"Tegnap ért véget a jövő évi költségvetés általános vitája a Parlamentben. A záró vitában tettem mondtam, hogy a következő évben a költségvetés kiszámíthatóan unalmas – és erre vártunk évek óta, hogy végre ne legyen nagy változás, az erős költségvetési konszolidáció időszaka után most jutottunk el addig, hogy ilyet tudunk benyújtani, ami véleményem szerint jó. Az apró változások, amelyek vannak, könnyen végigvihetők a vállalkozások számára" – kezdte a Piac&Profit és a BKIK közös rendezvényén a következő Uniós fejlesztési időszak forrásairól szóló előadását Cséfalvay Zoltán, az Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára.
Hozzátette, ennek eredményeként inkább lehet azzal foglalkozni, hogy hogyan fejlődhet az ország, vagyis a tágan értelmezett fejlődés politikával. Az uniós források felhasználásának legfontosabb célja, hogy plusz, pótlólagos gazdasági növekedéshez vezessen a belső erőforrásból elérhető fejlődés mellett – hangsúlyozta az államtitkár. Van néhány sarkalatos változás az előző tervezési időszakhoz képest. Eddig a kevésbé fejlett országok plusz támogatásban részesültek, a felzárkózás támogatására. Most azonban megváltozik az alapvető logika, egész Európa küzd problémákkal, közösen próbál fejlődni – hangsúlyozta az államtitkár. 11 tematikus célt határoztak meg, amibe azért elég sok minden belefér, de figyelembe kell venni az ország specifikus ajánlásokat is.
Jövő nyáron jöhetnek a pályázatok
Mihamarabb – válaszolta Cséfalvay Zoltán a kérdésre, hogy mikorra várható a pályázatok megjelenése. A pontos dátum Brüsszelen is múlik, tette hozzá.
Tavaly ősszel elkezdődött a tervezés, ágazati tervek, tárcák közötti egyeztetések révén. A bizottsággal való folyamatos egyeztetés is megindult akkor. Június 29-re jutottunk addig, hogy Magyarország benyújthatta a partnerségi megállapodás első változatás. Ez rögzíti a fő kereteket, hogy milyen célokra, milyen rendszerben, milyen forrásokat kíván felhasználni az ország. A kormányzat 2013. December 18-ra tervezi a partnerségi megállapodás és az Operatív Programok hivatalos benyújtását. Ezt követi a formális egyeztetés, ennél általában körülbelül fél évvel számolnak. De az előkészítés miatt bíznak benne, hogy rövidebb is lehet.
Mindezzel együtt az első pályázatok kiírása 2014 nyarára várható. Elvi lehetősége megvan annak is, hogy bizonyos pályázatok ennél előbb elinduljanak, de ez azt a kockázatot rejti, hogy ha egy elemet a Bizottság mégsem fogad el, akkor annak a finanszírozását hazai költségvetésből kell megoldani. Az egyeztetések révén ez a kockázat csökkenthető, tehát a tervek szerint lesznek ilyen, hamarabb kiírt pályázati lehetőségek is. (
Tehát nem januártól kezdődik az "új világ" a pályázatok területén.)
Összesen 7300 milliárd forintnyi fejlesztési keret a strukturális és kohéziós alapokból várható, amiben benne van az uniós támogatás és hazai társfinanszírozás is.
Ebből 1200 milliárd forint közvetlenül a kkv-k támogatására fordítható. Ezen kívül is sok olyan van, amibe a kkv-k be tudnak kapcsolódni, tehát a tér valójában nagyobb, a fenti összeg a direkt nekik kiírt források – mondta el Cséfalvay. Ebből a legtöbb forrás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programba kerül, mintegy 2950,9 milliárd forint. Ez a terület a terület- és településfejlesztési valamint a versenyképes Magyarország OP-val együtt a támogatások mintegy 60 százalékát teszik ki. Ezen az arányon volt vita a Bizottsággal, de végül elfogadták, hogy a kormányzat közvetlen gazdaságfejlesztésre akarja fordítani.
Nth.gov.hu oldalon elérhetők az operatív programok tervezetei, melyhez várják hozzá a hozzászólásokat! A programokról ld. keretes írásunkat!
Fontos változás: segíts magadon is!
A korábbi időszaknál erősebben szeretnének támaszkodni a visszatérítendő forrásokra a következő fejlesztési időszakban – jelentette ki az államtitkár. Hogy hol érdemes vissza nem térítendő és hol visszatérítendő forrásokra támaszkodni, azt az határozza meg, hogy az adott projekt mennyire szolgálja a közérdeket, vagy mennyire inkább piaci alapú magán beruházás. Cséfalvay Zoltán kifejtette, fontos, hogy ne arra menjen el a támogatási rendszer, hogy érdemes legyen azért létrehozni egy vállalkozást, beruházást, mert kiírtak rá egy pályázatot. A cél, hogy a források ne „alibi” vállalkozásokhoz kerüljenek, hanem olyanokhoz, amelyek valódi értéket teremtenek.
Új filozófia a támogatásokkal kapcsolatban
A pályázatok teljesítéséhez a teljesítési indikátorok mellett célértékeket is meg kell határozni, amelyeket a ciklus vége előtt két évvel felülvizsgálnak majd. Ha ezeket nem hozzuk, visszatarthatnak pénzeket (az összes költség 7 százalékát) – ennek elkerülése érdekében fontos, hogy ezeket a célértékeket finoman be kell állítani a pályázatok kiírása előtt. A konvergencia régiókban a támogatás intenzitásában nagy változás nem várható, Pest megyében viszont nagy negatív változások lesznek. Lesznek kivételes helyzetek, ahol nagyobb intenzitást lehet biztosítani ebben a régióban is, de jellemzően valószínűleg a pénzügyi eszközökkel vonzóbb lehetőségeket lehet majd kínálni ebben a régiókban – fejtette ki az államtitkár.
A visszatérítendő támogatás fontos hozadéka, hogy többször is kihelyezhető az adott időszakban. Óriási felelősségünk, hogy az ide érkező pénz egy részét olyasmire tudjuk fordítani, ami később is, hosszú távon a magyar kkv-k előnyére fordítható, de van azért Uniós elszámolási előnye is – mondta az államtitkár. Ennek megfelelően:
- Üzleti készségek fejlesztése
- Kiemelt kkv csoportok támogatása : vital 6 százalék - vagyis a kiemelten húzó, gyors növekedésű 6% (pl. biotechnológiai cégek esnek bele sokan), beszállítók, fiatal vállalkozók, társadalmi vállalkozások.
- Konkrét technológia fejlesztés, export támogatás stb.
Fontos változás a szervezeti rendszerben!
2014. január 1-től az az Operatív Programok konkrét irányítása a szakminisztériumokhoz kerül. A központi irányítás a miniszterelnökségnél van. A logika egyszerű, ahol a szakpolitika megfogalmazódik, azok bele tudjanak szólni a végrehajtásba is. Eddig ez nem így volt, a végrehajtás összes eszköze az NFÜ-nél volt. A változással az államtitkár szerint időt is lehet nyerni, hiszen kimarad a két egység közötti közvetítése „nehezítése”. Változás lesz várhatóan a közreműködő szervezetekkel kapcsolatban is, akikkel vállalkozások naponta találkoznak. Még nincs végső döntés, mondta el Cséalvay Zoltán, de az a modell áll nyerésre, hogy egyszerűsödjön a rendszer: egy operatív programhoz egy irányító hatóság, egy közreműködő szervezet. Valószínű ez lenne a legjobb megoldás a hatékony forrás felhasználáshoz, de erről nincs még döntés.
A három pontból az elsőnél a vissza nem térítendő, az utolsónál már inkább a visszatérítendő támogatásnak kellene dominálnia. A fenti példához hasonlóan a k+f beruházásoknál, energiahatékonysági beruházásoknál, infokommunikációs beruházásoknál, turizmusnál is hasonló az elvi rendszer, hogy mire érdemes vissza nem térítendő és mire visszatérítendő támogatást nyújtani. Ami a közérdeket, közszférát szolgálja, ott domináns lehet a vissza nem térítendő támogatás.
Példaként említette az államtitkár a lakások energiahatékonysági támogatását, ahol a mostani, vissza nem térítendő támogatási módszer révén nem sok embernek jut támogatás. Jobb módszer, lehet, ha például kedvezményes hitelt nyújtanak hozzá. Így megváltozik a konstrukció révén évente mintegy 100.000 lakás energiahatékonysági felújítására lehet lehetőség a minisztérium számításai szerint. (Bár még ki kell dolgozni, hogy fog működni a hitellel terhelt ingatlanok esetében.)
Most piaci kudarc analízis zajlik, hogy meg lehessen határozni, melyik területen mit érdemes alkalmazni. De a támogatási összeg 1 tizede, vagyis 700-1000 milliárd forint lehet visszatérítendő, pénzügyi eszközökön keresztül elérhető támogatás lesz, a Széchenyi Hitelprogramhoz hasonló logikával.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 6 legfontosabb prioritásai 2014-2020
1. Vállalkozások versenyképességének javítása – (850mrd.) vannak benne eddig is létező támogatások, például a támogató üzleti környezet kialakítása. Újdonság a kiemelt vállalkozói célcsoportok és térségek megfogalmazása és számukra differenciált támogatási programok megfogalmazása. Vagyis különbséget tesz a rendszer a vállalkozás típusok között, hogy mind a helyi, mind a beszállítói, mind a világpiacon helytállni kívánó vállalkozásoknak legyen nekik való forrás.
2. Tudásgazdaság fejlesztés – (540 mrd.) vállalati k+f, kutatási programok
3. Infokommunikációs fejlesztések – (300 mrd.) a fő célok között szerepel továbbra is a digitális írástudatlanság csökkentése, a szélessávú infrastruktúra és az elektronikus közszolgáltatás fejlesztése – ez is nyereség a vállalkozások számára, könnyebbé teszi az ügyintézést. Ahogy az államtitkár fogalmazott, ennek eredményeként „alacsonyabb lesz a macera faktor”. De ide tartozik az ikt iparban tevékenykedő vállalkozások fejlesztése is, a cél, hogy ez a szektor az évtized végére duplázza exporttevékenységét.
4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és energiahatékonyság növelésén keresztül – sok minden van ebben a programban, a turizmushoz kapcsolódó fejlesztésektől az energiahatékonysági beruházásokig.
5. Foglalkoztatás ösztönzés – (534 mrd.) a cél ismert (egymillió új munkahely teremtése). A program tartalmazza a munkaerőpiaci belépés segítését, a fiatalok munkaerőpiaci integrációjának támogatását, szociális gazdaságé és non-profit foglalkoztatási programok támogatását, az egész életen át tartó tanulás, munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését. (kkv-k részére most már tanműhelyek kialakítását is támogatják, ezt korábban nem akarták, de a kormány szerint fontos)
6. Pénzügyi eszközök – (400 mrd) ez jelent minden visszatérítendő támogatást a kedvezményes hiteltől a lízingen át a garanciáig. 3 területen lát lehetőséget a kormányzat – k+f és innováció, az energiahatékony beruházásoknál és ikt beruházások területén. A cél alapvetően a pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása.
