Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere a felmérés sajtótájékoztatóján kiemelte, a magyar érték mintegy 18 százalékkal haladja meg a közép-kelet európai átlagot, amivel hazánk bekerült az EMEIA régió korrupció által leginkább érintett országai, mint például Dél-Afrika, India és Egyiptom közé.
A kutatás rámutat arra, hogy míg a magyar vezetők 57 százaléka, addig a kelet-európai vezetők 73 százaléka hisz a felelősségre vonás elrettentő erejében, ha korrupcióról van szó. Hozzátette, a magyar munkavállalók nem jelzik a visszaéléseket, csak 21 százalékuk jelezte a felsővezetőnek vagy külső partnernek a korrupciót. Az arány hasonló a kelet-európai régióban is.
A felmérésből kiderül, hogy a magyar vezetők legalább 52 százaléka, míg a kelet-európai vezetők 36 százaléka a visszaélések megelőzésére hasznosnak tartana valamilyen monitoring rendszert. A magyarok több mint negyede például szűrné az alkalmazottak céges eszközökről végzett e-mailezéseit vagy telefonhívásait. A régiós vezetők 16 százaléka értett egyet az e-mail ellenőrzésével, 14 százalékuk pedig ellenőrizné a hívásokat.
Az EY 2016 novembere és 2017 januárja között közel 4100 üzleti vezetőt kérdezett meg 41 országban, Magyarországon 100 interjút készítettek a korrupcióról.