A vidékfejlesztési tárca rendeletben szabályozza a járványos, esetenként emberre is veszélyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának szabályait, a védekezéshez nyújtott forrásokat, valamint meghatározza a védekezésre szánt idei keretösszeget.
Minden uniós tagország kötelessége védekezni a kéknyelv betegség, a szalmonella, a sertéspestis, a madárinfluenza, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, illetve a veszettség ellen, miután ezek egy része a lakosságot is veszélyeztetheti, és amelyek hatalmas károkat okozhatnak a mezőgazdasági haszonállat-állományokban. A védekezéshez az Európai Unió hozzájárul, egyben meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy hozzájussanak a közösségi pénzforráshoz.
A vidékfejlesztési miniszter rendelete részletezi azokat az állatbetegségeket, illetve azokat a jogcímeket, amelyekre uniós vagy hazai pénzügyi hozzájárulás igényelhető, és a támogatás egyéb feltételei mellett felsorolja a hozzájárulásra jogosultakat. A kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) bírálja el, és fizeti ki.
A jogszabály szövege itt olvasható.
A kérdés különösen aktuális most, amikor újra felütötte fejét az elmúlt évtized réme, a magyar baromfiágazatban és turizmusban milliárdos károkat okozó madárinfluenza. A vírus ezúttal még a korábbi változatánál is veszélyesebb, szakemberek szerint a legrosszabbra is fel kell készülnünk, a betegség eddig sosem látott méretű világjárványt okozhat.
A hírek kísértetiesen emlékeztetnek a tíz évvel ezelőttiekre: egy távol-keleti világváros óriási, nyüzsgő piacain furcsa, az emberekre is veszélyes megbetegedést észlelnek az ott árusított madarakon. Előbb csak egy-két ember betegszik meg, majd a vírus elképesztő gyorsasággal, a vándormadarakkal együtt elterjed az egész világon. A vírus 2003-as megjelenésétől kezdve 2008-ig összesen 66 alkalommal jelent meg különböző országokban (Magyarországon is), és világszerte több mint 600 embert betegített meg, akik közül 371-en vesztették életüket a kór következtében.
A 2005-ös becslések szerint 650 ezer magyar baromfit kellett levágni, akkor 18-20 milliárd forintos kár érte a hazai baromfiágazatot. Az unió állásfoglalása szerint azonban kárpótlásra csak azok a gazdák voltak jogosultak, akiknek le kellett ölniük az állataikat. Azok, akik a piac összeomlása következtében „csak” csődbe mentek, nem. Habár tényleges megbetegedést 2005-ben csak nyolc-tíz farmon észleltek Békés megyében, az Európai Unióban egységes járványvédelmi előírások szerint egy kilométeres körzetben el kellett pusztítani a baromfikat. Ha az elkövetkező években hasonló eset történne Magyarországon, ugyanígy kellene eljárni.
