A következtetésre a hírhedt Enron belső levelezésének elemzéséből jutottak a kutatók, ugyanakkor a tudományos megalapozottsághoz további szervezetek kommunikációs naplózásának kiértékelésére is szükség volna, ami adatvédelmi okokból jelentős nehézségekbe ütközik, így a gyakorlatban is alkalmazható eszközök még váratnak magukra.

A Florida Instiute of Technology két kutatója, Ben Collingsworth és Ronaldo Menezes úgy találta, mielőtt az Enron 2001 decemberében összeomlott volna, a társaság alkalmazottainak levelezési szokásai drasztikusan megváltoztak -- írja a New Scientist. Collinsgworth és Menezes az Enron bukását megelőző másfél év levelezését elemezte, de nem tartalmilag, hanem az alkalmazottak közötti kapcsolatokat a levelek száma alapján súlyozva.

A kutatók azt várták, hogy a vállalat válsága alatt megváltozik az alkalmazottak kommunikációs mintázata, azonban nem így történt: a botrány kipattanását már egy hónappal megelőzően történt a változás. A százmilliárd dolláros vállalat több mint 20 ezer alkalmazottja közti levelezés a december másodikai csődvédelmet és a vállalat részvényei elértéktelenedését hetekkel megelőzően jelezte, hogy hatalmas probléma feszül a vállalaton belül. Az úgynevezett levelezési klikkek száma, vagyis melyeken belül mindenkinek van közvetlen kapcsolata a másikkal, 100-ról 800-ra ugrott, valamint a klikkeken belüli aktivitás is megnövekedett, miközben az adott klikkeken kívül esők felé lecsökkent.

A kutatók szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a megnövekedett stressz és félelem hatására az alkalmazottak inkább olyanokkal kezdenek el beszélni, akikben megbíznak, miközben a problémákat a "bizalmi körön" kívül esőkkel nem osztják meg. A válságban lévő vállalaton belüli kommunikáció tehát szigetekre töredezett szét, jelezve az Enron közelgő széthullását. Eredményeiket a kutatók az International Workshop on Complex Networks konferencián prezentálták.

Teljes cikk a HWSW-n.