Ne küldjük ki a bőkezű szállítói előleg rendszerben keletkezett számlákat Brüsszelbe, mert úgysem fogják kifizetni, közölték az Európai Bizottság illetékesei a magyar hatóságokkal – tudta meg a Portfolió. Becslésük szerint a pályázati előlegekkel kapcsolatos vita már most megközelíti a 200 milliárd forintot, és minél tovább pörgetjük itthon a kifizetéseket a mostani jogszabályi keretek mentén, annál nagyobb lesz az az összeg, amelynek az utólagos brüsszeli “behajtása” erősen kérdéses.
Az Európai Bizottságnak azzal a magyar újítással van gondja, hogy itthon a közbeszerzés után akár az elnyert támogatás 50%-át is ki lehet fizetni szállítói előlegként biztosíték (bankgarancia) nélkül, míg az EU többi országában legfeljebb 30%-ot lehet így megtenni biztosíték megkövetelése esetén is (biztosíték nélkül pedig csak 10%-ot). A magyar kormány az uniós források lehívásának és felhasználásának felgyorsítása érdekében rendeletben rögzítette, hogy az uniós támogatású projektek nyertesei előlegként azonnal igényelhetik a támogatási összeg 50 százalékát. (Később ezt azzal fejelték meg, hogy bizonyos esetekben akár 100 százalék is igényelhető.) A másik lazítás az volt, hogy a pályázat nyertesének nem kell garanciát bemutatnia arról, hogy bukás esetén képes visszafizetni az előleg összegét.
A gyakorlat szerint kell
Az Európai Unió álláspontja az előleggel kapcsolatban elméletben érthető – mondta a Piac & Profitnak Torma Erzsébet, a Goodwill Consulting pályázati tanácsadója.
- A vissza nem térítendő támogatások logikája mindig is az volt, hogy az életképes, gazdasági növekedést eredményező, pályázati forrástól függetlenül is tervezett projektek megvalósítását támogassa. Ez a gondolatmenet feltételezi azt, hogy a szükséges önerő, illetve a projektek előfinanszírozásához szükséges forrás is a pályázó vállalkozás rendelkezésére áll.
A szakember szerint belátható azonban, hogy a gyakorlatban ez a logika nem, vagy csak nagyon ritkán követhető: egy vállalkozás mindennapi életében számtalan nem várt tényező bekövetkezhet, mely a finanszírozást és a likviditást, ezáltal a projektek előfinanszírozását is érinti.
A megemelt előlegigénylési lehetőséget egyöntetűen üdvözölte a pályázói kör és a szakma is, hiszen egyértelműen a kifizetések gyorsítása és a könnyebb finanszírozás az elvárt eredmény.
- Tapasztalatunk szerint az előleg a projektfinanszírozásához elengedhetetlen. Gördülékenyebb és gyorsabb lesz a megvalósítás. A korábbi szabályozás, mely többek között bankgaranciát vagy jelzálogot írt elő, a vállalkozások likviditását hátráltatta. Főleg ha a fenntartási időszak 3 vagy 5 évében is biztosítani kellett. Szélsőséges esetben egy vállalkozás a pályázati beruházása miatt hitelképtelenné vált, hiszen a megvalósítási és a fenntartási időszakban (ez akár 5 év is lehet) jelzálog volt az ingatlanán, így szükség esetén nem tudta megterhelni egy újabb beruházás hitel általi finanszírozásához. A pályázat biztosítékaként alkalmazott bankgarancia bár egyszerű és kényelmes megoldás, de nem olcsó, mely szintén nem kedvezett a vállalkozásoknak.
Az EU óvatos stratégiája azonban a saját szemszögéből érthető: jelen szabályozás szerint K+F projekteknél nem szükséges biztosítékot nyújtani, illetve a GINOP pályázatai esetében azon vállalkozások, melyek rendelkeznek legalább egy teljes lezárt üzleti évvel valamint szerepelnek a köztartozásmentes adózói adatbázisban is mentesülnek a biztosítékadási kötelezettség alól.
- A GINOP-ok esetében alkalmazandó könnyítés – ha általánosságban vizsgáljuk a pályázatokat – szinte az összes pályázóra igaz, így kijelenthető, hogy – kevés esetet leszámítva – valóban hozzá lehet jutni mindenféle garancia és teljesítés nélkül az előleghez, ami ha 100%, akkor a tényleges pályázati összeg kiutalását jelenti, és ez magában hordozza az esetleges visszaélések veszélyét.
A megemelt előlegigénylési lehetőség a pályázati tanácsadó tapasztalatai szerint nem a pályázók, hanem a projektek számát emelte meg.
- Azon vállalkozások, melyek fejlődésükhöz és versenyképességük növeléséhez a pályázati forrásokat is használják, a magas előleg igénylési lehetőséggel párhuzamosan több projektet is meg mernek valósítani, hiszen a mindennapi működésük finanszírozását így kevésbé terhelik.
Ugyanakkor 30%-os előlegigénylési lehetőség, ha visszatekintünk a korábbiakra, nem elkeserítő: tény, hogy pályázói oldalról kényelmesebb lenne a 100%, de a korábbiakban jellemzően 25% előleget lehetett lehívni – mondja Torma Erzsébet.
Amennyiben az EU esetleg úgy dönt, hogy az előlegigénylési lehetőséget teljesen megtagadja – bár szakértő kétli, hogy ez megtörténne -, akkor sem kell megijedni: minden hitelintézetnek van saját konstrukciója a pályázatok megvalósításának előfinanszírozására. Ezek a termékek hiteleszközök, tehát számolni kell a kamattal, azonban bármelyik nyertes pályázó hozzáférhet, így nem kerül veszélybe a projekt finanszírozása.
