A vezetők és a HR-esek túlnyomó többsége az előremenekülést és a hatékonyságnövelést látja lehetséges kitörési pontnak a változó gazdasági környezetben. Ennek érdekében elsősorban az értékesítés fejlesztését, a munkaköri szerepek átalakítását, a képzéseket, a felső- és középvezetők

fejlesztését és coachingját tervezik. Kiemelt eszköznek tekintik továbbá a folyamatok és a szervezet átstrukturálását, az ösztönző/motivációs rendszer bevezetését vagy finomítását, új jövőkép és stratégia alkotását, a munkavállalók elégedettségének és elkötelezettségének vizsgálatát, illetve a teljesítménymenedzsmentet – közölte Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-vel együttműködésben készült, 584 szervezet álláspontját és terveit összegző országos felmérés eredményeiből.

Aktívan kell változtatni

A szakértő szerint egyre több vezető ébred rá, hogy a tétlenség, a csodavárás önmagában nem vezet eredményre, és azon, ami láthatóan nem működik, aktívan változtatni kell. Ez a felismerés vehető észre abból is, hogy bár az idézett kutatásban a válaszadók közel 6%-a semmit sem tervez idén tenni a hatékonyság fokozása érdekében, számuk azonban jelentősen kisebb annál, mint amit az elmúlt két év több országos kutatása mutatott ugyanezen témakörben.

Idén a cselekvéstől, a változtatásoktól konkrét eredményeket várnak az érintettek. Ezt mutatja az is, hogy míg a 2012-es évet a munkáltatók 34%-a rossznak, 49%-a átlagosnak tartja, s csak 17%-uk zárta jó eredménnyel, addig a jövőt illetően többen optimisták.

A 2013-as évet tekintve 25%-ra csökken azok aránya, akik negatív eredményt várnak, 4%-kal nő azoké, akik stagnálásra számítanak a tavalyi évhez képest, ugyanakkor a cégek 22%-a javuló vagy erősen javuló gazdasági kilátásokra számít. (A felmérésben részt vevő – 49%-ban magyar, 45%-ban külföldi tulajdonban álló, míg 5%-ban állami/önkormányzati érdekeltségű, 1%-ban nonprofit – szervezetek összesen közel 230 ezer főt foglalkoztattak az elmúlt évben, ezért tapasztalatuk, véleményük országosan is számottevő.)

A munkáltatók harmada nem tervez béremelést

Az átlagadatok természetesen jelentős különbségeket mutatnak akár ugyanazon szektoron belül is. Míg például a hatékonyságnövelést a válaszadók 8%-a a tervezett elbocsátásoktól várja, ugyanakkor folyamatosan nő azok aránya, akik a forráshiányos időszak ellenére a képzésektől, a vezetők fejlesztésétől várják a megoldást – hangsúlyozta Dara Péter. Ez érthető, hiszen egyre többen tapasztalják, hogy a szervezetek közötti különbséget nem a termékek és a szolgáltatások, hanem a szervezeteket irányító vezetők és az ott dolgozó szakemberek adják – tette hozzá.

Éppen ezért fontos lojalitásuk, megbecsülésük, értékként való kezelésük, amely értelemszerűen a bérekben és a juttatásokban is megnyilvánul. A válaszadók 65%-a nem érintett a minimálbér-emelésben, hiszen a náluk dolgozók ennél magasabb összegű jövedelemmel rendelkeznek. Ugyanakkor a gazdasági helyzetet jelzi, hogy a munkáltatók harmada nem emel bért 2013-ban, ötödük még bizonytalan e kérdésben, s csak 41%-uk tudja biztosan, hogy idén valamilyen mértékben emelni fog.

Felértékelődik a cafeteria szerepe 

Ebben a helyzetben értelemszerűen felértékelődik azon munkáltatók lépése, akik béren kívüli juttatásokkal kompenzálják vagy egészítik ki a béremelés elmaradását. A cégek 5%-a teljesen új megoldásként vezeti be a cafeteriát, 11%-uk emeli az erre a célra fordítható keretösszeget (akár azzal, hogy kihasználja az idei évtől 8000 forintra emelt kedvezményes adózású Erzsébet-utalványt, hozzájárul iskolakezdési támogatással a gyermekes szülők jövedelméhez, étkezési lehetőséget biztosít a dolgozóinak, belépőt ad sport- és kulturális szolgáltatások igénybevételére, stb.). A kutatásban részt vevő döntéshozók ötöde még gondolkodik, hogy mit tegyen e kérdésben, többen a kutatás eredményére építve, az abból származó információkra alapozva hoznak majd döntést.

Tervezett cafetera elemek 2013-ban

Mennyit és mire költenek az idén a cégek?

A felmérés korábban már publikált részleteiből az derült ki, hogy - miként arról beszámoltunk a béren kívüli juttatásokról egyértelműen pozitívan döntő cégek éves átlagos keretösszege idén bruttó 251 887 forint. Azonban azok, akiknél jól bevált a rendszer, ennél magasabb, 266 ezer forintban maximálják dolgozóik juttatásainak összegét. A cafeteria-elemeket frissen bevezetni tervezők pedig átlagosan 168 ezer forintos összeghatárban gondolkodnak.

A munkáltatók többsége a dolgozók étkezését, pihenését, egészségmegőrzését és rekreációját támogatja a felmérés szerint az idén béren kívüli juttatásokkal. A különböző cafereia elemek közül a legnépszerűbb az Erzsébet utalvány és a Szép-kártya különböző alszámlái.

Az Étkezési Erzsébet-utalványt az idén a béren kívüli juttatásokat adó cégek 98 százaléka tervez biztosítani dolgozói számára, különböző keretösszegben. A többség kihasználja az idei évben megemelt 8000 Ft/fő/hó kedvezményes adózású keretösszeget, s 14 százalékuk még ezt is túllépi.

A SZÉP Kártya különböző alszámlái a felmérésben résztvevők kétharmadánál szerepel  a tervek között. Ez továbbá az egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak iránti érdeklődés a felmérés készítői szerint azt jelzi, hogy a cégek vezetői közül egyre többen ismerik fel a munkáltatói gondoskodás fontosságát a pihenés, az étkeztetés, az egészségmegőrzés és a sport tekintetében.