A mesterséges intelligencia sok esetben gépi tanulást (machine learning) alkalmaz, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a kezelt adatok alapján saját magát fejleszti. Fontos azonban, hogy a munka törvénykönyve alapján csak olyan személyes adat közlése követelhető a foglalkoztatottól, amely a munkaviszony szempontjából lényeges. Kiemelendő az is, hogy a célhoz kötöttség elve alapján a személyes adatokat nem lehet olyan célból kezelni, amely nem összeegyeztethető a gyűjtést indokló eredeti célokkal. Így – hacsak nem anonimizált személyes adatokról van szó –, a foglalkoztatott személyes adatai legtöbbször nem használhatók fel a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez.

A munkavállalók adatvédelmi jogai a GDPR általános szabályaihoz igazodnak. Érdemes kiemelni, hogy ha az adatkezelés jogalapja a munkáltató jogos érdeke – ami a mesterséges intelligencia használata esetén rendkívül gyakori –, a munkavállaló jogosult tiltakozni az adatkezelés ellen, aminek a gyakorlását a munkáltatónak elő kell segítenie és a jogosságát meg kell vizsgálnia. Lényeges kérdésekben – például munkaviszony megszüntetésével vagy munkabérrel kapcsolatos kérdésekben – nem javasolt, és a szükségesség és arányosság elve miatt legtöbbször nem is lehet kizárólag automatizált módon döntést hozni.

A foglalkoztatónak tájékoztatnia is kell az alkalmazottakat a személyes adatok kezelésének módjáról. A tájékoztatásnak nem feltétlenül kell tartalmaznia a folyamat konkrét műszaki leírását, azonban a munkáltatónak többek közt azt kell egyértelművé tennie, hogy az adatkezelésnek mi a célja és jogalapja, mely személyes adatokat kezeli, ki más fog azokhoz hozzáférni – például külső szolgáltató –, és továbbítják-e a személyes adatokat az Európai Gazdasági Térségen kívülre.