A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan a magyarországi internethasználati felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen kereskedelmi internethasználati indexben összegzi. Ennek értéke 2001. II.. negyedévében 7,0, vagyis szinte megegyezik az I. negyedév 7,3-es értékével. Miközben azonban a kereskedelmi cégek internettel kapcsolatos várakozása összességében nem változott, az egyes részterületek megítélésében markáns módosulások tapasztalhatók.

A kereskedelmi minta bontása
A három, vagy annál több üzletet üzemeltető kereskedelmi szektort internet használati szokásaik és jellegük alapján két nagyobb csoportra bontottuk. A kereskedelmi hálózatoknak küldött kérdőívben a lényegi hangsúlyt a hálózati jellegből adódó sajátosságokra (raktározás, bonyolultabb készletnyilvántartás, disztribúciós, logisztikai hálózat üzemeltetése, az egységek, beszállítók és központ közötti kapcsolat jellege stb.) helyeztük. Figyelembe vettük azt is, hogy az általuk realizált – a piacon jelenlévő, kisebb cégeknél nagyságrendekkel nagyobb – forgalom, hogyan befolyásolja az internet használati szokásaikat, a fejlesztésékre fordított pénzügyi eszközöket, valamint a jövőbeli várakozásaikat stb.. A másik csoportba olyan kis- és nagykereskedelmi cégek kerültek, ahol a hálózati jelleg már elhanyagolható, vagyis – a saját vagy bérelt kereskedelmi egységek száma nem éri el a hármat.

E-értékesítés részindex
Az E-értékesítés részindex az egyes vállalatok forgalmához viszonyított internetes értékesítését jellemzi. A nem hálózatos kereskedelmi cégeknél az árbevétellel súlyozott egyenleg értéke 1,2 (előző negyedévben 15,9). Ez azt jelenti, hogy az egy-két egységet üzemeltető kereskedelmi vállalkozások összes forgalmához viszonyított internetes értékesítésének aránya a következő 12 hónapban várhatóan kis mértékben növekszik, vagy stagnál. A kereskedelmi hálózatok tekintetében ez az érték 6,1 (előző negyedévben 15,4), ami azt mutatja, hogy várakozásaik szerint az internetes értékesítés aránya az összes forgalomhoz képest kismértékben emelkedni fog. Mindkét csoportnál az előző negyedévhez képest visszaesés történt, a kezdeti optimizmus alábbhagyott.

Internethatás részindex
Ez a részindex az internet vállalati piacra gyakorolt befolyásoló hatását mutatja. A nem hálózatban üzemelő kereskedelmi cégeknél az egyenleg értéke –9,8 (előző negyedévben -21,5). A kereskedelmi hálózatok tekintetében ez az érték 13,5. (előző negyedévben –24,7). A nem hálózatos kereskedelmi cégek ugyan pesszimistábbak az internet piacátalakító hatását tekintve, azonban ez a pesszimizmus 2001 második negyedévében csökkenő tendenciát mutat. Erőteljes változást jeleztek a kereskedelmi hálózatok, a mintában szereplő vállalkozások véleménye szerint az internet elterjedése piacukat egyre nagyobb mértékben befolyásolja.

E-beszerzés részindex
Az E-beszerzés részindex a kereskedelmi vállalatok következő 12 hónapban várható internetes beszerzéseinek arányára vonatkozó várakozását számszerűsíti. A nem hálózatos kereskedelmi cégeknél az index értéke 0,3 (előző negyedév: 11,2). A kereskedelmi hálózatok válaszai alapján az ő egyenleg értékük 0,8 (előző negyedév: 13). A részindexek mindkét csoportnál jelentősen csökkentek, a kereskedelmi cégek internetes beszerzéseinek aránya tehát az összforgalomhoz viszonyítva a következő 12 hónapban várhatóan nem változik.

Internetlehetőség részindex
Ez a részindex azt jelzi, hogy milyen mértékben tudják a kereskedelmi cégek tevékenységük során kihasználni az internet lehetőségeit. A nem hálózatos kereskedelmi cégeknél az index értéke 30,3 (előző negyedév: 25,6); a kereskedelmi láncoknál pedig 14,0 (előző negyedév: 23,2). A hálózattal nem rendelkező cégek tehát az előző negyedévnél kissé optimistábbak a lehetőségek kihasználása tekintetében, ellentétben a kereskedelmi hálózatokkal, ahol a csökkenő index enyhébb várakozásokat jelez.

GKI-Webigen kereskedelmi internethasználati indexe
A nem hálózatban üzemelő kereskedelmi cégek, valamint a kereskedelmi hálózatok internethasználati indexe a fenti részindexek egyszerű számtani átlaga. 2001. 2. negyedévében a GKI-Webigen kereskedelmi internethasználati indexének értéke 7,0 (előző negyedévben: 7,3).

A felmérés további megállapításai a következők
A mintában szereplő kereskedelmi cégek 78%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, azonban a munkatársak részére csak 7%-uk teszi minden gépen elérhetővé a világhálót. A várakozások alapján a következő egy évben a vizsgált körben az internetellátottság várhatóan kb. 10%-kal fog növekedni.

Minden második válaszoló kereskedelmi cég üzemeltet saját honlapot. 17%-uk egyelőre elzárkózik ennek kialakításától és kb. 11% mondja azt, hogy a közeljövőben biztosan tervezi kiépítését.

A kereskedelmi cégek 34%-ánál lehetséges a termékek, szolgáltatások elektronikus úton való megismerése. 11%-uknál megrendelésre, 6%-uknál a szállítási feltételek megadására és 5%-uknál a fizetési mód meghatározására is lehetőség nyílik az interneten keresztül. Egy-két év múlva várhatóan már a cégek 39%-a teszi lehetővé a termékek megismerését honlapján keresztül, míg megrendelésre a cégek 31%-ánál lesz lehetőség. A cégek 20-22%-ánál mód lesz arra, hogy a vevők interneten keresztüli vásárlás esetén meghatározzák a szállítási feltételeket, illetve a fizetési módot.

A kereskedelmi cégek körében – ha az összes hozzáférést tekintjük – a legelterjedtebb internet-hozzáférés az ISDN. A kereskedelmi szektorban az internetcsatlakozások 42%-a ilyen technológián alapul. Ezt a kapcsolt vonali modemes kapcsolat követi 33%-kal és jelentős még a bérelt vonal részaránya (19%). Ez a megoszlás a válaszok alapján a következő 12 hónapon belül átrendeződik. Várhatóan megnő a bérelt vonal (21%), a kábeltv (8%), és az ADSL (7%) csatlakozások aránya elsősorban a kapcsolt vonali modemes és kismértékben az ISDN hozzáférés rovására.

2001-ben a válaszoló kis- és nagykereskedelmi vállalkozások beruházási kiadásaik várhatóan mintegy 12,6%-át költik információ-technológiai fejlesztésre. Tehát az IT piacon a kereskedelmi vállalatok az idén mintegy 29 milliárd Ft keresletet támasztanak.

A kereskedelmi szektor mintája
A felmérés a KSH adatbázisa alapján az 5, vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató kis és nagykereskedelmi cégekre terjedt ki. Az 1500 elemes mintába felvettük az összes 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató kereskedelmi céget (930 db), a fennmaradó 570 hely esetében pedig foglalkoztatotti létszám szerint arányosan rétegzett mintát vettünk. A mintába került cégeket az általuk üzemeltetett üzletek (saját + bérelt) száma alapján két csoportra osztottuk. A válaszok visszaküldési aránya 7,6%-os, ami megfelel a nyugat-európai hasonló kérdőíves felmérések 5-10%-os arányának.