Az it-szektor által meghatározott információs gazdaság ciklikussága, működési mechanizmusai szokatlanok, a régi közgazdasági tankönyvekben lefektetett elveknek fittyet hánynak. Az it-szektor gyorsabban fejlődik, mint a környezete. Fergeteges tempóját, nyelvezetét, kommunikációs stílusát csak az ágazaton belül tevékenykedők képesek követni, érteni.
A piaci térnyerés látványos időszaka e szektorban véget ért azzal, hogy a fejlettek, a multik egymást kiszolgálták. Hihetetlenül korszerű információs rendszereikkel, kiépített e-bizniszeikkel, nagy ugrásokhoz szokott növekedési rátáikkal most megállásra kényszerültek. A világ nagyobbik része, a sok-sok kicsi és közepes nagyságú vállalat, a lakosság, a kormányzati szektor ugyanis erősen lemaradt tőlük. Sem kultúrában, sem pénzben, sem igényekben nem követték az élenjárókat.
Ma már sokan belátják, hogy ez az egyik, igen jelentős oka az it-szektor világméretű megtorpanásának.
Hátra arc!
Hátra arc? Ez is egy megoldás.
De nem megállni, csak visszanézni. Nem a régi reflexekhez, üzleti szokásokhoz visszatérni, hanem az egyre nagyobb szakadék felett hidat verni. Kitalálni, hogyan, mire van szüksége az infomációs gazdaságban még bent nem lévőnek, a technológiát még nem alkalmazónak ahhoz, hogy eljusson a felismerésig, onnan a megrendelésig. Hogy megértse, a versenyben maradáshoz érdemes használnia az információs technológiákat, mert könnyebb, gyorsabb, olcsóbb, hatékonyabb általa az élet, az üzlet. Ezt kell tennie az it-szektornak. Az adott ország kormányainak, így a mieinknek is pedig nemcsak szép szavakkal, hanem konkrét és gyors tettekkel kell támogatniuk a gazdálkodók és egyének tömegei információs kultúrájának rohamos tempójú fejlődését.
Demcsák Mária

Dot-kopp
Hogyan tovább it?

A piac és a profit közül az új gazdaságot övező eufória az előbbire szavazott. A piacszerzéssel serkentett növekedés és a költséges fejlesztések mozgatták a szektort. A részvényárak is ezt a gondolkodást tükrözték: 1999-ben a tőzsdei cégek értéke – 34 ezer 600 milliárd dollár – a történelemben először haladta meg a világ termékkibocsátásának értékét, 4500 milliárd dollárral. A felhalmozódott adósságok láttán a pozitív elvárások korrekcióba, majd krónikus alulértékelésbe csaptak át, és a technológiai részvényeket jegyző amerikai Nasdaq 3000 milliárd dollárt vesztett értékéből, ami megfelel a globális GDP 13 százalékának! De a kibillent egyensúly visszaállásában és a hosszú növekedésben senki nem kételkedik.

A bajok már 2000 tavaszán, a befektetők bizalomvesztésének első hullámának megjelenése idején elkezdődtek. A problémák a technológiai és távközlési szektorban látszottak a legnyilvánvalóbban: az UMTS (Universal Mobile Telecommunications System)-licencek megszerzése érdekében csak Európában 100 milliárd euróra rúgott a túlköltekezés, amiben még nem volt benne a hálózatok kiépítése (becslések szerint 175 milliárd euró). Az összesített telekom-hitelállomány elérte a 390 milliárd dollárt (például Vodafone 46,3 milliárd, British Telecom 43,2 milliárd, France Telecom 38 milliárd, AT&T 38,9 milliárd).
Az it- és dotkom cégek – az Európai Unión kívül külön mérik őket – tehát tőzsdei kapitalizációjuk számottevő részét vesztették el. Ez megpecsételte sorsukat, mert lehetetlenné tette a további tőkebevonást. Minderre rájátszott az amerikai gazdaság lassulása, ami a globális függés miatt gyorsan kihatott más régiókra is. Csökkent a kereslet – a Bluetooth is lassabban terjed, mint gondolták –, mérséklődtek az eladások: lelassult a PC-piac, lanyhult az érdeklődés az optikai hálózatok iránt, és a kontinensek közötti hálózatokat kiépítő 1500 vállalatnak rá kellett jönnie, hogy a 40-50 százalékos növekedési rátáról 20 százalékra visszaeső piac túl szűkös ennyi versenytárs számára.
A mobil-telekommunikációból származó bevételek 15 százalékkal csökkentek. Mérséklődött a profit, vagy teljesen eltűnt, aminek következtében a netes reklámra sem jutott pénz, és az on-line tartalomszolgáltatás is válságba került (lásd a Piac és Profit 2001/4. számában). Az egykor szebb napokat látott technológiai iparág elkönyvelte újabb, ezúttal negatív rekordját: a Nortel bejelentette minden idők legnagyobb vállalati veszteségét. Mindezek a folyamatok együttesen megsokszorozták a kedvezőtlen hatásokat.
A jövő technológiáira fordított összegek megtérülése kérdésessé vált, mert a fogyasztói igényszint lemaradt az észvesztő tempójú versenyben.
Hogyan tovább új gazdaság?

Húzóágazat-igazoló
Húzóágazat az, amely az adott ország GDP-jéhez a legmagasabb arányban járul hozzá, jelentékeny profitot termel, növekedési rátája fenntartására vagy növelésére is képes, és nagyszámú munkahelyet teremt. Az információs technológiai szektor globális megközelítésben kétséget kizáróan megfelel ezeknek a paramétereknek.
Az elektronikai világtermelésre vonatkozó adat – amelyben nincs benne az internetes szolgáltatás alapú dotkomszektor forgalma – a világ GDP-jének 8–10 százalékát jelentette a 90-es évek végén. Ma a világgazdaságban az informatikai és hardveriparág topvállalatainak tőkéje a legmagasabb (2717,7 milliárd dollár), amit a megabankok (2382,2 milliárd dollár), majd a távközlési óriások (2289,3 milliárd dollár) követnek. A 7. és 8. helyen áll a szoftver- és komputerszolgáltatások élmezőnye (1026,1 milliárd dollár), valamint az elektronikai felszerelések multijai (923,4 milliárd dollár).
A European Information Technology Observatory (EITO) legutolsó adatai szerint az informatikai és kommunikációs technológia piacának értéke 2012 milliárd euró, amelyből az USA 36 százalékkal, Európa 29 százalékkal, 11 Japán százalékkal részesedik.
Az információs és kommunikációs rendszerek világméretű növekedése a szebb napokban 10 százalékra volt tehető; ez a növekedés 2000-ben az USA-ban 8,2, Japánban 6,7, a világmárkáknak beszállító kelet-ázsiai Kis Tigriseknél 10 százalék volt, a világ többi részén átlagosan 12,4 százalék. Egyes vállalatok, például a SAP, a mesésnek tűnő 18–20 százalékos éves növekedésig jutottak.
Az internetgazdaság Soros György megállapítása szerint új mutatókat teremtett; az internetrészvények értékelésekor csak az előfizetők számát vették alapul. Az internetkonjunktúra nem a profitvárakozásokon alapult, hanem azon a várakozáson, hogy részvényeket hoznak forgalomba egyre növekvő áron. A start-up őrületben nagyobb tőkével indult az a vállalkozás, amelynek nevében az „e” előtag szerepelt.

A szektor bűnhődik
Az erősen érzelmi árnyalatú tőkepiaci lendület megtörésével a befektetők a teljes szektort büntették. „Nagyon szomorú volt látni, hogy elvesztettük piaci értékünk 15 százalékát, amikor egy szoftverrel e-kereskedelmet folytató kis német cégnek, az Intershopnak problémái voltak. Az Intershopnak semmi köze hozzánk”— panaszkodott Hasso Plattner, Európa legnagyobb szoftvercége, a SAP társelnöke a Wall Street Journal hasábjain.
Kulcsfontosságú fejlesztési, befektetési források vesztek el a tőzsdei árfolyamok zuhanásával, ami a lassulás ütemét hatványozta, a csődök kibontakozását felgyorsította. A zavaros piaci környezetben az értékelések is kaotikussá váltak: egyazon napon, április 17-én a Salomon Smith Barney felértékelte, a Morgan Stanley visszaminősítette a félvezető-iparágat.
Az ellenpélda kevés, de akad: a Juniper Networks papírjainak árfolyama április óta a duplájára emelkedett a tőzsdén, az Intel 36, a Nokia 50 százalékot ugrott.
Szakértők szerint a technológiai infrastruktúra piaca összeomlott; a profitráta 20 százalékot zuhant, és ma jó, ha eléri a 4 százalékot, miközben idén az élelmiszeripar 35, a légi és védelmi szektor 18, a gyógyszeripar 22, a biztosítási piac 10 százalékos növekedésnek néz elébe.
A high-tech-hanyatlás gyorsan átterjedt más régiókra, mert az Amerikában működő számítógépek tartozékainak 60 százaléka külföldről importált. Eleinte az angol Marconi és a kanadai Nortel Networks még bizonygatta immunitását, mondván, forgalmuknak csak 20 százaléka ered a tengerentúlról, de aztán náluk is lefelé módosultak az eredmények, és így semmissé váltak az utolsó illúziók is az amerikai hatásoknak ellenálló európai piacokról.
Egyes elemzők mégis kitartanak amellett, hogy a gazdaság lassulásából nem feltétlenül következik a fogyasztói igények csökkenése. Az alulteljesítő japán gazdaságban bravúros gyorsasággal terjed az i-mode, a mobil adatkommunikációs szolgáltatás, amelynek máris 20 millió előfizetője van.
Az eladások lassulása elsősorban a vállalatok informatikai kiadásainak csökkenésével magyarázható. A nagyobb volumenű informatikai beruházások helyett a meglévő rendszerek fenntartására vagy kismértékű fejlesztésére koncentrálnak. A Merill Lynch kutatása szerint a nagyvállalatok informatikai és technikai igazgatóinak 72 százaléka nem fogja növelni a technológiai kiadásokat az év második felében. A Morgan Stanley felmérésében az áll, hogy márciusban a vezetők 33 százaléka, áprilisban 40, júliusban már 50 százaléka nyilatkozta azt, hogy visszafogja a technológiai költekezést. A Goldman Sachs adataiból az derül ki, hogy a technológiai költések éves átlaga 19 százalékkal esett az első félévben, és 24 százalékkal csökken a másodikban, holott ez a mutató 1999-ben és 2000 elején még 25 százalékkal növekedett.

Menekülés előre
A húzóágazat jelen pillanatban elhúzó ágazatnak tűnik. Mármint a fogyasztók igényeitől.
A válságból előremenekülés tapasztalható. A B2C portálok a profilbővítés mellett voksolnak (az Amazon már nemcsak könyveket árul, hanem a PC-től az autóig mindent). Arra a hitre, hogy az e-kereskedelem zászlóvivője a B2B, a vállalatközi kereskedelem (és nem a B2C), a Jupiter MMXI kutatócég rácáfol: elemzésük szerint 2004-re az európai B2B portálok 80 százaléka eltűnik vagy erősebb versenytársa beolvasztja magába. A mobiltelefon-gyártóknál már februárban globális trenddé vált az outsourcing, a gyártás „leadása” (például Ericsson, Motorola), amellyel a kutatás-fejlesztésre összpontosíthatják erejüket, és felgyorsíthatják az új termékek piacra dobását. Az it-cégek nagy erőkkel mozdulnak a it-szolgáltatói szektorba, ahol nagyobb hozzáadott érték realizálható. Az Alcatel a nagy sávszélességű hozzáféréshez kötődő felszerelésekre és szolgáltatásokra koncentrál. Az IBM „service provider”-ként (szolgáltatásszolgáltatóként) definiálja magát.
Vannak vállalatok, amelyek a stagnálásra rendezkedtek be. A távközlési cégeknek szolgáltató Nortel 2002 második feléig nem is remél számottevő növekedést. A Philips is kijelentette: 2002-ig a félvezetők piaca nem változik, ezért leányvállalatuktól senki ne várjon csodát.
A legkecsegtetőbb növekedési távlat jelenleg a digitális televíziózás felszereléseinek előállításában mutatkozik. Az elmúlt hat évben éves szinten 75(!) százalékos növekedéssel működő set-top-box-biznisz még mindig évi 25 százalék növekedést képes elérni, és a Strategy Analytics szerint 2005-ig ez az ütem fenntarthatónak tűnik.

Az egészség jelei
„Nem kételkedem abban, hogy az iparág hosszú távon egészséges”— mondta Serge Tchuruk, az Alcatel elnök-vezérigazgatója a Wall Street Journalban, és úgy tűnik, ezzel az új gazdaság legjelentősebb – és legnagyobb veszteségekhez asszisztáló – alakjai, az üzleti guruk is egyetértenek. Az IDC odáig elmegy, hogy elemzésében azt állítja: az amerikai gazdaság lassulásának minimális hatása lesz az it-szolgáltatásokkal kapcsolatos globális kiadásokra, amely továbbra is tartja 9 százalékos növekedését. Az Egyesült Államokban 2000-ben 11 százalékkal bővülő 395 milliárd dolláros piac forgalma 2005-re majdnem megduplázódik. A leggyorsabban növekedő szegmensek az infrastrukturális szolgáltatások lesznek, mint az alkalmazások outsourcingja, a hálózati tanácsadás és integráció (ez utóbbi 2005-re eléri a 142 milliárd dolláros forgalmat). A Dartner Dataquest 2004-re a hanyatló vállalati it-kiadások 18–20 milliárd dolláros növekedését jósolja (96–98 milliárd dollárra). Az it-re költött összegek a még viszonylag fejletlen és telítetlen piacokon alakulnak a legdinamikusabban: Latin-Amerikában 11, Kelet-Európában 12, Közép-Kelet-Afrikában 15 százalékkal nő 2001-ben, de Nyugat-Európának sem kell szégyenkeznie a maga 11 százalékos éves ütemével, sőt a növekedés a szoftverek piacán a 15 százalékot is elérheti idén. Világméretekben a hardver és a szolgáltatások ázsiai piacára 13 százalékos növekedést prognosztizálnak 2002-re, az idei 8 százalék helyett. Szakértők szerint 2002-ben az USA-ban is felfedezhetőek lesznek a piac magához térésének első jelei.
Még a világháló vesztesei is megtalálják a maguk piacát. Igaz, roppant kis volumenben. Megalakultak az on-line régiséggyűjtő és árverező portálok (például a scripophily.com), ahol a csődbe ment dotkom cégek részvényei jó pénzért kerülnek lelkes gyűjtőkhöz.
Kriston László

Mélypontok
2000. szeptember-október. A félvezetőipar papírjai közel 45 százalékkal, a tág értelemben vett technológiai és a számítógép-ipari (hardver-) részvények 25 százalékkal estek.

2001. január. Az AOL és az eBay után a harmadik legismertebb e-vállalkozás, a Priceline.com csődbe ment. Már

2000 szeptemberében egyetlen nap alatt 40 százalékot zuhant az árfolyama.

2001. február. Az Amazon.com után a legnagyobb internetes kereskedőház, az eToys bejelenti csődjét.

2001. március. A Yahoo értéke 10 milliárd dollár; a csúcson valaha 134 milliárd dollár volt.

2001. április. A Lucent Technologies értéke a januári 52 milliárd dollárról 34 milliárdra esett, a Cisco Systemsé 294 milliárdról 124 milliárdra. A Nokia 12 ezer alkalmazottja elbocsátásáról döntött.

2001. május. A 30 milliárd dolláros adósságot felhalmozott British Telecom élére új elnök kerül. A Deutsche Telekom árfolyama a 2000. márciusi tőzsdei csúcshoz képest 70 százalékkal alacsonyabban van.

2001. június. A telekommunikációs eszközöket gyártó kanadai Nortel minden idők legnagyobb vállalati veszteségét könyveli el: 19,2 milliárd dollárt. Bevételei 27 százalékkal maradnak el az előző negyedévitől. Először 20 ezer, majd 10 ezer állást szüntet meg.
A handsetpiac vezető vállalatai értékük egyharmadát vesztették el.
Az Alcatel bejelenti, hogy 2002 végéig 120 gyárából tucatnyit elad, és a handsetek gyártását a szingapúri Flextronicsra hagyja.
A Marconi részvényei 15, az Alcatelé 12, az Ericssoné 4,5, a Motoroláé 6,1 százalékkal esnek. A Marconi 3000, a Motorola 13 ezer embert bocsát el.

A Cisco Systems a második negyedéves eladások 10 százalékos csökkenéséről tájékoztat. 8500 alkalmazottjától válik meg.
A Sun Microsystems eladásai 22 százalékkal csökkentek.
A Philips egy kínai vállalatnak adja ki handsetjei gyártását.
Európa legnagyobb elektronikai csoportja, a Philips eladásai 19 százalékkal csökkentek, második féléves eredménye 770 millió euró veszteség (az előző év azonos időszakában 33,6 milliárd euró profitot ért el). A vállalat 10 ezer állást szüntet meg.

2001. július. Az Intel forgalma a második negyedévben 24 százalékkal 6,3 milliárd dollárra csökkent, nyeresége 76 százalékkal lett alacsonyabb a vártnál.
A Compaq második negyedéves eladásai 13-18 százalékkal csökkentek. Ez a harmadik egymást követő negyedév, amelyben kénytelen a profitvárakozásokat utólag módosítani.

A 2000-ben még nyereséges Ericsson a második negyedévben 11,8 milliárd dollár veszteséget könyvelt el. Mobiltelefon-gyártását kihelyezi a Flextronicsba, handsetjei gyártására vegyesvállalatot hoz létre a Sonyval; 10 ezer alkalmazottjának mond fel.
A Nokia az ígért részvényenkénti 0,20 euró osztalék helyett csak 0,15-0,17 eurót tud fizetni. A bejelentést követően a társaság tőkeerejének 20 százaléka eltűnik az árfolyam csökkenése következtében.
Az STMicroelectronics profitja az előre jelzetthez képest 54 százalékkal alacsonyabb.
A Siemens árfolyama 5,2, az Ericsoné 4,3, a Marconié 4,5, az Alcatelé 3,5 százalékot esett.
Az angol Psion PC-ket előállító részlege 36 millió fontos eredményt mutat fel, az egy évvel korábbi 77 millióhoz képest.
A Philips eladásai 20-25 százalékkal estek vissza, a működési veszteség 175 millió euró. A munkaerő-leépítés 7000 embert érint.
A Nortel működési vesztesége 1,5 milliárd dollár, a nettó veszteség 19,2 milliárd.
A lapkagyártásban Európában harmadik Infineon Technologies vesztesége a 100-200 millió eurós becsléseket túlszárnyalva 600 millió euró, részvényeinek árfolyama 14 százalékot zuhant.