Az uniós pályázatok közül újfajta szállítói előleggel eddig összesen 142 darab közbeszerzés érintett, melyek szerződéses összege összesen 252 milliárd Ft. A Magyarország által eddig lekötött európai uniós támogatások közel fele az önkormányzati és központi költségvetési szektorhoz kötődik. A szféra közismert, hosszú évek óta fennálló fizetőképességi problémái nemcsak a fejlesztések megvalósítását, hanem végső soron az eredményes forrásfelhasználást is veszélyeztetik.

A Kormány és az NFÜ azért is kezeli kiemelt helyen a szállítói előleg alkalmazását, mivel ez hatékonyabbá teheti az uniós források lehívását. Az intézkedés hatására a projektek végrehajtóinak így nem szükséges a számlák kifizetéséig a beruházásokat saját erőforrásból finanszírozniuk, aminek köszönhetően új lendületet kaphat az önerőhiány miatt elakadt projektek megvalósítása.

Jelenleg már számos olyan közbeszerzési eljárás van folyamatban, ahol a 30%-os előleget biztosítani kell a szállítóknak, ezeknél a beruházásoknál a szerződés összege több mint 252 milliárd forint. Az Új Széchenyi Terv keretében a szállítói előleg és a nemrég bevezetett önkormányzatok számára létrehozott EU Önerő Alap hatására jelentős pénz kerül a gazdaságba, amely az uniós lehívások gyorsítását és a hazánk fejlődését nagyban elősegíti.

Itt az idő a pénzköltésre!

Óriási mennyiségű uniós pénz vár elköltésre

Még mindig rengeteg uniós pénz vár lehívásra a mostani, végéhez közeledő támogatási ciklusban. Amit határidőig nem használunk fel, az a forrás elvész, a közösség egyik alapszabálya szerint. Tovább kellene tehát fokozni a tempót.

Magyarország jövő év végig az utolsó fillérig szerződéssel leköti azt a 8200 milliárd forintot, amely ebben az uniós költségvetési ciklusban a rendelkezésére áll, a forrásnak eddig 80 százalékát kötötték le – jelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára egy uniós szakpolitikai fórumon, csütörtökön Budapesten. Mint mondta, a támogatási pályázatot befogadó határozatok száma jelenleg heti 200, a heti kifizetés pedig 25 milliárd forint. A korábbi kormány idején heti 100 határozat született, és 5,5 milliárd volt a kifizetés. A gyorsulást az egyszerűsített és átlátható pályázati rendszernek tudta be a helyettes államtitkár az MTI beszámolója szerint.

Magyarország a nettó kifizetésekben a hatodik helyen áll az uniós országok között a Távirati Iroda közlése szerint, a teljes támogatás 95 százalékát hirdették meg eddig, 80 százalékára kötöttek szerződést, és több mint 3000 milliárd forintot fizettek ki eddig. Ahhoz, hogy a mostani keretet kimerítse Magyarország, a mostani tempó duplájára lenne szükség viszont Heil Péter a Figyelőnek adott nyilatkozata szerint. A szakértő a lapnak azt is mondta, bár az NFÜ jelenleg több támogatási szerződést köt, mint a kormányváltáskor, ha a szerződéskötések sebességet nem darabban, hanem forintban mérjük, akkor a 2007-2010-es időszak átlaga magasabb, mint a mostani.

Korábbi kérdésünkre pályázatíró cégek is megerősítették, hogy bár több pályázati célkitűzés született kifejezetten a kisvállalatok beruházásainak támogatására, a valóságban az érintettek nehezen jutnak pénzhez. Erről itt olvashat bővebben.