma építés – a Gazella néven emlegetett – pályázatot összesen 2,1 milliárd forint keretösszeggel. A Start-up_13 négy alprogramból áll:
I. A technológiai inkubátorok felállítása (maximum 60 millió Ft). II. A technológiai ötletek műszaki/gazdasági megvalósíthatósági vizsgálata, az ötlet levédetése (maximum 1,5 millió Ft). III. Az inkubáció folyamata, azaz a startupok támogatása (maximum 80 millió Ft). IV. az induló vállalkozások piacra lépésének támogatása és a tőkebevonás elősegítése (maximum 40 millió Ft).
2013. október A 8 évre szóló, további két évvel meghosszabbítható akkreditációért 20 inkubátor pályázott, 18 pályázat volt érvényes, négy nyert. Ezek a cégek vehetnek részt az I. alprogramban, és nyerhetnek el legfeljebb 60 millió forint vissza nem térítendő támogatást. Az akkreditált inkubátorok fogják kiválasztani a startupokat, amelyeknek ajánlást adnak, s így azok pályázhatnak a nekik szóló állami támogatásra (II. és III. alprogram). Az akkreditált inkubátorok feladata, hogy mentorálással, nemzetközi tapasztalataikkal és kapcsolataikkal a kiválasztott induló vállalkozásokból sikeres cégeket építsenek, amelyek képesek a nemzetközi piacokon való megjelenésre, gyors növekedésre, valamint alkalmassá válnak további (kockázati) tőkebefektetésekre.
2013. december Az eredeti pályázati kiírás szerint a további alprogramokra december 2-ától lehetett pályázni, azonban még nem történt meg a szerződéskötés a nyertes inkubátorokkal. A forrás 2014. december 31-ig költhető el.
2014. tavasz Folytatódik a Gazella. A 2.0 programra nemcsak újabb inkubátorok pályázhatnak, hanem (csak a II., III., és a IV. alprogramokban) a mostani nyertesek is a 2015-ben lehívható forrásért.
– Három alprogramban lehet támogatást nyerni. Másfélmillió forintra pályázhatnak az ötletgazdák az ötlet kidolgozására. Ezen a jogcímen körülbelül száztíz nyertesre számítunk. Maximum nyolcvanmillió forintot kaphat legfeljebb hatvan induló cég, amely már az ötlet megvalósításának fázisában tart. A két program párhuzamosan fut, és lehet átfedés is a pályázók között. Az is előfordulhat, hogy nem egy startup kap nyolcvanmilliót, hanem ketten negyvenmilliót. Ez a vállalkozás természetétől és forrásszükségletétől függ. Az inkubátorok tíz évre kapták meg az akkreditációt, ennek a modellnek akkor van haszna, ha hosszú távra szól. A cégeknek csak nagyon kis része lesz kiugróan sikeres, kicsit nagyobb részük működő vállalkozásként fennmarad, legtöbben pedig már az inkubációs időszakban megszűnnek, átalakulnak. Ahhoz, hogy a statisztika működjön, nagyobb darabszámra van szükség, amihez hosszabb idő kell. Az új kiírás a folytatást is demonstrálja: ezúttal a 2,1 milliárd helyett 5,6 milliárd forintot hirdetünk meg az inkubátoroknak. Az összeg körülbelül 40 százalékát az első körben kiválasztott inkubátorok kapják a majd 2015-ben befogadásra kerülő startupjaik támogatására.
Az elvárt ütemben fejlődik a hazai startup-ökoszisztéma? Hol tartunk most?
– Jelenleg nyilván nem a Szilícium-völggyel, Izraellel vagy Finnországgal kell magunkat összehasonlítani, és Anglia, az északi országok, valamint a balti államok is nagyon sikeresek ebben a témában. A nyugat-európai országokhoz képest azonban nem állunk rosszul. Franciaországban létrehoztak egy innovációs minisztériumot, és nagyjából ugyanazok a problémáik, mint nekünk. Például a szemléletbeli megújulás, a rugalmasság, ami elengedhetetlen a startup-barát vállalkozói környezet kialakításához. A sokat szidott Jeremie program pedig Európában Magyarországon indult el elsőként, és ez összességében pezsdítően hatott a startup-ökoszisztémára. Ma már, ha az ötlet és a csapat összeállt, a tőke nem jelent akadályt, finanszírozási lehetőségekben kifejezetten jól állunk. Nemrég egy amerikai MBA-csapatnak tartottam előadást az állami programokról, s az egyik hallgató megkérdezte, hogy jöhet-e ide az ötletével, mert a sokféle eszköz nagyon vonzó. Koppenhágából is megkeresett már bennünket egy inkubátor, hogy hogyan tudnának becsatlakozni, mert náluk nincs állami forrás.
Melyik ország lehet számunkra minta?
– Minden ország más. Szkolkovo – az orosz Szilícium-völgy – inkább szellemvároshoz hasonlít, ahogy hallottam. Lemásolni tehát semmit nem lehet egy az egyben, jó példákat adaptálni viszont igen. A Jeremie program tőkeága egy 1982 táján elindított izraeli program alapján született, és a Gazella program is egy izraeli technológiai inkubátormodell mintájára készült. Ehhez hozzátettük a finn tapasztalatokat, amelyek már az uniós támogatási szabályokat is figyelembe vették, s megszületett a magyar Gazella pályázat. A finn példa kiválóan mutatja, hogy meg lehet változtatni a vállalkozói attitűdöt, de ehhez időre és stabilitásra van szükség. Meg kell adni a programok kifutási idejét, figyelni az eredményeket, és folyamatosan korrigálni az esetleges hibákat. Ha kétévente teljesen más irányba indulunk, a várt eredmények elmaradnak, s a gazdaság sem fog tudni másik növekedési pályára állni.
Hol kell még fejleszteni?
– Vannak területek, ahol, azt hiszem, le vagyunk maradva. Az egyetemi technológiatranszfer, valamint az egyetem és az ipar közötti kapcsolat ilyen. Szeretnénk a német Fraunhofer modell alapján – a tervek szerint a SZTAKI után a Budapesti Műszaki Egyetemen hozunk létre Fraunhofer központot – összekapcsolni az egyetemi kutatást az iparral. Ebben a modellben az állami támogatás az ipari projekt sikeréhez kötődik. Van egy nagyon jó torontói modell is, amelyben az egyetemek egy professzionális szervezet keretében együttműködnek a technológiatranszferben. Érdemes ezt is megnézni. Az innovatív közbeszerzések a másik terület, ahol szeretnénk elmozdulást. A közbeszerzésre kötelezett állami intézmények sokat tehetnek az innováció terjedéséért, ha mint megrendelő előnyben részesítik az újdonságokat. Bizonyos technológiai cégeket ez jelentősen fel tud fejleszteni: számos országban a hadiipar igazi hajtóereje az innovációnak az állami beszerzéseknek köszönhetően. A környezeti technológiák, energia, alternatív energia szintén az innováció éllovasává válhat, ha az állami és önkormányzati közbeszerzésben más szemlélet és módszer érvényesül.