Az alternatív fizetési rendszerek térhódítását a banki érdekek és a bankkártyák elterjedtsége igen erősen befolyásolják. Az ActivMedia 2000 közepén végzett felmérése szerint a bankkártyával lebonyolított tranzakciók az internetes fizetések 98,5 százalékát teszik ki. A GartnerGroup adatai szerint ez a részesedés 92 százalék. Bár az elemző cégek az alternatív fizetési formák terjedése miatt az on-line bankkártyahasználat csökkenését várják, valamennyien egyetértenek abban a kérdésben, hogy rövidtávon a kártyás fizetés megőrzi vezető szerepét. A hosszabb távon várhatóan az elektronikus tárca (electronic wallet) kerül az élre, azonban az eddigi tapasztalatok szerint ez a váltás még jó időbe telhet.

Az on-line bankkártyás fizetés széles elterjedtségét annak köszönheti, hogy a fejlett országokban a bankkártyák már régóta erősen beépültek az emberek életébe. A készpénzkímélő megoldás a vásárlónak negyven éve nagy kényelmet nyújt a POS (Point Of Sale) termináloknál, illetve pénzfelvételkor. A távoli fizetés fogalma sem új, az Egyesült Államokban a csomagküldő szolgálatok régóta élnek a postai, vagy telefonos árurendelés (mail order/telephone order – MO/TO) lehetőségével. Az elektronikus kereskedelem indulásakor az új médiumra új fizetési formát kerestek. Ekkor indultak el az elektronikus pénzt alkalmazó rendszerek. Ezzel párhuzamosan azonban a bankkártyás fizetés teret nyert, mivel a MO/TO rendeléssel analóg módon, a kártyaszám, illetve a kártyához tartozó egyéb adatok (név, típus, lejárat) megadásával a fizetési folyamat elvégezhető.

Az on-line bankkártyás fizetések aránya az Egyesült Államokban lényegesen magasabb, ahol az internetezők több mint hetven százaléka vásárolt már bankkártyával, míg Európában ez az arány alig haladja meg a negyven százalékot.

Mivel bankkártyát csak nagykorúak birtokolhatnak, így a kiskorúak – az internetes kereskedők egyébként igen fontos célcsoportja – nem tudnak közvetlenül bankkártyával fizetni. Erre a problémára a tini kártyák nyújtanak megoldást.

A bankkártyák nem alkalmasak személyek közötti (P2P, C2C) fizetésre. Ezt a piaci rést célozták meg olyan megoldások, mint a PayPal, vagy a PayDirect. Ezeken a dinamikusan növekedő piacokon az alternatív fizetési eszközök terjedtek el, a bankkártyák szerepe csökken.

Visszaélések
A bankkártyás fizetésekkel kapcsolatos talán legnagyobb problémát a gyakori visszaélések okozzák. A kártyabirtokosok jelentős része azért nem használja bankkártyáját on-line fizetésre, mert fél az esetleges visszaélésektől. Az Európai Unió területén a bankkártyás visszaélések száma 2000-re 50 százalékkal nőtt, így az illegális – jórészt internetes – tranzakciók 600 millió eurót tettek ki.

Az általánosan használt SSL protokoll a kommunikációra megfelelő védelmet nyújt, azonban a bankkártyával kapcsolatos adatok tárolását nem szabályozza. A kártyatársaságok ugyan támasztanak adatbiztonsági kritériumokat a kereskedő szerverét illetően, azonban ezek nem bizonyulnak elegendőnek. Hackerek egy-egy támadás során több tízezer bankkártya adataihoz jutnak hozzá. A GartnerGroup 2000 decemberében végzett kutatása szerint a webszerverek fele nem biztosít megfelelő védelmet az információlopás ellen. A Visa az Európai Bizottság a bankkártyás visszaéléseket visszaszorító kezdeményezését követően kihirdette az új biztonsági irányelveit (tűzfal, rejtjelezés, vírusellenőrzés...).

A visszaélések a kereskedőt sújtják leginkább. Bankkártyás csalás esetén a kereskedőnek a szóban forgó összeg megtérítésén túl a kártyakibocsátóknak is magas díjat kell fizetniük. A Visa és a MasterCard igen szigorú szabályzata szerint, amennyiben a tranzakciók összértékének 2,5 százalékát eléri a visszatérítések száma, úgy a kereskedőnek több ezer dolláros díjat kell fizetnie. Folyamatosan magas visszatérítési arány esetén ez a díj növekedik, illetve egy idő után a kereskedő számláját megszűntetik. A csalások aránya digitális javak vásárlása esetén jóval magasabb, hiszen a felhasználóknak nem kell szállítási címet megadniuk és a tartalom rögtön a rendelkezésükre áll.

A visszaélések visszaszorítását több kezdeményezés is célba vette, 2001. januárjában indult a 2000 őszén alakult Worldwide E-Commerce Fraud Prevention Network website-ja, amely célja a visszaélések számának visszaszorítása. A hálózatot az American Express alapította, olyan ismert internetes cégek részvételével mint az Amazon, a buy.com, vagy az Expedia.

Költségek
A bankkártyás fizetés költségvonzata igen magas. A tranzakciónkénti jutalék mellett a kereskedőnek igen magas egyszeri felállítási díjat és havidíjat kell fizetnie, a biztonságra, a hálózati topológiára és az infrastruktúrára is jelentős anyagi forrásokat kell szánnia, és az esetleges visszatérítések fedezésére tartalékot kell képeznie. A visszatérítések költsége is magas (a visszaélések gyakoriságának függvényében). Az on-line kereskedő költsége egy visszatérítés során kétharmad résszel nagyobb, mint egy hagyományos kereskedő esetében. Magyarországon egyelőre még valamivel kedvezőbb a helyzet, de az on-line kártyahasználat növekedésével várhatóan a jutalékok és díjak szerkezete is megváltozik.

Új termékek és szolgáltatások
Az utóbbi időkben a vállalatok és a bankkártya-társaságok az on-line bankkártyahasználat biztonságának növelése és kényelmesebbé tételének érdekében számos új terméket és szolgáltatást vezettek be. Ilyen szolgáltatás többek között a virtuális kártya (például az OTP webkártyája, az eldobható kártyaszám (American Express), az SMS megerősítés (K&H Don't Worry, a tini kártya (Visa Buxx, AmEx Cobaltcard, a személyi bankkártyaolvasó (pl.: eCashPad), és még lehetne sorolni.

Forrás: Dotkom Internet Consulting