Pályafutásának egyik legkellemetlenebb pillanatát érte meg Robert Greifeld, a Nasdaq vezérigazgatója, aki pénteken még Mark Zuckerberg oldalán mosolyogva hallgatta a kereskedés megnyitását jelző bronzharangot. Néhány óra múlva ugyanis már bocsánatot kellett kérnie azért, mert a New York-i tőzsde informatikai rendszere lefagyott és dühös, ám tétlen brókerek ücsöröghettek használhatatlan termináljaik előtt. A Facebook papírok iránt érdeklődő befektetők - és az eladók - rohamát ugyanis nem bírták a Nasdaq szerverei, így - hosszú évek óta először manuális rögzítésre kellett átállni, sokan ki is szálltak az aznapi kereskedésből, mert egyszerűen nem lehetett kideríteni, hogy éppen mit is adtak el, vagy vettek meg, míg mások órákig vártak a vételi ajánlatuk rögzítésére.
Az sem mellékes körülmény, hogy sok befektető számára nyilvánvaló lett, hogy a közösségi portál papírjait gyorsan túlértékelték. A 38 dolláros felső jegyzési határról a részvények pillanatok alatt 45 dollárra ugrottak, igaz 50 dollár körül is történtek kötések, majd zuhanni kezdett az árfolyam, az esést a társkibocsátó Morgan Stanley banknak kellett megállítania, így a Facebook alig valamivel kibocsátási értékhatára felett, 38,29-en zárt péntek este.
Az első elemzői vélemények lesújtóan nyilatkoztak a Facebook bevezetésről, Dana Blankenhorn, a „The Street" című börzeinformációs magazin kolumnistája például egyenesen az amerikai történelem egyik legnagyobb csalásának titulálta a közösségi portál tőzsdei bevezetése körüli hajcihőt. Az elemző szerint ugyanis a brókerek tudatosan verték fel a befektetők várakozásait és az értékpapírok árait olyan magasságba, amelyről sokak számára nyilvánvaló volt, hogy messze a Facebook teljesítőképessége feletti értéket képvisel.
Mint azt korábban a Piac & Profit megírta, magyarországi elemzők szerint az értékingadozásra számítani lehetett, habár a társkibocsátó Morgan Stanley beavatkozási kényszere mindenkit meglephetett.
A TradingFloor.com portálon élénk vita folyt a Facebook-befektetés különböző aspektusairól. Különböző nézetek vannak arról, mikor, milyen árfolyam mellett érdemes befektetni, de ezek rendszerint más részvényekkel kapcsolatos befektetési döntések alapján kialakított vélemények, a Facebook várható árfolyama egyelőre - kellő analógia híján - nem lemodellezhető.
A Saxo Bank elemzése szerint a befektetők jelentős hányada nem hosszú távban gondolkodik, és a már így is borsos bevezetési árfolyam felett újabb befektetői kör lép be. Ezek a befektetők valószínűleg nem olyan időtávban gondolkodnak, mint Mark Zuckerberg. Először is tény, hogy a Facebooknak nincs szüksége tőzsdei bevezetésre. Van pénze. Van bevétele. A bevezetést a tőzsdefelügyelet szabályai kényszerítik ki. Tehát befektetőként senki nem számíthat arra, hogy a vezérigazgató majd nyájasan bánik vele, mert Mark Zuckerberg akkor akarja látni a befektetőt, amikor a háta közepét. Van elég ideje (és pénze) hozzá, hogy kénye-kedve, legjobb belátása szerint fejlessze a Facebookot.
Ebből az következik, hogy az első néhány évben a Facebook nyeresége vélhetően a befektetői elvárások alatt marad, mert Zuckerberg tervei nem esnek egybe a társaság átlagos befektetőjének terveivel. És tévedés ne essen, Zuckerberg biztos a saját feje szerint veszi az irányt! Ebből az következik, hogy a befektető rövidtávon nagy kockázatot vesz magára, mert a százszoros P/E mellett se csalódni, se hibázni nem szabad, mert a békát a befektetőnek kell lenyelnie.
„Ezért talán jobb, ha megvárjuk, amíg a P/E értékelés visszatér az 50-60-szoros szintre, és akkor fektetünk be, ha ebben biztosak vagyunk. Ennek a stratégiának az időigénye azonban elég nagy: 5-10 év. Más szóval, tegyük a részvényt a ládika aljára, és várjuk ki, amíg megfial. Figyelem: ez a befektetési stílus inkább az értékre hajaz" - figyelmeztet a Saxo Bank részvénypiaci elemzője, Peter BoKiaer.
