Az ügyben a NAIH megállapította, hogy ez és a megfelelő tájékoztatás hiánya súlyosan korlátozza a munkatársak önrendelkezési jogát. A hatóság azt is hangsúlyozta: a munkahelyi adatkezeléseknél a munkáltatónak mindig figyelembe kell vennie, hogy a foglalkoztató és az alkalmazott közötti alá-fölé rendeltségi viszony miatt a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetben lehetnek az adatkezelés során.

Az MI nem sértheti a munkavállalók jogait

A mesterséges intelligencia alkalmazása a munkahelyen elsősorban a munkáltató érdeke, de az adatkezelés nem járhat a munkavállalók jogainak, szabadságainak és érdekeinek szükségtelen és aránytalan korlátozásával. Így bár lehet, hogy alapvető üzleti érdek teszi indokolttá a mesterséges intelligencia alkalmazását, a cég mégsem használhatja azt az alkalmazottak totális megfigyelésére – például minden egyes számítógépes műveletük vizsgálatára vagy személyiségük elemzésére e-mailjeik szóhasználata, nyelvezete alapján.

Azt is fontos megvizsgálni, hogy az MI használata egyáltalán szükséges és alkalmas-e a cél eléréséhez. A teljesítményértékelő szoftver például tud-e valós képet adni a munka minőségéről, megalapozhatja-e az előléptetésről szóló döntést, és egyáltalán indokolt-e a bevezetése, vagy ugyanazt az eredményt a technológia használata nélkül is el lehet érni.

Az MI csak a vállalat jogszerű céljai eléréséhez igazolhatóan szükséges személyes adatokat gyűjthet és kezelhet. Így például a technikai problémák megoldása érdekében működő chatbot nem gyűjthet a munkavállaló hangulatára vonatkozó adatokat. A személyes adatok csak a gyűjtésükre okot adó célokkal összeegyeztethetően kezelhetők – az e-mailek biztonsági célú elemzését például tilos felhasználni az alkalmazottak egymással szembeni viselkedésének megfigyelésére.