Március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, felváltva a mára már elavult korábbi szabályozást. Az új szabálygyűjtemény részletesen és új logika mentén foglalkozik az aratáshoz kapcsolódó regulákkal, valamint a szabadtéri tüzek megelőzésének érdekében bevezeti és részletezi az irányított égetés fogalmát is – figyelmeztetett közleményében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Aratásnál legelőször az utak és a vasútvonalak mellől kell betakarítani a terményt, mindezt azért, hogy a járművekből esetleg kidobott gyújtóforrások (például cigarettacsikkek) ne okozzanak tüzet a terményben. Ha van a közelben vasútállomás, akkor attól legalább 100 méterre kell elvinni a learatott terményt, és legalább 3 méter szélességben körbe is kell szántani.
A gabonatáblán még az erőgépek és a munkagépek vezetőfülkéiben is szigorúan tilos dohányozni! A dohányzók érdekében az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre, éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni, ahol egy edényben az égő dohány eloltásához elegendő vizet kell tárolni.
A szabályzat meghatározza, hogy a mezőn összerakott, sorokba rendezett kazlak között legalább 20 méteres távolságot kell tartani, a kazlakat pedig legalább 3 méter széles védőszántással kell körbevenni. Dohányozni a kazlak közelében kizárólag szélcsendes időben, azoktól legalább 30 méteres távolságban szabad.
Betakarítási, szalmaösszehúzási és bálázási munkákat csak olyan munkagépekkel lehet végezni, amelyekben ilyen tűz oltására alkalmas tűzoltókészülék van. A járműveket szemléztetni kell, a műszaki ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet pedig a járműben kell tartani. A jármű kezelője emellett a munkavégzés előtt és végeztével köteles ellenőrizni a kipufogókat és a szikratörőket, és ha szükséges, meg kell tisztítania ezeket a lerakódott éghető anyagoktól. A járművek működtetéséhez szükséges kenőanyagokat a gabonatáblától legalább 20 méterre, éghető hulladéktól, növényzettől megtisztított területen lehet tartani.
Az új OTSZ a terményszárítással kapcsolatos tűzvédelmi szabályokat is tartalmazza, ezek betartásáért az üzemeltető és a kezelő személyzet felel.
A másik fontos újdonság a szabályozásban a szabadtéri tüzekhez kapcsolódik. Az új OTSZ bevezeti az „irányított égetés” fogalmát. Kültéri, irányított égetés során a kültéri ingatlanok tulajdonosai a tűzvédelmi hatóságtól kötelesek engedélyt kérni a legfeljebb 10 hektárnyi egybefüggő területre tervezett égetés előtt legalább tíz nappal.
A következő szabályokat nagyon fontos betartani. A tarlót nem szabad egyszerre minden irányból meggyújtani és elégetni csak tarlómaradványt lehet. Lábon álló gabona mellett tilos tarlót égetni. Fontos, hogy a leégetni tervezett tarlót legalább három méter szélesen körbe kell szántani, valamint vadriasztást kell végrehajtani az apróvadak védelme érdekében. Fasorok, erdősáv előtt legalább hat méter szélesen védősávot kell szántani.
Tíz hektárnál nagyobb területen csak szakaszosan végezhető az égetés. Csak akkor szabad hozzáfogni egy újabb szakasz leégetéséhez, ha az előző szakasz már leégett. A tarlóégetésnél kéziszerszámokkal ellátott, tűzoltásra alkalmas, megfelelő létszámú személyzet jelenlétéről is gondoskodni kell, valamint arról is, hogy készenlétben álljon a helyszínen egy traktor.
Az irányított égetési kérelmeket 3000 forintos illeték megfizetése mellett kell benyújtani, egy kérelmen legfeljebb 10 hektárnyi terület leégetését lehet kérelmezni. A kérelmet az égetés tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal be kell nyújtani. Előfordulhat, hogy az időjárási körülmények (erős szél, eső) miatt mégsem sikerül az égetés, ezért egy pótnapot is be lehet írni a kérelembe. Fontos, hogy a két megjelölt nap közül csak az egyiken szabad égetni, és ilyenkor az égetés elmaradásáról, valamint az égetés megkezdése előtt is tájékoztatni kell a tűzvédelmi hatóságot.
