„Az adóhatóság által elkészített személyijövedelemadó-bevallási tervezet a legnagyobb adminisztrációs könnyítés az egykulcsos adórendszer bevezetése óta, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanis az egyéni vállalkozók kivételével mindenkinek készít bevallási tervezetet a munkáltatók és más jövedelmet juttató szervezetek adatai alapján. Fontos ugyanakkor, hogy ha valaki nem nyújt be bevallást a NAV-hoz, akkor a bevallási tervezete véglegessé válik” – magyarázza Honyek Péter, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

A tervezet a kizárólag munkabérből élők számára lényegében feleslegessé teszi az adóbevallás önálló elkészítését, és a munkáltatókat is mentesíti a munkáltatói adómegállapítás terhei alól. A PwC Magyarország adószakértői szerint ugyanakkor a bevallási tervezettel kapcsolatban több kockázattal is számolni kell, melyek közül hetet összegyűjtöttek a május 22-i bevallási határidő kapcsán.

1. Nehezen elérhető bevallási tervezet

A bevallási tervezetet ügyfélkapus regisztrációval nagyon könnyen elérhetjük (https://eszja.nav.gov.hu), ugyanakkor papír alapon a bevallási tervezetet csak március 15-éig lehetett kérni, innentől azokat csak a NAV-ügyfélszolgálatokon lehet ilyen formában beszerezni. A bevallási határidőt megelőző napokban a NAV-ügyfélszolgálatok jellemzően leterheltek, így a bevallási tervezet papír alapon való begyűjtése könnyen „türelemjátékká” válhat. Bölcs megoldás lehet ebben az esetben a kormányablakoknál Ügyfélkaput nyitni, amelynek segítségével még az utolsó pillanatban, május 22-én is könnyen elérhetjük a tervezetet.

2. A munkáltató is hibázhat

A bevallási tervezetet a NAV a március első hetéig beérkezett bevallások alapján készítette el. Amennyiben tehát a munkáltató később, például áprilisban módosította a NAV részére megküldött béradatokat, annak a bevallási tervezete pontatlan információkat fog mutatni. Amennyiben valaki márciusban vagy azt követően kapott kifizetői igazolást a jövedelmeiről, akkor mindenképpen érdemes az abban szereplő adatokat összevetni a bevallási tervezettel.

3. Szükséges lehet a tervezet kiegészítése

Az ingatlan eladásból a lakáspiac erősödéséből adódóan könnyen származhat nyereségünk, erről a jövedelemről azonban semmilyen adat nem szerepel a NAV által készített bevallási tervezetben. Vagyis aki 2012 után szerzett ingatlant ad el, számoljon azzal, hogy a bevallását ki kell egészítenie ezekkel az adatokkal. A bevallási tervezet továbbá a magánszemélytől vagy külföldről származó jövedelmekre vonatkozó adatokat sem tartalmazza, így aki ilyen jövedelmekkel rendelkezik, ne felejtse el a tervezetét kiegészíteni, vagy önálló adóbevallást benyújtani – javasolja a PwC Magyarország.

4. Ingatlan bérbeadásánál sokat számít a költségelszámolás

Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem kétféleképpen számolható ki: vagy tételes költségelszámolással, vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával. Szinte minden esetben a tételes költségelszámolás a kedvezőbb a magánszemélyek számára, de ez a lehetőség könnyen elveszhet a bevallási tervezet miatt, ugyanis év közben a tételes költségelszámolás alkalmazása nehézkes, hiszen annak használatához havonta költségnyilatkozatot kell(ene) adnunk az ingatlant bérbe vevő cégnek vagy egyéni vállalkozónak. Ennek hiányában – azaz szinte minden esetben – a kifizetők a 10 százalékos költséghányadot alkalmazzák, a NAV pedig ebből az adatból készítette el a bevallási tervezetet.

Amennyiben az ilyen ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet szerző magánszemély a bevallási tervezetét nem módosítja, akkor utólagosan még önellenőrzéssel sem változtathatja meg az adózási módját. Így az ingatlant bérbeadó személyek számára a május 22-ei határidő kőbe vésett; addig mindenképpen foglalkozniuk kell a bevallásukkal, különben az elszámolható költségeik jelentős részét elveszíthetik.

5. Május 22. adófizetési határidő is

Május 22-e nemcsak adóbevallási, hanem adófizetési határidő is. Bizonyos jövedelmek után eddig kell megfizetni az adót, így például az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, tartós befektetésből, munkáltatói adományból vagy önkéntes pénztári adóköteles kifizetésekből származó jövedelmek után. Ezen jövedelmek esetén kedvező, ha az adóbevallási tervezet tartalmazza az adófizetési kötelezettséget, azonban ha annak adattartalmát a magánszemély nem ismeri, nehezen fogja teljesíteni az adóbevallási kötelezettségét. Erről a fizetési kötelezettségről a NAV április 30-áig az Ügyfélkapun keresztül vagy postai úton küldött értesítést, így nagyon fontos, hogy az érintettek átvegyék ezeket a küldeményeket.

6. A civil szervezetek és egyházak a bevallási tervezet vesztesei

A bevallási tervezet igazi vesztesei a civil szervezetek és az egyházak. A PwC Magyaroszág ugyanis arra számít, hogy akár milliós nagyságrendű lesz azoknak a száma, akik nem nyújtanak be adóbevallást, ez pedig a rendelkezők számának és így a felajánlott 1+1 százalékos összegnek a csökkenését is eredményezheti. Ezért javasolt, hogy amennyiben valaki nem nyújt be adóbevallást, akkor is rendelkezzen az 1+1 százalékáról. Erre a bevallástól elkülönülten is van lehetőség, ha a rendelkező magánszemélyek május 22-éig egy borítékban megküldik a rendelkező nyilatkozatukat – azaz gyakorlatilag csak a civil kedvezményezett adószámát vagy az egyházi kedvezményezett technikai számát – a NAV részére. Fontos viszont, hogy a borítékra a saját tízjegyű, nyolccal kezdődő adóazonosító jelet is fel kell írni.

7. Őstermelőknek jóváhagyás szükséges

A bevallási tervezet az őstermelők, áfafizetésre kötelezett magánszemélyek esetében csak akkor válik véglegessé, ha az adózó kifejezetten jóváhagyja azt. A NAV hétfői nyilatkozata szerint 85 ezer ebbe a körbe tartozó személy még nem hagyta jóvá a tervezetét, illetve nem adott be bevallást. Ők tehát még az elkövetkező szűk egy hétben mindenképpen kötelesek pótolni a bevallásukat.