Tavasszal a szépészeti szolgáltatókra, zöldség-, gyümölcskereskedőkre, vendéglátósokra, szálláshely-szolgáltatókra, autómosókra, gumiszervizekre, ruhatisztítókra, virág- és ajándék üzletekre fordított nagyobb figyelmet a NAV.
Az ellenőrzések célja elsősorban a szabálytalankodók kiszűrése volt, de az akció egyúttal a vásárlók és a tisztességes vállalkozók, sőt az állam költségvetésének érdekeit is szolgálta. A NAV szakemberei többek között azt vizsgálták, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e szabályos bizonylatot, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, a vállalkozások bejelentik-e alkalmazottaikat és a kereskedők számot tudnak-e adni áruik eredetéről.
A kockázatok elemzése alapozta meg a célzott kiválasztást. Ez azt jelenti, hogy az online pénztárgépet használók közül a NAV jellemzően azoknál „kopogtatott”, ahol valami nem volt rendben. A piacokon, vásárokon pedig a helyszíni tapasztalatok alapján választották ki a revizorok, mely gazdálkodókat kell ellenőrizni. A célzott kiválasztásnak köszönhetően majdnem minden második esetben találtak jogsértést. Egy távol-keleti árukat forgalmazó üzletet például, mulasztási bírság mellett 12 napra be kellet zárni, mert a vállalkozó nem használt online pénztárgépet, sőt a próbavásárláskor nem állított ki semmilyen bizonylatot.
A napsütéses idő beköszöntével kinyitottak a fagylaltozók is, amelyeknél a nyugtaadást az ellenőrök táblagéppel kontrollálták, az online pénztárgépbe beütött adatok és a vásárlók számának összevetésével. Tabletes lekérdezéssel ugyanis távolról követhető a nyugtaadás, és ahol a revizorok rendben találják az adatokat, nem végeznek próbavásárlást. A módszert igazolja, hogy egy Győrben így kiválasztott fagylaltozóban a feltételezésnek megfelelően valóban nem kaptak nyugtát a NAV munkatársai.
